Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

N - Nemesabony - Nemesapáti - Nemesbikk - Nemesboldogasszonyfa - Nemesborzova - Nemesbőd - Nemesbudafalva - Nemesbük - Nemescsó - Nemesd - Nemesdéd - Nemesdedina - Nemesdicske - Nemes élesztő - Nemes ércek politikája - Nemesfalva - Nemes fanemek - Nemes fémek - Nemes földpát - Nemes gázok - Nemesgomba - Nemes gránát - Nemesgulács - Nemeshany - Nemeshetés - Nemeshodos - Nemeshollós - Nemes hölgyalapítvány - Nemesianus

Nemesabony - 820 e­ pély, Rákóczi budapesti temetési menetének stb. korhű viselettani rendezése és tervezése. Idevágó műve még: A magyar jelmez és fejlődése (Tud. Zsebkönyvtár). Nemesabony (azelőtt: Nagyabony), kisk. Po­zsony vm. dunaszerdahelyi j.-ban, (1910) 999 magyar lak., vasútállomás, postaügynökség, u. t. Duna­szerdahely. Legrégibb községeink egyike; III. István alatt bevándorolt csehek alapították, ké­sőbb Pozsony várához tartozott. Nemesapáti, kisk. Zala vmegye zalaegerszegi j.-ban, (1910) 2021 magyar lak., postahivatal, u. t. Zalaszentiván. Nemesbikk, kisk. Borsod vm. mezőcsáti j.-ban, (1916) 1130 magyar lak. Vasúti megálló, posta­ügynökség, telefonállomás. Őskori cserepek lelő­helye. