Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

N - Nemeskeresztúr - Nemeskey - Nemeskisfalud - Nemeskiskotessó - Nemeskismedves - Nemeskocs - Nemeskolta - Nemes kompánia - Nemes korall - Nemeskosút - Nemeskosztolány - Nemeskutas - Nemeskürt - Nemesvassó - Nemesládony - Nemeslak - Nemesleányfalu - Nemeslevél - Nemeslieszkó - Nemeslubella - Nemesludrova - Nemesmagasi - Nemesmartonfala - Nemesmedves - Nemesmilitics - Nemesmitta

Nemeskeresztúr — 322 — Nemeskeresztúr, kisk. Vas vm. czelldömölki j.-ban, (fo­o) 868 magyar lak., vasútállomás táv­íróval, u. p. Jánosháza. Nemeskey Andor, egyházi író, szül. Szobo­tistán (Nyitra) 1841 dec. 6. Pappá szentelték 1867. Előbb Nagyváradon a Szt. József-intézet tanul­mányi felügyelője, 1872. papnöveldei lelkiigaz­gató, 1881. aligazgató, 1885. nagy­várad-új­városi, 1897. békéscsabai plébános, 1912. hájszentlőrinczi prépost. Irodalmi munkássága: Az elmélkedő hitszónok (1876); Búcsúkkal járó imák és ájta­tosságok gyűjteménye (1880); Jézus, Mária, Jó­zsef (1893); Májusi rózsabimbók (1884); Krisztus hét szava a keresztfán (1884); Nemeskisfalud, kisk. Somogy vm. marczali j.-ban, (1910) 320 magyar lak., u. p. és u. t. Bö­hönye. Nemeskiskotessó, község, 1. Nemeskutas. Nemeskismedves, község, 1. Nemesmedves. Nemeskocs (azelőtt: Kocs), kisk. Vas vmegye czelldömölki j.-ban, (1910) 646 magyar lak., u. p. és u. t. Boba. Nemeskolta (azelőtt: Kolta), kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1910) 646 magyar lak., postaügy­nökség, u. t. Csempeszkopács. Nemes kompánia vagy Kavallérok kompá­niája, II. Rákóczi Ferenc mint erdélyi fejedelem által a régi erdélyi fejedelmi testőrségek mintá­jára 1706. szervezett lovagrendszerü intézmény, melynek felavatása Kolozsvárt 1707 ápr. 26. ment végbe nagy pompával. Ezredese maga a fejedelem, alezredese báró Kemény Simon, Ke­mény János erdélyi fejedelem unokája, tagjai, kik mint a Szent-Háromság Gondviselésének lovagjai is szerepeltek, régi nemes családok ifjú sarjai, kik a fejedelem udvarában, az ő költségén, különö­sen a hadi tudományokban neveltettek s körü­lötte udvari pompákon testőri szolgálatot teljesí­tettek. Innét aztán rendszerint főtiszti rangban a reguláris ezredekhez helyeztettek át. Lét­számuk kezdetben 32 ifjú, később 120. 1711-ben jó részük követte a fejedelmet bujdosásába. Irodalom. A Nemesi Társaságbeliek Ediktumai, kiadta Rumy Károly Gy., Monumenta I. köt. (Rákóczi Györgynek tulajdonította); Thaly Kálmán akad. értekezése, s utána pótlólag cikkei a Pesti Napló 1866. évf. Ennek bírálata Ballagi Aladárnál, M. k. testőrség története 15—27. 1.; Márki S., II. Rákóczi Ferenc, 2. köt. Nemes korall v. kláris (Gorallium rubrum Lam., állat), a kéregkorallok (Gorgonidae) csa­ládjába tartozó állatfaj. Telepei gazdagon el­ágazó, egy méter magasságot is elérő, vörös vázú törzseket alkotnak, melyeknek felületét lágy tömeg borítja és ebben ülnek a telepekké egye­sült egyes polipok. A polipok kicsinyek, fehérek és teljesen visszahúzhatók. A NI. a Földközi- és Adriai-tengerben, Észak-Afrika partjain és a Kapverdei-szigetek körül tenyészik 40—100 fonal mélységben sziklákra nőve. A legfontosabb korall­telepek Algéria, Tunisz, Szardínia, Szicília part­­jain és a Baleari szigetek körül vannak. Dalmácia partjain is halásszák. Legbecsesebbek a szép, vilá­gos rózsaszínűek. A II. vázának belső, piros színű részét csiszolják és ékszereket készítenek belőle. A korall-ékszerek már az ókorban is keresett és nagyrabecsült árucikkek voltak. A Földközi-ten­gerben a korallhalászat eredményét évenként 80—200,000 kg.