Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-12 / 108. (2625.) szám

tm másog­ás, kedd. Viskovsky beismeri, hogy sohasem volt ennyire feszült a viszony az ipari és mező­gazdasági érdekkörök között Prága, május 11. Viskovsky nemzetvédelmi miniszter az agrárpárt egyik csehországi nép­­gyű­lésén vasárnap beszédet tartott, amelyen többek között ezeket mondta: Politikánk, amelynek a gazdasági válság enyhítésére vo­natkozólag olyan sok sürgős kérdést kellett volna megoldania­, nemrég mintha holtpontra jutott volna. Ha a helyzetet, és a nézeteket helyesen elem­zem, úgy azt hiszem, hogy annak okai a po­litikai féltékenységben keresendők. A mező­gazdaság érdekeinek politikai érvényesítésé­vel szembehelyezkednek más csoportok érde­kei, különösen az ipari munkásokéi. Azt hi­szem, hogy a politikai nyomás és ellennyomás esete ezen érdekek között sohasem volt feszül­tebb, mint épp az utóbbi időben. Azt hiszem, hogy a gazdasági és politikai kezdeményezés hiánya mellett sokan vannak nálunk, akik az egyik csoport eredményét abban vélik látni, ha az a másiknak árt és nem tudják elképzelni, hogy mindkettő élhet és prosperálhat egymás mellett. A mi vezér­elvünk az legyen, hogy az összeség éljen. A német—osztrák egyezmény tanulságokat hozott számunkra. Újból megmutatta, hogy ál­landóan őrt kell ál­lanunk, nehogy olyan hely­zet álljon elő, amely az amúgy is nehezen fenntartható európai egyensúlyt felborítaná. Az európai egyensúlyit csakis az érdekek szolid és kölcsönös kiegyenlítésével lehet fenntartani. Nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az európai gazdasági koncentráció gyógyírt jelent a mezőgazdasági és ipari vál­ságra. A magas vámvédelem helyett most a meg­oldást a fokozatos preferenciáiig védelem­ben és a fölösleg kiegyenlítésében kell ta­lálni. Ez azonban európai és világgazda­sági szervezkedés és fegyelem nélkül el­képzelhetetlen. Az egyes államok között, sem lehet egy toll­vonással eltüntetni a vámvédelmet. A válsá­got csakis okainak elnyomásával lehet leküz­deni, tehát a túltermelést kell korlátozni. Nem marad más hátra, mint szervezkedni. A politikusok számára fennáll tehát az a fel­adat, hogy Európáit politikailag úgy szervez­zék meg, hogy a megszervezett Európa a gazdasági munkát és mentést a kezébe ve­hesse. Varileket halálra, feleségét 9 évi súlyos börtönre ítélték Az esküdtek egyhangú verdiktet hoztak — Varilek nyugodtan fogadta az ítéletet, az asszony elájult Leitm­eritz, május 11. A leitmeritzi esküdt­­bíróság ma délután két órakor hozta meg ítélet­ét a Varilek-házaspár fölött. Reggel ki­lenc órakor nyitotta meg Gleich dr. elnök a főtárgyalás harmadik napját, amelyen az íté­let elvártában hatalmas tömeg töltötte meg a tárgyalótermet. Mindjárt a tárgyalás meg­nyitása után felolvasták és átadták az esküd­teknek a vádlottakra vonatkozó 13 kérdést. Azután Fiséra dr. államügyész tartotta meg beszédét, amleyben Varilekné teljes beismerésére hivatkozott és hangsúlyozta mindkét vádlott bűnössé­gét. Majd Neuhauser dr. védő emelkedett szólás­ra. Beszéde alatt A Varilek folyton könnyezett. védő, akinek helyzete Varilekné tel­jes beismerése és Vazílek bűnösségének két­ségtelen megállapítása mellett igen nehéz volt, csak az enyhítő körülmények fel­sora­­­koztatására szorítkozott s többek között rá­­mutott arra, hogy ha a meggyilkolt Kreysa nem akart volna vétkezni a kilencedik parancsolat ellen, s nem került volna sor erre a perre. Azután Katz dr., Varilekné védője beszélt, aki elsősorban is kérte, hogy az elmeszakér­tők vizsgálják meg még egyszer Varilekné elmeállapotát, mert szerinte az egész család erősen terhelt. A közönség erre nevetésbn tör ki. Katz dr. csak nagy erőfeszítéssel foly­tatja beszédét. Fél tizenkettőkor Gleich tanácselnök ismer­tette a tárgyalás­­ rezüméjét, amely eléggé terjedelmes volt. Negyed egy órakor az es­küdtek­­ tanácskozásra vonultak vissza. Nagy izgalom közepette térnek vissza a tárgyaló­terembe negyed kettőkor s a főesküdt bele­kezd a verdikt felolvasásába, amely szerint az sküd­tők egyhangúlag bűnösnek mondot­ták ki Varilek Ferencet rablógyilkosság és hiuizagyalázás bűntettében, amely bűncse­lekményeket a vádlott aljas és becstelen indokokból követett el, Varilek Annát pe­dig rablógyilkosságban való közvetett rész­vétel és hullagyalázás bűntettében. Az al­jas és becstelen indokok az asszonynál is fennforogtak. Vazilek a verdiktet nyugodtan fogadta, míg az asszony állandóan sírt. Az államügyész a verdiktet követő felszólalásában kérte a vád­lottak elítélését a verdikt értelméiben, de Varileknénál kérte az enyhítő körülmé­nyek fennforgásának megállapítását. A védők rövid beszéde után a tanácsbí­róság visszavonult, és délután két­ órakor hozta meg és hirdette ki tététől, amellyel Vardleket kötél általi halálra, Varileknét pedig 9 évi súlyos börtönre ítélte el. Va­rilek nyugodtan fogadta az ítéletet, fele­sége felsikoltott s elájult. Varilek Ferenc semmis­égi panaszt jelentett be az ítélet ellen. M ü§¥@ © eSsa a kisantant súlyos helyzetéről Prága, május 11. A cseh sajtó az utóbbi időben feltűnően nagy figyelemmel kíséri a Prágai Magyar Hírlapot, és nincs nap, hogy különösen a nacionalista sajtó valamelyik cikkünkbe bele ne kapaszkodjék. Mint­ a cseh­szlovákiai magyarság őszinte szószólója, füg­getlenül­ minden külső és belső befolyástól, a múlt héten is egyik vezércikkünkben mérle­get vüllílottünk fel a bukaresti kisan­tant-kon­­ferenciáról és megállapítottuk, hogy a kisáll­tánl­ fejlődése pszeudomorfozás. A három ál­lam érdekei annyira ellentétesek, hogy a kisálk­aidnak nincs gazdasági létjogosultsága. •E cikkünk miatt a legvadabb pergőtüzet zúdí­tották ránk a cseh nacionalista lapok s most legnagyobb elégtételünkre még a mi cik­künknél is őszintébb megnyilatkozást olva­sunk a kormányban ülő szociáldemokrata párt Nova Doba című lapjában ugyanerről­­ a témáról. „A kisantant bukaresti konferenciája — írja a Nova Doba — Benes külügyminisz­ter szám­ára a­ kisantant fennállása óta a legnehezebb konferencia volt. Nem volt ugyanis egyébről szó, minthogy Románia kilép a kisantantból és senki sem tudhatta előre, vájjon Románia bennt­­­arad-e a kis­alltán­tban, avagy követni fogja azt a hívó hangot, mely neki nagyobb előnyöket nyújt. Románia, amely évek óta súlyos gaz­dasági válságban él, a kisantantba va­ló be­lépése után az ipari Csehszlovákiára tá­maszkodott. Románia azt remélte, hogy Csehszlovákia átveszi tőle mezőgazdasági termésfölöslegét, tévedését azonban később belátta, miért is a kisantant viszonya egyre jobban elhidegült. Miután Csehszlovákiától semmit sem várhatott, a vámunió tervének fölmerü­lése idejében máshelyütt keresett segíts­éget. Németország felajánlotta a se­gítségét Romániának és megígérte, hogy át­­veszi túltermelését. Benes és Marinkovics minisztereknek a bukaresti konferencián sikerült a románokat meggyőzni arról, hogy azok a gazdasági előnyök, amelyeket a né­met-osztrák vámunió Romániának nyújt­hatna, sokkal csekélyebbek, mint a Romá­niát fenyegető politikai veszedelmek. Ezt a győzelmet elsősorban Benes könyvelheti el magának**. A szociáldemokrata Nova Dóba tehát beis­meri, hogy Benes kritikus napokat élt át Bu­karestben s talán egész diplomáciai jövője e konferencia sorsától függött. A szociáldemo­krata sajtómegnyilatkozáshoz még hozzáfűz­hetjük, hogy Benes külügyiminiszter a bukó- resti konferencián csakis oly módon menthet­te meg a kisantantot, hogy óriási engedmé­nyeket biztosított Romániának, ami természe­tesen a csehszlovákiai mezőgazdaság rovására történt. A győzelem tehát csak pirrhusi győ­zelemnek tekinthető, mert az agrártermelés rovására történt engedmények nem lehetnek tartósak és Románia mégis csak kénytelen lesz az utakon haladni, hogy termés­fölöslegét elhelyezhesse. _ _____ vagy