Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. január-június (1. évfolyam, 1/1-52. szám)
1835-01-01 / 1. szám
/ PEST JANUAR Idején. Megjelelt e napi lap hetenkint kétszer , esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr. és 10 f. pengő. ÉS DIVATVILÁGBÓL. 1853. 1. szám. Előfizethetni helyben a’ kiadónál Dorottya utczában Vizer házban lódik szám alatt.• Pesten kívül pedig minden cs. kir. Posta hivatalnál. A’ TÁRSAS ÉLET Élj hazádnak , nemzetednek , Szent a’ pálya , szent a’ czel. A’ jövendő’ szép reménye Hamvaidban létre kél. Szebb jövendőt e’ hazának ! Bús idői már valának. Rajzolni akarjuk a’ világot ’s az életet, a’ társas életet és divatvilágot; de mi az élet, mi a’ világ ? A’ világ, úgymond homlokot ránczolva a’komoly bölcselkedő , egy bábeli torony, mellyen az emberek mindig építenek, de soha sem tudják tökéletességre vinni. — Igaza van a’ bölcselkedőnek, mikép is vinnének a’ jámborok valamit végre , mikor nem értik egymást ’s nem philosophusok vezérlik őket ? —• ’S a’ világ, úgymond egy eleven ifjú, egy kerek képű, gömbölyű termetű szép kisasszony, kinek keblében rózsák, liliomok ’s egy egész kimondhatatlan paradicsom nyiladoznak. Igen nagy igaza van az ifjú urnak, főkép ha 18—20 esztendős korában már mondhatja, hogy erényes lelkesedéssel kész áldozni e’ szép kisasszony’ szivéért — a’ hazáiért, ’s hogy élete’ fogytáig ifjú tűzzel fogja szeretni. ’S a’ világ, így szól egy gyönyörű kisaszszony, ez különféle mutatiokkal — az én klavirom, mellyet ha nem ügyes, szelid és óvakodó kezek illetnek, andalító öszhangok helyett rajta csak zűrzavaros disharmoniát élesztenek. Az élet, Uraim, Asszonyaim, egy divati ruha, mellyen kapunk, mellynek örülünk, mellyet szeretünk fitogatni míg itt. — Az élet egy a’ sors’ sajtója alatt izzadó könyv, tele (főkép ha magyarországi) hibákkal. Az életet és világot mind ezen ’s több világos és vidám, sötét és szomorú oldalaival ’s szineivel, fényével ’s homályával, de mindenkor nyájas alakban, azaz: elbeszélésekben, életleirásokban, divati ’s művészeti tudósításokban, napi jelentésekben, tréfákban ’s a’t., lehető legnagyobb számú ’s csiny képekben, úgy a’ mint van, tehát tarkán — elerajzolni, előtükröztetni: ez a’ mi lapjaink’ czélja ; ’s ha a’ ,,Rajzolatok“ írója és irói, ezen válolatuk ’s ügyekezetük közben, valami kis hatással fognak talán lehetni a’ nemzeti nyelv’, a’ nemesebb ízlés’ ’s a’ műszorgalom’ — szóval, a’ társasélet ’s divatvilág’ emelésére a’ hazában, mire tán nem kevés szükségünk van , akkor azt fogják hinni, hogy nem rajzoltak mindig ’s egészen a’ homokba vagy Dunába, ’s hogy igy munkájuk’ nyomát szél és habok egészen el nem viszik. BONGOM TÓBIÁS’ HÁZASSÁGI TÖRTÉNETE. (Ön elbeszélése szerint.) Húsz esztendővel ezelőtt huszonöt esztendős valék; mezővárosunkban falusi jógazda, pénzem elég, ’s hogy szemügyre való ficzkó is lehetek, csak onnan is gyanítom, mert a’ leányok ha valahol megpillantanak , mindig jóizűn kaczagtak. Midőn, mint mondám, huszonöt esztendős valék, anyám így szólíta meg: „Fiam Tóbiás ! járd-el a’ várost leánynézőbe ; te gazdag, fiatal, derék ii vagy, most hát fiam Tóbiás, élted’ párja után láss ! “ — Ekkor már sok szép regényes történetet olvastam, ’s 12 főtulajdont irék arról öszsze, kit páromnak választandok: 1-ső) hogy gyönyörű szép legyen; 2) erényes mint angyal; 3) gazdagabb mint én ; 4) fiatal, hogy ízlésem szerint képezhessem; 5) virgoncz és egészséges ; 6) igen jámbor; 7) a’legjobb gazdasszony; 8) ne legyen pörlekedő, hanem szeszélyes vígkedvű; 9) ne akaratos, hanem szófogadó’s engedelmes; 10) ne tudatlan, hanem tűzeszű ’s elmés; 11) ne czifrálkodó, hanem takarékos; 12) ne csélcsap, hanem kívülem a’férfiakat kiállhatatlanoknak tartsa ’s én legyek első szerelme. — E’ tulajdonokkal húsz esztendeig kerestem hölgyet, ’s húsz esztendeig nem találok. — A’