Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-24 / 93. (541.) szám
CTch^Ár'% t 1 ®) ff Prága, csütörtök, 1924 április 24 . J&W # i# m fa M M Mr Jm? ,1“ M pánská alloe 40. L Telefon: 80348. WV/ m JBj töMJg, 1#/ SSTKííTife-tiSSí k. — 8örjvénycím: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Roszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Egy lekrabholt párt kongresszusa (g.) Prága, április 23. Tegnap véget ért a cseh-szlovák szociáldemokrata pártnak aährisch-ostratii kongressauisa. A kongresszus, mely az elvi diszkussziók és a szervezetbeli kérdések körül zajlott le, a praktikus poliitika szempontáiból nem hozott sem nagy jelentőséggel bíró határozatokat, sem a cseh-szlovák politikai élletre nézve lényegesebb kihatást jelentő meglepetéseket Nem vásoaroztak föl a kongresszuson az aktuális kérdések# nem volt hangja annak, hogy a munkástömegek politikai érzésvilágában milyen hangulat kerekedett a nap-nap melllett felbukkanó panamákkal és i korrupciós jelenségekkel kapcsolatosan, nem tartottak objektív seregszemlét az őszi választások katasztrofális kudarcai, a rurszinszkói választási bukás fölött, nem tették mérlegre a koalíció törvényalkotásának eredményeit a szociális és demokratikus elvek szempontjaiból, nem nyúltak a noíi m$ tamgereként kezelt és Benes számára átelégedett külpolitikához, de szépen és távsazalosan üléseztek s Tomasek képviselőházi elnök és a minisziter elvtársak paroláival boldogítva oszoltak széjjel tegnap a delegátusok. Ez a kongresszus magán viselte a csehszlovák szociáldemokrata párt mai egész tehetetlenségét és politikai helyzetét. Megelégedett az elvi deklarációkkal, szembeállította önmagát a kommunista táborral, kimondotta a szociádemokrácia egyszeregyjéhez téven a más nemzetiségű szociáldemokratákkal való együtteladás készségét és követelte a szovjetnek de jure való elismerését. Ezek az elvi deklarációk sovány és vérszegény politikai célt mutatnak. Hiányzik belőlük minden határozottság, minden erőteljesség és akciókészség, mely nélkül csak üres szólemként hatnak, mintegy százféléig lekövttkezű és a kormányzat érdekeiben megalkuvó párt külsőséges és felszínes megfoglatkozássai. Megnyilatkozások, amelyeket túlságosan komolyan maga a párt sem lehet mert éreznie kell azt, hogy a határozatok két legfontosabbika belegázol a koalíció által körülhatárolt területbe és veszélyezteti mindazokat a fikciókat, melyeken a mai kormányzat léte felépül. Nem lehet más, mint csak elvi megnyilatkozás a más nemzetiségű szociáldemokráciával való együttműködés akkor, mikor a cseh-szlovák szociáldemokrata párt, mint parlamenti képviseleti erőcsoport egyik jelentős alkotótényezője a koalíciónak, mely politikáját a minden más nemzetiségű állampolgárok elleni akciókra bazírozza. Nem lehet komoly és programszerű szándékként fölfogni ezt a határozatot akkor, amikor éppen a cseh-szlovák szociáldemokrata párt az, amely a soviniszta kormánypolitikának szekerében a legszívósabb meksenburgi szerepét tölti be s amikor az elvi deklaráció mellől hiányzik minden pozitív és gyakorlati alap arra, hogy az egyforma gazdasági elveken felépülő, de különböző nemzeti poétikával megfestett pártok egymáshoz közeledhessenek. Bizonyos az, hogy a kinyilatkozta ott közeledési aktusnál a megvalósulás stádiumában a más nemzeti szociáldemokratáiktól vár kompressziókat a cseh-szlovák szociáldemokrata párt. bizonyos, hogy legalább is ugyanolyan mértékű megalkuvást tart szükségesnek résekről, mint amennyit ő ad és tanúsít a kormányzattal járó előnyök és dicsőségek fejében, de nem bizonyos az hogy a más nemzetiségű szociáldemokratáik s elsősorban a németek-, hajlandók lesznek a politikai pozíciójuk végső feláldozásával erre a szövetségre. Ez a határozat tehát :frázis és görögtüzes szemfényvesztés, melynek nem lesz s sem visszhangja, sem világossága a jövő horizontján. A másik megnyilatkozásuk, mely a szovjet köztársaság de jure elismerését követeli, szintén csak elvi s kényszerű kötelességként fogható föl. A kongresszusozó elvtársak jól tudják, hogy ez iá kérdés a koalíció ne bántsvitáig a tilalomra, amelyet