-ra becsülik. Ha a N. sokáig marad a tenger fenekén, váza fekete színt ölt. Az ú. n. fekete korall azonban külön faj (Anti­pathes), úgyszintén a fehér korall is, mely az Isis-faj váza. V. O. Lacaze-Duthiers, Histoire naturelle du corail (Paris 1863); Simmonds, The commercial products of the sea (2. kiad., London 1883); Ganestrini, II corallo (Roma 1883); Nemeskosút (azelőtt: Kosút, Kossidh), kisk. Pozsony vm. galántai j.-ban, (1910) 1213 magyar és tót lak., vasúti megállóhely, posta- és telefon­hivatal. A község neve Gusoud alakban már egy 1213-iki oklevélben előfordul. Eredetileg a po­zsonyi várnépség földjei közé tartozott, mint a szomszéd Taksony falu is; a lakosság magyarok­ból s a magyarokkal rokonfajta elemekből állt, kiknél az olyan helynevek, mint «Áldókút», «se­pulchrum paganorum» (pogány sír) tanúsága sze­rint még a XIII. sz. elején is voltak a pogány­­ságnak emlékei. Valószínű, hogy azok a turóczi várjobbágyok, kikből a Kossuth-család IV. Béla korában élt hasonló nevű őse származott, innen szakadtak Turócz vmegyébe. Nemeskosztolány, kisk. Bars vm. oszlányi j.-ban, (1910) 524 tót és magyar lak., vasútállomás távíróval és u. t. postahivatal. Nemeskutas (azelőtt: Nemeskiskutesó), kisk. Trencsén vm. nagybicscsei j.-ban, (1910) 775 tót lak., vasúti megállóhely, postahivatal, u. t. Nagy­bicscse. Nemeskürt, kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban, (1910) 577 tót és magyar lak., u. p. Salgócska, u. t. Galgócz. Nemeskrassó, kisk. Trencsén vm. vágbeszter­czei j.-ban, (1910) 152 tót lak., u. p. és u. t. Vág­besztercze. Nemesládony, kisk. Sopron vm. csepregi j.-ban, (1910) 526 magyar lak.; u. p. és u. t. Sajtoskál. Nemeslak (azelőtt: Nemeszávada), kisk. Tren­csén vm. vágbeszterczei j.-ban, (1910) 157 tót lak.; u. p. Soltészperecsény, u. t. Vágbesztercze. Nemesleányfalu (azelőtt: Leányfalu), kisk. Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1910) 325 magyar lak.; u. p. és u. t. Nagyvázsony. Nemeslevél, 1. Címerlevél. Nemeslieszkó, község, 1. Nemesmogyoród. Nemeslubella, kisk. Liptó vm. németlipcsei j.-ban, (1910) 322 tót lak.; u. p. Királylubella, u.t. Németlipcse. Nemesludrova, kisk. Liptó vm. rózsahegyi j.-ban, (1910) 176 tót lak.; u. p. és u. t. Nagysel­mecz. Nemesmagasi, község, most: Kemenesmagasi (1­­0.). Nemesmartonfala (azelőtt: Martonfala), kisk. Gömör és Kis-Hont vm. rimaszécsi j.-ban, (1910) 278 magyar lak.; u. p. és u. t. Rimaszécs. Nemesmedves (azelőtt: Nemeskismedves), kisk. Vas vm. németújvári j.-ban, (1910) 365 né­met lak., u. p. Stróm, u. t. Rátót. Nemesmilitics, nagyk. Bács-Bodrog vm. zom­bori j.-ban, (1910) 3758 magyar, bunyevác és né­met lak., vasútállomás, posta- és táviróhivatal. Nemesmitta (azelőtt: Nemesmiticz), kisk. Trencsén vm. báni j.-ban, (1910) 198 tót lak., u. p. Ölved, u. t. Ölved-Rozsonymitta. Nemesmitta

Next