Politikai Ujdonságok, 1884 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1884-05-21 / 21. szám
tvl. szám 1884. XXX. évfolyam. első 11-én, vasárnap, egyszerre húszan indultak el Amerikáta , jobb hazát keresni. Sajnos jelenség, hogy a kivándorlás láza a tót felvidékről már a tősgyökeres magyarok közé is elterjed. A kivándorlási kedv lehűtésére szolgálhat a következő két eset, melyről amerikai lapok adtak hírt. Filadelfiában a városi hatóság nemrég a magyarok által lakott nyomorult házakat megvizsgáltatta és bűnvizsgálatot indított a tulajdonosok ellen, a közegészségi törvények áthágása miatt. Tizenöt telektulajdonost, kik rozzant gunyhókat és istálókat 50—60 főből álló csoportoknak adtak bérbe, elfogtak és különféle pénzbírsággal büntettek; egyúttal rendelet bocsáttatik ki, mely újonnan érkező «magyarok» lakásba fogadását eltiltja. Egy másik közlemény szerint 12 magyar, köztük egy nő, ki nekik főz, az East-Franklin kőszénbánya közelében lakást vett ki és mindenáron munkát keresett. Az odavalók azonban a hely elhagyására szólították fel őket, s minthogy nem mentek, este munkások és bányászok fegyverekkel és revolverekkel lőrtek a magyarokra, kik kénytelenek voltak a hegyek közé menekülni, s azóta semmi hír róluk. Kívánatos lenne, hogy ez adatok minél szélesebb körben jussanak tudomásra hazánk azon vidékein, melyekben lelketlen ügynökök csábítják a népet kivándorlásra. A belügyminisztérium ez irányban felhívást intézett valamennyi törvényhatósághoz. Uj titkos tanácsosok, Herczeg Batthyány Ödönnek és gr. Pálffy Jánosnak a király ő felsége a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta; ugyane méltóságra emeltettek Szontagh Pál és báró Kemény János képviselőházi volt alelnökök is. Budavár bevételének harmincötödik évfordulója alkalmából a budai honvéd-emlékszobor bizottsága az ostromkor hősi halált halt honvédekért, úgy mint minden évben, ez idén is, május 21-én rekviemet és a közös sírhoz való menetet rendez. A rekviem a krisztinavárosi templomban május 21-én délelőtt 11 órakor fog megtartatni s ugyanaznap délután 4£ órakor az aréna mellett levő úgynevezett Horváth-kertben lesz a gyülekezet és 5 órakor elindulás a temetőbe. A krach New-Yorkban. Május hónap olyan New- Yorkban, mint volt az 1873-iki május Bécsben. A krach förgetege rohant végig a pénzpiaczon. E hó 13-án indult meg a lavina, egy nagy vasuttársulat fizetésképtelenségével s aztán óráról-órára több és több czéget ragadt magával. Számos nagy czég összeomlott, mások meginogtak. Az egész pénzpiacz megrázkódott, s annak a rázkódásnak hatását meg fogja érezni Európa is. A válságról az Egyesült államok egykor pénzügyminisztere, mr. Windom úgy nyilatkozott, hogy ez a túlspekuláció következménye. A háború után a jólét oly nagy volt, hogy nyakra-főre spekuláltak. A pánikot azonban nem szabad túlzottan felfogni. A válság következményei alig lesznek tartósak. Az utóbbi idők túlzott spekulácziója dacára van még elég érték, melyek valódi értéküket nem érték el. Egy másik tekintélyes szakember pedig azt mondja, a válság azért keletkezett, mert nagyon sok pénzt fordítottak oly vasutakra, melyek azország természetes fejlődésére még szükségtelenek voltak és mert nagy bankárok ily vállalatokat nagyon is készségesen támogattak. Már régóta volt sok bankár zavarban. Ezeknek