Benes állított s pártok elé, mondván nekik szépeket a külpolitikai taktikáról, az észszerűségről és az orosz kérdésnek jövőbeni, európai fontosságáról. Jól tudják, hogy ha ők ma hangosak és gyakorlatilag követelik a szovjet elismerését, akkor megzavarják a francia politika pocsolyájába belenyúló benesi vizeket, de egyúttal talpon szúrnak egy ta koalíció narkotikusmáival elaltatott oroszlánt is: Kramárt. Tesznek tehát elvi kinyilatkozásokat, amelyeknek gyakorlati megvalósítását maguk sem merik hinni, vagy akrmi. Hoznak határozatokat és tertanak kongresszusokat, holott érezniük kell, hogy az a talaj, amelyet 1920-ban a hazugságok és ígéretek rakétáival árasztottak el és amelyet kábító eszközökkel szereztek meg maguknak, ma nem az övék. Ma elkártyázták a kártyán nyert összeget és azonfelül elvesztették a kártyások számára oly feltétlenül szükséges becsülésst és bizalmat is. Ma csak egymás között megy a parti, csak a miniszteri fotelekhez és a szárnyas ajtók puha és finom cigaretták füstjétől megszürkített miliőjéhez szokott elpuhultsággal rágódnak a régi elvek maradékain s úgy festenek, mint egy lekracholít tőzsdebizományos, akinek meg van még az autója, a szeretője, a palotája, de akinek már senki sem meri kosztba adni a pénzét. A mateisch-os rraci kongresszus politikai esemény volt — politikai jelentőség nélkül Polcaré rakliója a fél áitételi kérdés Prága, április 23. Poiiicaré válaszát csak ima kapja kézhez a jóvátételi bizottság elnöke ás a válasz csak holnap kerül nyilvánosságra. A Matte ma reggeli száma erősen hangsúlyozza azt, hogy Pomicaré meg fogja ragadná a legközelebbi alkafemű hogy konstatálja a jóvátételi bizottság fölfogása és a francia álláspont közötti nézetazonosságot, s hogy Poáncaré ki fogja fejteni, hogy a megoldást nem akarja föltartóztatni Francia diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a szövetségközi adósságok kérdése is szóba kerül a szakértői jelentéssel kapcsolatban. A Reuter iroda mai jelentése szerisnt az angol kormány valószínűen csak két-három napon belül fog válaszolni a jóvátételi bizottságnak s a válaszában azt az álláspontot fogja elfoglalni, hogy a szakértők jelentését mint szerves egészet kell fölfogni. Mértékadó londoni körök véleménye szerint a szakértői véleményt a leggyorsabban meg kell valósítani és csak ha ez megtörtént, akkor kerülhet egyéb kérdéseikre a sor. Az angolok nem tartják szükségesnek azt, hogy a jelenlegi időpontban a szövetségközi adósságok kérdését is tárgyalják. A Reuter jelentés megemlékezik arról is, hogy nem valószínű az, hogy a szövetséges miniszterelnökök konferenciája a francia választások előtt megtörténjék. A jóvátétel kérdésre nézve nagy jeleintőségű esemény volt tegnap Coolidgie elnöknek a megnyilatkozása, aki kijelentette, hogy a jóvátételi kérdés elintézése után egy békeóra kezdődik meg, amelynek légköre alkalmas lesz arra,hogy egy második leszerelési konferenciát hívjanak egybe. Paris, április 23. Havas-jelentés szerint a jóvátételi bizottságunk határozatát a francia kormány elégtelennek tekinti, s a francia politikának az az álláspontja, hogy előbb be kell várni, amíg minden kormány kinyilatkoztatja véleményét és ezután kell a jóvátételi bizottságnak saját hatáskörét megállapítania. A jóvátétel bizottság technikai munkájának befejezése után az illetékes kormányok vannak hivatva a végleges döntést kiegészíteni. Politcaré demarson fníézett Macdhisitaldhoz Paris, április 23. Macdonalínak yorki beszéde, amelyben kijelentette, hogy ha a jóvátételi kérdés körül két esztendeig a mai politikát űzik, akkor nem lehet többé remény a békére, francia politikai körökben óriási fölháborodást váltott ki. Az Echo de Paris arról tud, hogy a francia követ Londonban demarsot nyújtott át Macdonaldnak, hogy a szankciók kérdésében tisztázza az angol kormány álláspontját. Macdonald válasza a jegyzékre állítólag kevéssé volt kedvező. Mussoli ffit 3 nyomatékosai& követeli a Hülk’rMéls. Mérítését London, április 23. A Daily Telegraph értesülése szerint Mussolininak az az álláspontja, hogy úgy a megszállási költségeket, mint a Rajna vidék igazgatási költségeit a legkisebb ménekre le kell szoktani. Ez okból hajlandó Mussolini a Ruhrvidék gazdasági és katonai kiürítése érdekében a legerősebb nyomatékkal közbelépni. íimiMmm tosbA íiss?