Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1837. július-december (3. évfolyam, 2/53-104. szám)
1837-07-27 / 60. szám
Megjelen e’ divatujság hetenkint 2szer. Helyben félévi dija 4 fr., eger, évi 5 fr. Postán 5 fr és 10 fr. pengő. Előfizettietni uj - világ útjaban Keisinger házban 554ik szám alatt. És minden cs. k. posta hivatalnál. Harmadik év. A’ dicsőség fénysugara Lentijén a’ Magyarhazára Második fele• Pest. Julius 1ES1. TÁRSAS ELET ks DIVATVILÁGBÓL. 1837. életképek A’ VILÁGBÓL RAJZOLVA. I. KOYDYNÍTI UR, VAGY:. A’ PIPASZÁRNYI HOSSZÚ FALU. . MUNKÁCSYTÓL. Van a’ töltöttkáposzta’ és túrós csusza’ híres neves hazájában, — az olvasók e’ leírás’ kezdetéből bizonyosan azt gondolják: Magyarországban, — az olvasók akármit gondoljanak, én azzal semmit sem gondolok, — hanem még egyszer mondom, van a’ tajték pipa’ és tele kulacs’ nevezetes hazájában egy falu,’s mivel ezen falu, úgy hasonlít valamennyi magyar faluhoz, mint egyik ripacsos puskatojás a'másikhoz, tehát e’falut Rondahátnak nevezhetni. Hogy e’ falu terjedelmes lehet az olvasók abból képzelhetik, mert ha a’ falu’ végén, nem annyira díszelgő, mint inkább tántorgó lakából az uraság, Rondaháti ur, e’ tántorogó lakának görbeszáju ablakán kikönyököl ’s hosszuszáru pipáját az ablakon kifeszíti, az épen a' falu másik végére nyúlik; ’s mivel a’ falu másik végén, illő távolságban az urasági laktól, a’ faluvégre teremtett czigányok laknak, e’ czigányokra Bondaháti ur’ gondoskodásából azon jótétemény hárul, hogy a’ pipa Füstöt egész nap ingyen szíhatják. E' jótéteményén kívül Rondaházi ur a’ falu’ czigányait minden úrbéri tartozásoktól fölmentette, egyedüli kötelességük, ha a’ tekintetes ur, ebéd után pipáját kinyújtva, szundikál, a’ pipa tüzet örökké lobogó Veszta tüzkint szítani,’s minthogy illy módon a’ falu’ czigányai Rondaháti úrral mintegy pipaszártelegraphi összeköttetésben állnak, kötelességük egyszer’smind , e’ telegraphi úton, Rondaháti urat szundikálása közben, meséikkel altatni. 1837.* Ez egyedüli úrbéri szolgálat után, Rondaháti ur’ kegyéből a' czigányok még néha bizonyos ünnepnapokban is részesülnek.Ezen ünnepnapokat azonban a’ czigányok nem számlálják a’ keresztény anyaszentegyház’ kalendárioma, hanem az uraság sipkája szerint. Néha néha, megtörténik tudni illik, hogy bár mi okból is. Rondaházi ur, midőn már a’ nap magasan futja pályáját, rózsaszínű kedvvel ébred föl; ekkor aranynyal hímzett veres sipkáját szokja föltenni, hosszukat ásítva az ablakon kitekint, ’s ha a’ faluvégi lakosok veres sipkával a’ tekintetes urat megpillantják , jele, hogy ez nap ünnepet fognak ülni. Szokása illy napon Bondaházi urnak basadohánynyal vegyitett finom döbreit színi,’s ez a' faluvégi lakosoknak ízletes pipa.F üst eldeletü ünnepük. Lélekismeretes dolognak tartanám a’ faluvégi lakosokat ez ízletes ünnepüktől megfosztani, ha tudnám, hogy a’tekintetes ur „életképeimet olvassa, ’s ekkép tudomására jutna azon titok, mikép használják a’ szegény czigányok a’ veres sipkás ünnepet. — Hanem mivel tökéletesen meg vagyok győződve , hogy a’ tekintetes ur, a’ „Hirnökn-ön kezdve a’ lőcsei kalendáriomig, semmit sem olvas, felfedezem azon titkot, mikép használja Pharaónak faluvégi nemzetsége, a’ veres sipkás ünnepet. — Ezen ünnepnek bizonyos, meghatározott napjai nincsenek ; felőle csak annyit tudhatni, hogy a’ keresztény időszámlálás szerint,Rondaházi úr, veres sipkáját, nyolcz nappal a' megyei nagygyűlés előtt szokta feltenni; és ha a’megyei nagygyűlésen Boudaháti úr hatalmas dolgokat vitt véghez,azaz hatalmasan szundikált, post tot discrimina rerum, azaz: annyi sok vendégeskedés és borozás után, Boudaháti úr, nyolczadnapra a’ gyűlés után, veres sipkáját, örömében, ismét fel szokta tenni. Mert tudni kell, hogy Boudaháti úr, minden a’ gyűlésen határozott dolgot magának szók tulajdonítani. Boudaháti úr tudniillik azt hiszi, hogy minden a’ gyűlésen tett C60)