előlegeket adtak, de ez mit sem használt. A Marine Bank és a Grant and Ward czég fizetésképtelensége 14.000.000 dollár passzívákkal sok kisebb ezéget is magával rántott. A pánik azonban nem oly általános, mint 1873-ban. Eddig csak new-yorki ezégek buktak. Van elég pénz, hogy nagyobb válságok megakadályoztassanak. A válság meg előnyös is, mert elhárítja a túlspekulácziót A csekély gabonakivitel is hozzájárult válság előidézéséhez. A május 14-én megkezdődött bukások hatása az Egyesült Államok többi részében, még csak ezután mutatja meg következményeit. A kormány mindent megtesz a válság enyhítésére. Mély rokonszenvet kelt, hogy az első bukások egyike által elvesztette minden vagyonát Grant tábornok, az északamerikai polgári báborban az unió dicsteljes hadvezére s később két ízben az Egyesült Államok elnöke. Minden közhivataltól visszavonultan, csekély vagyonát egy bankcésre bízta, melynek élén fia is állott. A czég másik tagja, Ward,hir szerint visszaélt Granték bizalmával, és a volt köztársasági elnök, hogy a czéget megmenthesse, vagyonának utolsó maradványait is feláldozta, sőt a neje aláírásával is ellátott kötelezvénynyel kezességet vállalt a czégnek Vanderbilt, híres vasúti király által nyújtott hitelért. Vanderbilt visszaadta ugyan Grantnak e fedezetet ép e napokban, mielőtt Európába indult, reá bízván, hogy beválthassa akármikor kötelezettségét, de a győzelmes hadvezér és az Egyesült Államok kétszeri elnöke teljesen elvesztette vagyonát, még adósságba is merült és egyedül azon 250,000 dollár kamatjaiva ■utalva, melyet tisztelői a háború után számára gyűjtöttek. Párbaj Görgey miatt. Budapesten sokat beszélnekegy véres kimenetű párbajról, melynek politikai háttere különös figyelmet követel. Néhány héttel ezelőtt több fiatal ember mulatott egyik távoleső fővárosi vendéglőben. Különböző dolgokról beszélgettek, színházról, színésznőkről, tursról, stb. Végre a politikát is belevonták a társalgás keretébe s a többi közt megemlékeztek az 1848-dild szabadságharczról is. Lengyel József egyévi önkéntes azt a megjegyzést tette, hogy a magyarok okvetlenül győztek volna, ha az a férfiú, ki akkor a magyar hadsereg élén állott, nem követett volna el árulást. Ebben a pillanatban egy fiatal ember emelkedett föl a szomszéd asztal mellől s oda lépve a vitatkozók elé s miután megmondotta, hogy ő Görgey volt tábornok fia, azt a kérdést intézte Lengyelhez, vájjon tovább is fentartja-e imént tett megjegyzését, mely által Görgey személyében is sértettnek érzi magát. Lengyel igennel felelt. Másnap megjelentek Görgey segédei Lengyelnél, ki elfogadva a kihívást, s megnevezte szekundánsait. A két fél megbizottai a következő feltételeket állapították meg : «Párbaj sima pisztolyokkal, háromszoros golyóváltás, távolság 20 lépés 5—5 lépés avance-szal. Ha a pisztoly párbajnak nem lenne eredménye, a felek kardpárbajt vívnak végső kimerülésig. A golyóváltás végbement a főváros határán. Két golyó nem talált. A harmadik lövés után fájdalmas kiáltással rogyott a földre Lengyel. Ellenfelének golyója, miután szétforgácsolta a távolságmérőül alkalmazott sétapalctát, a fiatalember felső czombjába fúródott s megsértett egy fontos véredényt is. Lengyelt az egyetem sebészeti klinikájára szállították, hol most a halállal vivődik. Az orvosok nem bíznak