Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1837. július-december (3. évfolyam, 2/53-104. szám)

1837-07-27 / 60. szám

Megjelen e’ divatujság h­etenkint 2szer. Helyben félévi dija 4 fr., eger­, évi 5 fr. Postán 5 fr és 10 fr. pengő. Előfizettietni uj - világ útj­aban Keisinger h­ázban 554ik szám alatt. És minden cs. k. posta hivatalnál. Harmadik év. A’ dicsőség fénysugara Lentijén a’ Magyarhazára Második fele• Pest. Julius 1­ES1. TÁRSAS ELET ks DIVATVILÁG­BÓL. 1837. életképek A’ VILÁGBÓL RAJZOLVA. I. KOYDYN­ÍTI UR, VAGY:. A’ PIPASZÁRNYI HOSSZÚ FALU. . MUNKÁCS­YTÓL. Van a’ töltöttkáposzta’ és túrós csusza’ híres neves hazájában, — az olvasók e’ leírás’ kezdetéből bizonyo­san azt gondolják: Magyarországban, — az olvasók akármit gondoljanak, én azzal semmit sem gondolok, —­ hanem még egyszer mondom, van a’ tajték pipa’ és tele kulacs’ nevezetes hazájában egy falu,’s mivel ezen falu, úgy hasonlít valamennyi magyar faluhoz, mint egyik ripacsos puskatojás a'másikhoz, tehát e’fa­lut Ron­dahátnak nevezhetni. Hogy e’ falu terjedelmes lehet az olvasók abból képzelhetik, mert ha a’ falu’ végén, nem annyira dí­szelgő, mint inkább tántorgó lakából az uraság, Ron­­daháti ur, e’ tántorogó lakának görbeszáju ablakán kikönyököl ’s hosszuszáru pipáját az ablakon kifeszí­ti, az épen a' falu másik végére nyúlik; ’s mivel a’ falu másik végén, illő távolságban az urasági laktól, a’ faluvégre teremtett czigányok laknak, e’ czigányok­­ra Bondaháti ur’ gondoskodásából azon jótétemény há­rul, hogy a’ pipa Füstöt egész nap ingyen szíhatják. E' jótéteményén kívül Rondaházi ur a’ falu’ czigá­­nyait minden úrbéri tartozásoktól fölmentette, egyedü­li kötelességük, ha a’ tekintetes ur, ebéd után pipáját kinyújtva, szundikál, a’ pipa tüzet örökké lobogó Veszta tüzkint szítani,’s minthogy illy módon a’ falu’ czigányai Rondaháti úrral mintegy pipaszártelegraphi összeköt­tetésben állnak, kötelességük egyszer’smind , e’ tele­­graphi úton, Rondaháti urat szundikálása közben, me­séikkel altatni. 1837.* Ez egyedüli úrbéri szolgálat után, Rondaháti ur’ ke­gyéből a' czigányok még néha bizonyos ünnepnapokban is részesülnek.Ezen ünnepnapokat azonban a’ czigányok nem számlálják a’ keresztény anyaszentegyház’ ka­­lendárioma, hanem az uraság sipkája szerint. Néha néha, megtörténik tudni illik, hogy bár mi okból is. Rondaházi ur, midőn már a’ nap magasan futja pályá­ját, rózsaszínű kedvvel ébred föl; ekkor aranyn­yal hím­zett veres sipkáját szokja föltenni, hosszukat ásítva az ablakon kitekint, ’s ha a’ faluvégi lakosok veres sipká­val a’ tekintetes urat megpillantják , jele, hogy ez nap ünnepet fognak ülni. Szokása illy napon Bondaházi ur­nak basadohánynyal vegyitett finom döbreit színi,’s ez a' faluvégi lakosoknak ízletes pipa.F üst eldeletü ünnepük. Lélekismeretes dolognak tartanám a’ faluvégi lako­sokat ez ízletes ünnepüktől megfosztani, ha tudnám, hogy a’tekintetes ur „életképeimet olvassa, ’s ekkép tudomására jutna azon titok, mikép használják a’ szegény czigányok a’ veres sipkás ünnepet. — Ha­nem mivel tökéletesen meg vagyok győződve , hogy a’ tekintetes ur, a’ „Hirnökn-ö­n kezdve a’ lőcsei kalen­­dáriomig, semmit sem olvas, felfedezem azon titkot, mikép használja Pharaónak faluvégi nemzetsége, a’ ve­res sipkás ünnepet. — Ezen ünnepnek bizonyos, meghatározott napjai nin­csenek ; felőle csak annyit tudhatni, hogy a’ keresztény időszámlálás szerint,Rondaházi úr, veres sipkáját, nyolcz nappal a' megyei nagygyűlés előtt szokta feltenni; és ha a’megyei nagygyűlésen Boudaháti úr hatalmas dolgokat vitt véghez,azaz hatalmasan szundikált, post tot discri­­mina rerum, azaz: annyi sok vendégeskedés és boro­zás után, Boudaháti úr, nyolczadnapra a’ gyűlés után, veres sipkáját, örömében, ismét fel szokta tenni. Mert tudni kell, hogy Boudaháti úr, minden a’ gyűlésen ha­tározott dolgot magának szók tulajdonítani. Boudaháti úr tudniillik azt hiszi, hogy minden a’ gyűlésen tett C60)

Next