gazdasági tekinteteken, mint inkább világ­nézeti hasonlóságon alapul. Midőn a világháború alatt nemzetközi elemőrző bizottság érdeklődött Budapesten az angol inte­r­náílitak sorsa iránt, leg­nagyobb bámulatukra a lóversenyen találták az angolokat, aikik­ kij­elenten­­ék, hogy legfeljebb az volna az egyetlen panaszuk, hogy nem kaphatnak valódi skót wiskyt. Ez is elegendő a személyes és plátói rokomszenv bizonyítására. — A háború óta Anglia valódi megértést és segítési készséget tanúsított. Kérem önöket, támo­gassák továbbra is az Angol-Magy­ar Társaságot és remélem, szívesen fognak visszaemlékezni a ma este együtt töltött néhány órára. A beszéd befejezése után a követ felolvasta azt az angolnyelvű­ táviratot, amelyet Horthy Mikidé ! A P.M. H. utazási és nyara­­­­lási irodájának­­ pünkösdi­­ programmja: $5 I 1. 3 pünkösdi nap Budapesten kirándulá­si és sportprogrammal. Ki 310.-- |ij I 2. Pünkösdi út a Balatonhoz l ott motor- A csónakkirándulás Ki 510.- | ij 3. Kassáról kirándulás Lilafüredre és­­ Mezőkövesdre Ki 380.— $ | 4. Autóút a Salzkammergutba ás a Dolo­mitokba (16 nap) Ki 2450.-­­ I 5. 8 napos autóút a Salzkammergutba Ki 1350.- I Jelentkezési határidő május 16. MACDINIID a skót és a magyar nép hasonlóságáról és az angol-magyar rokonszenvről Az angol miniszterelnök baráti megnyilatkozása a londoni Angol-Magyar Egyesület vacsoráján London, május 11. E napokban tartotta a­z Angol-Magyar Egyesület éled 1­akonfáját a Magyar V­ernid-égilőbeni, amelynek angol és magyar sai­neikikei és vánáigoikik­aít düiszsitett lem­ét zsúfolásig­ megtöltötte az előkelő közönség. A lakoma után Loudonderry lord, az egyesültet elnök­e előbb az angol királyt köszöntötte fel, mire a jelenlévő magyar cigányzenekar az angol him­nuszt játszotta, azután pedig Horthy MMcet, Ma­gyarország kormányzóját köszöntötte fel; utána a magyar Him­­n­usz hangjai csendültek fel. MACDONALD BUDAPESTI EMLÉKEIRŐL Ramsay MacDonald miniszterelnök emelkedett szólásra ezután. V­isszaelmít­élkezett világf­örüli ván­dorlásaira. Útjában elvetődüt­t a magyar fővárosba is, amelynek festői fekvése, építészeti szépsége és lakóinak vendégszerető derűs, barátságos jellemre­i teljes mértékben megkapták a lelk­üle­tét. Budapest sok tekint­etben saját hazájának, Skóciának fő­városára emlékeztette. Igaz, hogy Edinborough szigorú, egyenes, zárt vonalaival a skót jellemet tükrözi vissza, imíg Budapest gazdag ornamentikája és vonalvezetése a m­agyar napsugaras pusztával látszik rokonságban állami. — Budapesten érzi az ember, hogy a Kelet és a Nyugat küszöbén ál, de azért úgy hiszem — folytatta a m­iniszte­relnök, — hogy csak felülete­sen ismeri az emberi természetet az, aki azt á­lülí­­tot­ta, hogy a Kelet az Kelet és a Nyugat az Nyugat marad és hogy a kettő sohasem ta­lálkozhatuík egy­mással. (Célzás RudyaT Káplánig versére, amely így kezdődik: East is Easti and West is West.) Kelet és Nyugat különbség csak felszínes, amely­­­nek külső burkolata a­latt rokon­ vonások rejtőznek a legell­e­ntétesebb érdekek között is. PÁRHUZAM A SKÓTOK ÉS MAGYAROK KÖZÖTT A skót és a magyar nemzet történetében, hagyo­­m­ányai­ban és ideáljaiban is sok párhuzam kínál­kozik. Petőfi alakjának a siket­­ költészetben Robert Burns felel meg, Hunyadi Jánosnak, a magyar hősnek skót anaflogonj­a Wal­a­ce, Lajos magyar királynak IV. Jakab, Wal­­er Scottnak, a nagy skót romantikusnak Jókai, a halhatatlan magyar mese­mondó. Ha pedig roscanyomásokat lehet találni a két nemzet érzésvilágában, az emberiség szellemi és erkölcsi javainak, valamint igaz kincseinek értékelésében, akkor miért ne lehetne megtalálni az összhangot az egyes nemzetekhez tartozó egyé­nek között is? Reméli és,nem óhajtja, hogy minden Ringd, skót­­ és ír férfi és nő megtalálja majd a maga barátját a magyarok közöt, mint ahogy tudja, hogy ez a magyarok kívánsága is. Most, olyan sok­­ nehézség és szenvedés