felgyógyulásában. A dolognak alkalmasint folytatása is lesz, mert Görgeyt többen kihivatták. A hesszeni nagyherczeg házassága még egyre foglalkoztatja a sajtót. Hogy a nagyherczeg és a szép orosz hölgy házassága csakugyan felbontatott, az már biztyos. A házasság éjjel 11 órakor történt a nagyherczeg egy meghitt, emberének lakásán és Starck miniszter hajtotta végre a polgári szertartást. A miniszternek szemére hányják, hogy nem volt erősebb és beleegyezett a dologba. Az udvari lelkész hiába kérte a nagyherczeget, hogy egyházi utón is kösse meg a házasságot, visszautasittatott. A nagyherczegi család csak másnap értesült a házasság felől, mégpedig a legnagyobb felháborodással. Kiutasított munkás, Fodor Mihály czipészlegényt, ki az anarkhista szerkesztő Szalay sírjánál beszédet tartott, a rendőrség kiutasította a főváros területéről. Ugyancsak a Szalay temetésén német beszédet mondott bizonyos Brunner Adolf, kit a rendőrség más néven is ismer, a temetés után azonnal elhagyta Magyarországot, a kőbányai állomáson szabván a vasútra. Anarchista sajtóper. A budapesti esküdtszék előtt e hó 15-én tárgyalták a «Radikál» czimű munkáslap márcziusi első számának négy közleményéért indított sajtópert. A lap szerkesztője Práger Ármin, kis fgságból vezettek a tárgyalási terembe, mert azzal van vádolva, hogy részes a bécsi Eisert-féle rablógyilkosságban. A vádlevél a hírlapi közleményekből több részletet idéz, s Bökk János kir. ügyész súlyt fektetett vádbeszédében ama gyűlöletre, melyet a szoczialisták mindenki ellen éreznek, a ki az egyéni tulajdont élvezi s azon erőszakra, melyet a törvénynyel szemben hirdetnek és alkalmaznak, fölkeltvén a birtokos és vagyonos osztály ellen a munkások gyűlöletét s erőszakat akarván változtatni a társadalom rendjén. Az inkriminált czikkekben, szerinte a törvény és osztályok ellen való izgatás és forradalomra való fölhívás oly mérve foglaltatik, hogy annak megítélésére a közlemények egyszerű elolvasása teljesen elegendő. Präger elvállalta a felelősséget a közleményekért. Mosonymegyei, kattenburgi születésű, 32 éves, hitfelekezet nélküli és szabó segéd. Védője, Kenedi Géza volt, ki a bevádolt közleményekről tagadja, hogy azokban egyenes felhívás vagy izgatás volna. Felhozza, hogy mielőtt a lapot szétküldték volna, Prágert már elfogták. Prágert — úgymond — anarchistának tartják, jóllehet még abban sincs tiszta fogalom, mit kell ezen szó alatt érteni. Némelyek a harczoló ,szocializmust látják benne, mások a megtévedt emberek szűk szövetségét, mely fejébe vette azt a gondolatot, hogy a társadalmat orgyilkossággal és dinamittal teszi boldogabbá. A védő irtózattal utasítja el a harcz ezen orgyilkos faját. De Práger Ármin ellen az anarkhizmus vádját emelni nem lehet. Az ország területén dinamit-merénylet nem történt s maguk a szoczialisták jelentették ki, hogy minden ilyennek útját állják. Budapest és a magyar terület tiszta maradt az anarchistáktól s a rettenetes értelmű szavat Práger Árminra, vagy bárkire, akik itt szocziális értelemben írtak és beszéltek, reáfogni a legnagyobb igazságtalanság. — Práger német nyelven védelmezte magát. Beszédjében a szocziális tanok keletkezését leginkább a gépeknek tulajdonítja, melyek immár a világpiacz számára termelnek a legtöbbször fölöslegeset, mely ha el nem kél, a munkások béréből