1918, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1918. 1-122. szám)

1918-04-27 / 41. szám

A magyar szent korona országainak határain belül fekvő helyre történt olyan hivatalos kiküldeté­seknél, valamint az állami alkalmazottnak rendes állomáshelyén kívül, de a magyar szent korona országainak határain belül fekvő helyen történt olyan időleges alkalmazásánál (kirendelésénél), a­melynek tartama az elindulás és a visszaérkezés napját is beleszámítva egy és ugyanazon a helyen tizennégy napot meghalad, az a), b) és c) pontokban meghatá­rozott összegű napidíjpótlékot csak a kiküldetésnek (időleges alkalmazásnak, kirendelésnek) első tizennégy napjára lehet felszámítani, míg a kiküldetésnek (idő­leges alkalmazásnak, kirendelésnek) egy és ugyan­azon a helyen töltött további tartamára csak az a), b) és c) pontokban meghatározott összegek felét tevő napidíjpótlékot lehet felszámítani. Ha az állami alkal­mazott ilyen hivatalos kiküldetését (időleges alkal­mazását, kirendelését) megszakítva, állomáshelyére visszatér, az első tizennégy napra járó teljes összegű napidíjpótlék újabb felszámításának csak akkor van helye, ha az állomáshelyén töltött idő legalább tizen­négy napra terjed. A pénzügyőri biztosi kerületvezetők (főbiztosok, biztosok és biztoshelyettesek) a saját kerületük hatá­rán belül teljesített hivatalos utazásoknál minden olyan nap után, a­mely után napidíj jár, a napidíj összegére való tekintet nélkül hat (6) korona napidíj­pótlékot számíthatnak fel. 2. Az Ausztriában, Bosznia-Herczegovinlában vagy a csapataink által megszállott területen fekvő helyre történt olyan hivatalos kiküldetéseknél, a­melyeknek tartama az elindulás és a visszaérkezés napját is beleszámítva, tizennégy napot meg nem halad, az állami alkalmazottak, az érvényben álló szabály­zatok szerint járó napidíjon felül, minden a magyar szent korona országainak határain kívül töltött nap után az 1. a), b) és c) pontok alatt meghatározott összegek kétszeresét tevő napidíjpótlékot számíthat­nak fel. A napidíjpótlék felszámíthatása szempontjából a magyar szent korona országainak határain kívül töl­tött napnak kell tekinteni azt a napot is, a­melyen az alkalmazott a határt a kiutazásnál menetrend sze­rint éjjel 12 óra előtt, a visszautazásnál pedig menet­rend szerint é­jjeli 12 óra után lépi át. Ezt a napidíjpótlékot olyan hivatalos kiküldeté­seknél, a­melyeknél az állami alkalmazott legfeljebb három nap után számíthat fel napidíjat, csak annyi­szor lehet felszámítani, a­hány teljesen befejezett 24 óra esik a kiküldetés idejére. A három napot meg­haladó kiküldetésekre ez a korlátozás nem vonatkozik. Olyan hivatalos kiküldetéseknél, a­melyeknek tartama az elindulás és a visszaérkezés napját is­­ beleszámítva, egy és ugyanazon a helyen tizennégy napot meghalad, az első tizennégy napra a kétszeres, a kiküldetésnek egy és ugyanazon a helyen töltött további tartamára azonban csak az 1. a), b) és c) pontok alatt meghatározott összegű (egyszeres) napi­díjpótlékot lehet felszámítani. Ha az állami alkalma­zott ilyen hivatalos kiküldetését megszakítva a magyar szent korona országainak területére visszatér, az első tizennégy napra járó kétszeres napidíjpótlék újabb felszámításának csak akkor van helye, ha az az idő, a­melyet nem tölt a magyar szent korona országainak határain kívül, legalább tizennégy napra terjed. 3. A magyar szent korona országainak határain kívül fekvő egyéb — a 2. pont alatt nem említett — helyre történt hivatalos kiküldetéseknél az állami alkal­mazottak az érvényben álló szabályzatok szerint járó napidíjon felül, azokban az esetekben, a­melyekben a 2. pont szerint kétszeres napidíjpótlék számítható fel, az 1. a), b) és c) pontok alatt meghatározott ösz­­szegek két és félszeresét tevő napidíjpótlékot, azok­ban az esetekben pedig, a­melyekben a 2. pont sze­rint csak az egyszeres napidíjpótlék számítható fel, az 1. a), b) és c) pontok alatt meghatározott össze­gek másfélszeresét tevő napidíjpótlékot számíthat­nak fel. 4. Azok az állami alkalmazottak, a­kik a napi­­díjaknak vagy az utazási költségeknek esetenként való felszámítása helyett átalányt (napidíjátalányt, utazási átalányt, munkaátalányt stb.) élveznek, az 1., 2. és 3. pontok alatt említett napidíjpótlékot az ott meg­határozott feltételek mellett szintén felszámíthatják, de csak azok után a napok után, a­melyeket tényleg hivatalos kiküldetésben töltöttek, vagyis a­melyek után különben, ha nem élveznének átalányt, napidíjat szá­míthatnának fel. 5. A hivatalos kiküldetések és átköltözködések al­kalmával járó illetményekről szóló szabályzatoknak az a határozmánya, a­mely szerint az állami alkalmazott­nak hosszabb ideig tartó (két hónapot meghaladó) hivatalos kiküldetése esetén, vagy az állami alkalma­zottnak rendes állomáshelyén kívül történt hosszabb tartamú időleges alkalmazása (kirendelése) esetén a rendes napidíjak helyett csak azoknak 50—75%-áig­ terjedhető kiküldetési pótlék jár, egyelőre hatályon kívül helyeztetik s a szóban lévő alkalmazottak 1918. évi április hó 1-jétől kezdve további intézkedésig az őket különben megillető napidíjakat számíthatják fel. 6. A hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával járó illetményekről szóló szabályzatoknak minden olyan határozmánya, a­mely szerint az állami tisztviselők a működési kerületük határán belül telje­sített hivatalos utazásoknál nem a saját, hanem csak a közvetlen alacsonyabb fizetési osztály szerint járó

Next