€ illin € s Svájcban Egymásnak szalad két gyorsvonat — Huszonegy halott, számos sebesült Bellinzona, április 23. (Svájci távirati ügynökség.) Ez éjjel félkét órakor a bellinzonai vasúti állomásnál vonatösszeütközés történt. A Luzernból jövő Gotthardt-vonat, noha az állomás előtt a szemafor tilos jelzésre volt állítva, keresztülhaladt a vasútállomáson és nekiszaladt a Milánóból jövő gyorsvonatnak. A mozdony személyzetéből öten és körülbelül tíz utas meghaltak. A sebesültek számát nem lehet megállapítani, mivel az egyik kocsi kigyulladt és a romokat még nem sikerült eltakarítani. A kórházba eddig hat nehéz és három könnyű sebesültet szállítottak. Bellinzona, április 23. Délelőtt féltizenegyig 21 halottat találtak Újjászervezik a bányahivatalokat. A bányahivatalok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot a közmunkaügyi minisztérium a Cesské Slovo értesülése szerint már elkészítette. A javaslat, amely a történelmi országok és a szlovenszkói bányaigazgatóságaik hatáskörét unifikálja, a miniszterközi tanácskozások tárgyát alkotja. Hitler rohamcsapata a mímelnem törvényszék előtt A Hitler-per második része München, április 23. A müncheni törvényszék ma kezdi meg a tárgyalást Hitler rohamcsapata legnagyobbrészt egészen fiatal emberekből álló tagjainak bűnpörében, amelyet az ügyészség hazaárulásban való részesedés címén indított meg ellenük. A két fővádlott, Doerchfeld és Maurice elmenekültek, a letartóztatott harminchat vádlottat a Münchner Post szociáldemokrata újság helyiségeinek szétrombolásáért, a müncheni főpolgármester és több szociáldemokrata városi tanácsos önkényes letartóztatásáért és több jogosulatlanul megtartott házkutatásért is felelősségre fogják vonni. München, április 23. A mai tárgyaláson az államügyészség javaslatára a nyilvánosságot kizárták. Csendőrség oszlatta fel a sztrájkoló zsolnai munkások tüntető csoportját Véres összeütközés két sebesülttel Zsolna, április 23. • •M Md reggel egy vasúti kocsit alkártak az egyik zsolnai gyárba, tolatni, ahol a gyári munkások sztrájkolnak. A sztrájkoló munkások azt hitték, hogy a vasúti kocsiban sztrájktörők vannak s nem akarták a kocsit a gyár területére beengedni. A csendőrség feloszlatta a sztrájkoló tömeget. Néhány egyén könnyebb sérülést szenvedett. A tüntetőik soraiban feltűnően sok volt a nő, akik a csendőröket kövekkel dobálták meg. A vasúti kocsit betolatták a gyárépületbe. Két asszony könnyebben megsebesült. Ezeket orvosi segély után leigazoltatták és szabadon bocsátották. Amerika ellensége a hadomnak Washington, április 23. Coolidige elnök, tegnapi beszédében ki is döntötte, hogy komoly okok késztetik Amerikát arra, hogy résztvegyen Európa békeszüvében. Nemcsak azért, mert ebből Amerika gazdasági életének haszna lehet de azért is, mert emberi kötelesség Amerika gazdaságával segíteni ott, ahol arra szükség van. A jóvátételi kérdés megoldása után oly korszaknak kell következnie, amikor az emberek nem a fegyverekre, de a jogra támaszkodva keresik az igazságot Amerika erőssége a morális erő. Amerika ellensége a háborúnak, mert az pusztít és barátja a békének, mert az épít. A háborúk meg fognak szűnni, ha a népek azt akarják, hogy megszünhetnek, a béke fog uralkodni, ha a népek azt akarják, hogy uralkodjék. Habrman és Srba miniszterek a Gabriellatárnában. Mahrisch-Ostraubó! jelentik: talerman és Srba, a szociáldemokrata kongresszuson részt vett miniszterek, vasárnap megtekintették a karvini Gabriella-tárnát A miniszterek az üzemtanács tagjait fogadták és megígérték, hogy a károsultakat segélyhez fogják juttatni. Kadiák haldoklik, Kadiháik szerte tusz alelnök állapota egyre súlyosbodik. Az alelniörcöt ma délelőtt szélütés érte. !®& csctisil. Koronáért fizettek ma, április 23-án: Zürichben 16 70 svájci frankot Budapesten 235500.— magyar koronát Bécsben 210000.— osztrák koronát BernDben 12480000000ÖÖ0.— német márkát