húzzák le a kárt s mármár alig adnak nekik annyit, hogy megéljenek. E termelési rendben a munkás elveszítette családját s ki van téve az elzüllésnek, a nyomornak és a teljes elsülyedésnek. Az inkriminált közleményekre megjegyzi, hogy azok Németország és Ausztria pártjai részére írattak s csodálkozik, hogy a magyar állam ügyésze idegen államok érdekében emel vádat. Végül kijelenti, hogy ő nem vár semmit az esküdtektől s ha mégis elitélnék, meg fogja mutatni a jövő, hogy tévedtek. Az esküdtek minden vádpontra nézve elitélőleg nyilatkoztak, mégpedig a számos kérdésre csaknem egyhangúlag. Práger 15 havi államfogházra, 600 frt pénzbírságra, 141 frt perköltségre és az élelmezési költségek viselésére ítéltetett. A pánszlávizmus egy apostola halt meg Bécsben : Bajevszkij Mihály, az orosz nagykövetség főpapja s egyszersmind a wallfisch-gassei orosz templom plébánosa. Rajevszkij 73 évet élt és életének szívszélhűdés vetett véget. A pánszlávok egyik hatalmas támaszukat gyászolhatják benne. A monarkhiában központja volt a pánszláv tevékenységnek; a magyarországi tót, horvát, cseh, galicziai, bukovinai agitáczió fonalait ő tartotta kezében és ő kezelte a propaganda pénzeit is. A monarkhiában született fiatal szlávokat Oroszországba küldte ki «nevelődni» , vagy ott szerzett nekik államhivatalokat, vagy itt támogatta őket működésükben. Leánya koporsójánál, Tordáról írják a következő megható esetet : Eszenyi Károly keresett fűszerkereskedőnek e hó 10-én nagyobbik, Julia nevű leánya meghalt tüdővészben. A fiatal, élte virágjában levő 17 éves leánynak, aki szüleinek szeme fénye volt, elhunyta annyira megrendítő hatással volt az apára, hogy — mint az általa leánya halálára irt gyászjelentésben mondja : «vele óhajtván az örök megsemmisülésben egyesülni», e hó 12-én éjjeli 12 órakor a kedves leány gyászravatala mellett szivén lelte magát s azonnal meg is halt. Mindkettőjüknek temetése e hó 13 án történt nagy közönség jelenlétében. Sikkasztó törvényszéki biró. Kránitz József, szombathelyi kir. törvényszéki biró, testvéreinek nevére egy 1060 frtos adóslevélnek meghamisitása, továbbá Széll Ignácz nevére több száz forintra menő váltó meghamisitása és egyéb hivatals pénzek elsikkasztása miatt a szombathelyi kir. törvényszék által vád alá helyeztetett és letartóztatása elrendeltetvén, vizsgálati fogságba helyeztetett. Az okozott kár 3000 írtra rúg. Hatszoros gyilkosság. Galicziában, Buczacz városkában e hó 13-án borzasztó rablógyilkosság történt, mely hat emberi életet oltott ki. A gyilkosság áldozatai Tennenhaus Lejzer csapláros zsidó, a felesége Háni, az anyja Zsófi, tizenhatéves fia Mózses, ötéves fia Chune és a Grünfeld Zsófi nevezetű zsidó cseléd, aki a háznál szolgált. A zsiványok 300 frt készpénzt vittek el, a többi értéktárgyhoz nem nyúltak. A szerencsétleneket álmokban, ágyaikban hajnali öt órakor gyilkolták meg a gonosztevők, egy baltával és egy nagy késsel. A család nyolcéves fia, Izrael nagyanyjával aludt egy ágyban ; a gyermek elbújt a dunyha közt és mivel a gyilkosok nem vették őt észre, nem lett bántódása. A gyermek nagyon keveset tud mondani a rémtett felől és vallomásai alapján aligha fog sikerülni a tettesek kiderítése. A gyilkosság gyanúja miatt Buczaczban három embert elfogtak. Az egyik egy faczér mesterlegény, a másik egy