1916, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1916. 1-177. szám)

1916-05-18 / 68. szám

KIADJA A KERESKEDELEMÜGYI M. K. MINISTER Budapest, 68. szám, 1916. május 18. TARTALOM: A m. kir. honvédségi nyugdíjasok nyugilletményeinek I Pályázati hirdetmények, kiűzetése körül tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése. KIRÁLYT 1 201 MAGYAR posta és távírda A m. kir. honvédségi nyugdíjasok nyugilletmé- ] nyeinek kifizetése körül tapasztalt szabálytalan­ságok megszüntetése. 32.795. A m. kir. honvédségi nyugdíjutalványok keze­lése és kifizetésére vonatkozóan az 1911. évi „P. és T. R. T.“ 12. és 34. s az 1912. évi 38. számaiban közzétett 7.450/911., 40.680/911. és 42.629/912. számú rendeletekben foglalt utasításokhoz a hivatalok jelen­tékeny része még mindig nem alkalmazkodik. A postahivatalok nem veszik figyelembe, hogy ezekkel az utalványokkal nyugdíjak s egyéb ellátási díjak folyósíttatnak, melyek csak akkor fizethetők ki, ha a czímzett az esedékesség napján (a kiállítást kö­vető h­ó 1-én) életben van, illetőleg, ha özvegyről van szó, csak abban az esetben, ha az esedékesség napja előtt újból férjhez nem ment. Ezért van min­den utalványlap felső részén feltüntetve, hogy azt kizárólag a czímzettnek szabad kézbe­síteni és kifizetni, mindennemű meg­hatalmazott vagy családtag kizárásá­val. A hivatalok egy része mégis kifizeti az ilyen összegeket a családtagoknak s azok nyugtázását is elfogadja, a­mi természetesen a feladó hatóság részé­ről esetről esetre kifogás tárgyát képezi, mert az ilyen nyugtázással sem a czímzett életbenléte, sem az, hogy az özvegynek állami ellátásra van-e még igénye, nincs igazolva. A nyugdíjutalvány-űrlap felső részén az esedé­kesség napja is fel van tüntetve, de azért gyakran előfordul, hogy egyes hivatalok a nyugdíjutalványt a meghatározott idő előtt kézbesítik és kifizetik. A legtöbb szabálytalanság az írni nem tudó czímzettek részére kézbesített összegek nyugtázásánál fordul elő, mert hol a czímzett kézjegye, hol pedig a névíró és tanú aláírása hiányzik. Egyes postahivatalok, daczára annak, hogy a czímzett tartózkodási helye előttük ismeretes, az utal­ványt a magyar szent korona országainak területén belül sem küldik a czímzett után, hanem mint kézbe­­síthetetlent visszaküldik; más hivatalok viszont a nyugdíjutalványt a külföldre (Ausztriába) is utánkül­dik, holott az utánküldés ezekre a területekre nincs megengedve. Gyakrabban előforduló szabálytalanság, hogy a nem kézbesíthető utalványokat a kézbesíthetetlenség okának feljegyzése (ragjegy) nélkül küldik vissza. Az is megtörténik, hogy a kézbesíthetetlen utal­ványokat a felvevő postahivatalhoz, vagy az utalvány-, leszámolóhivatalhoz küldik vissza, holott minden kézbesíthetetlen nyugdíjutalványt az érkezési napló­ban történt kivezetés és a kézbesíthetetlenség okának feljegyzése (vagjegygyel történt ellátása) után borí­tékban, hivatalos nem ajánlott levélben a m. kir. honvédelmi ministérium 6/a osztályának kell vissza­küldeni. Az egyébként kifizethető nyugdíjutalványok ér­vényességi határideje az esedékesség napja után kö­vetkező hó elsejéig tart, ennélfogva ezen naptól és nem az értesítés kézbesítésétől számított egy hónapig kell azokat visszatartani s csak ha a czímzett ezen idő alatt nem jelentkeznék, szabad „Nem kereste“ vagjegygyel ellátva visszaküldeni. Gyakori az olyan eset is, hogy a postahivatalok a nyugtázásnál a czímzett vezetéknevének kiírásával is megelégszenek, holott úgy mint minden könyvelt postai küldeményt, ezt is keltezéssel s a czímzett vezeték- és keresztnevének olvasható kiírásával kell nyugtázni. Figyelmen kívül hagyták a postahivatalok több­ször azt is, hogy a nyugdíjutalványok 1000 koroná­nál nagyobb összegre is kiállíthatók. Ezért az ilyen utalványokat, mint szabályelleneseket, nem szabad visszaküldeni. A postahivatalok szigorúan alkalmazkodjanak az idézett rendeletekben foglalt utasításhoz saját anyagi érdekükre való tekintettel is, mert ha utólag kiderül, hogy az állami ellátásra való igényjogosultság meg­szűnt és a postahivatal az ellátási (nyugdíj-) illetékét mégis kifizette, például: az esedékesség napja előtt elhalt nyugdíjas bármely hozzátartozójának, vagy az újból férjhez ment özvegynek, az ilyen, illetéktelen egyének által felvett összegekért elsősorban a hibás postai alkalmazott a felelős.

Next