után angolok és magyarok újból egy­más mellett ülhetnek, reméli és érzi, hogy meg­­­kezdődhetik ismét a két nemzet között­­ a ha­rm­oni­­kus együttműködés lehetősége. V­égül Ramsay MacDomaild angol miniszterelnök a me­lleitte ülő RusbMC-Zichy Iván bá­ró londoni magyar követhez fordulva meleg hangon fejezte ki azt a reményét, hogy a londoni magyar követ to­vábbra is kifejti munkásságát a két ország közötti jó viszony ápolására. ZICHY-RUBIDÓ KÖVET VÁLASZA Rubidó-Zichy Iván báró meleghangú válaszban köszönte meg az angol miniszterelnök szép szavait: — Egy nemzet sem népszerűbb Magyarországon az angolnál. Ez a barátság neon annyira politikai kormányzó hozzá intézett és amelynek magyar for­dítása a következőképpen­­ hangzik: „Sok sikert kívánok a társaság ama törekvésé­nek, hogy a két­ nemzet közti hagyományos barát­ságot, és jó viszonyt, ápolja. Magyarország és én magam ilyen nagyr­a b­ecsüljük azt a jóindulatot, amelyet Anglia a legutóbbi­ években tanúsított. Remélem, a társaság e jóindulat fenntartása érté­kes eszközének fog bizonyulni.“ Ezután Lord Newton hosszabb pohárköszöntő­­nem emlékezett meg lord Lomdonerrynek az egye­sület felvirágoztatása körül szerzett hervadha­tattlan érdemeiről. . Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok, akik húgysavas sók túlszapo­­rodásában és köszvényben szenvednek, a ter­mészetes „Ferenc József** keserűvíz haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfi a hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajok­nál és prostatabetegs­égeknél is ajánlják. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható, piákban és fűszerüzletekben kapható. 5 Megalakult a SzMKE nyitai szervezete Nyyltra, május 11. (Saját tudósítónktól.) A Szlove Diszkói Magyar Kulturegylet nyitrai fiókja szombaton este tartotta alakuló közgyű­lését a nyitrai városháza kistermében. Az aránylag rövid idő alatt történt előkészítés minden tekintetben meghozta a kívánt ered­ményt, amennyiben a kulturegylet ügyét nyitrai magyarság a legnagyobb megértéssel a karolta fel és bizalommal sorakozott fel az egyesületnek Nyitrán is kibontott zászlaja alá. Az előkészítés munkáját nagy agilitással Gyü­rky Ákos dr. ügyvéd és Cséf ®falvy Géza, az országos keresztényszo­cialista párt nyitrai titkára végezte és ennek eredményeként városháza kistermét megtöltötte a magyar kö­­­zönség. A kulturegylet központja részéről Alapy Gyula dr. ügyvezető főtitkár, tarto­­m­ánygyülési képviselő és Szombathy Viktor író, az egyesület titkára j­elent meg az ala­kuló gyűlésen. Aktpy Gyula dr. hatásos­ beszédben ismer­tette az egyesület általános magyar kultur­­programját. Majd a gyűlés lelkes hangulatban kimondotta a kulturegylet nyitrai szervezetei­nek megalakulását. Egyhangú választással el­nöknek Franciscy Lajos dr. kanonokot, alel­nöknek Hans Ármin dr.-t és Morvay Kál­mánt, titkárnak Gyürky Ákos dr.-t, pénztáros­­n­ak Cséfalovay Gézát s ellenőrinek Roffes Ber­­nátot választották meg. A választmány meg­alakításától egyelőre eltekintettek, mivel minden remény megvan arra, hogy a nyitrai tagok száma rövidesen hatalmas mértékben megszaporodik, így a választmány megválasz­tása a legközelebbi közgyűlés során fog megtörténni. A megválasztott elnök meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat és abbeli reményének adott kifejezést, hogy a kultur­­egylet Nyitrán is eredményes magyar kul­­turmunkát fog kifejteni. Tekintettel arra, hogy a Nyitra falvakban is sorra alakulnak meg környéki kultur­­egyilet helyi csoportj­ai, melyeknek szervezési munkáját fáradhatatlan szorgalommal és ki­tartással Szombathy Viktor titkár végzi, a nyitrai csoportot a kerület központjává kí­vánják fejleszteni. A jelek szerint Nyitra a Szolvenszkói Magyar Kulturegylet egyik erős bástyája lesz, amelynek keretein belül a nyitrai magyarság is belekapcsolódhatik a magyar kisebbség kulturális életébe.

Next