napszámos, mindkettő ellen igen terhelő körülmények forognak fönn, hogy ők gyilkolták meg a Tennenhaus-családot. Az elfogottak mindent tagadnak, de az egyedül élve maradt nyolczéves fiú Izrael az egyikre ráismert. A fiú különben a kiállott rémület folytán oly izgatott állapotban van s oly ellentmondóan beszél, hogy alig lehet számbavenni vallomásait. Szörnyű öngyilkosságot követett el Bécsben Wallisch kereskedőnek 20 éves neje. Három hete volt férjnél. Összeszólalkozott férjével és izgatottan távozott a másik szobába. Itt leöntötte magát borszeszszel és az ily módon átáztatott ruhát meggyújtotta. A jajveszéklés hallatára besiető férj egy égő fáklyát talált és minden mentési kísérlet sikertelen maradt. Gonosz betyárt kerítettek kézre Sárospatak környékén e hó 15-én: Jakab Samut, kit két hónap óta üldöznek. A gonosztevőt Horváth Pál bodrogszabályozási felügyelő és segédei fogták el. A betyár ugyanis a folyó partján járva, a felügyelő hívására bement egy munkásbarakba és ott hirtelen felhajtott két liter bort. Ekkor egy munkás fejbeütötte a betyárt, s mikor az elkábult, összekötözték, elszedték fegyvereit és bekísérték a hatósághoz. Jakab Samu hosszú bűnlajstromában vadállati kegyetlenségü gaztettek is vannak. Áprilisban egy éjjel négy legényével bement Halászra s ott a hetvenéves vén zsidó korcsmárost megrohanva, a gönge öreget leütötték, szemeit kivájták, s nagy kegyetlenségek közt megölték. Az áldozat leányát pedig kényszerítették, hogy megigyék egy pohárnyit apja véréből. Az inas szobra. A londoni Truth című lap írja, hogy John Brown, a királynő elhunyt kedvenc inasának életnagyságú bronzszobra megérkezett a balmarali palotába és ott föl is állították. John Brown síremléke a crathiei temetőben szintén elkészült már ; ezt is a királynő emeltette és impozáns nagyságú. Feliratát maga Viktória királynő készíté és az tükre azoknak a rejtélyes gyöngéd érzelmeknek, melyeket a fejedelmi hölgy John Brown iránt táplált. A sirirat igy hangzik: «E jóbarát, kinek hűségére ti is számítottatok, igazi isten ajándéka volt nekünk és adatott oly körülmények által, a melyek felől nektek sejtelmetek sincs.» (E «körülmények» alkalmasint a spiritizmus volt, mert köztudomású, hogy John Brown a királyné elhunyt férje, Albert herczeg médiumaként szerepelt.) Alul ez evangéliumi mondat olvasható: «Jól vagyon, jámbor és hiv szolgám; kevesen voltál hiv, többre bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe.» Kirabolt grófi kastély. Gróf Hunyady Imrének a kéthelyi vadaskertben levő nyári lakót e napokban feltörték s az összes fehérnemüeket, valamint huszonnégy személyre való ezüstöt elloptak onnan. A mit el nem vihettek, azt öszetörték. A gyanú kóbor czigányokra van, a kik már Sámsonban is lovakat akartak lopni a múltkor s az ellenszegülő gazdát megsebesítették. A «VILÁGKRÓNIKA» 21-ik száma mai lapunkkal küldetik szét azon előfizetőinknek, kik e képes melléklapunkat már megrendelék. A «Világkrónika» 21-ik számának tartalma a következő : Dél csillaga. A gyémántok hazája. Verne Gyula regénye. (Képpel.) — Francziák öröme. — Régi európai követségek Konstantinápolyban. — A szerb és bolgár nép. (Öt képpel.) — Khinai diplomata. — Az elfogott betyár. — Vegyes. rujjl ± IÍVj^.1 UJJLFVJ1N021AJIWIV. Felelős szerkesztő Nagy Buklás. (Lakása: Egyetem-tér 6. szám. 4000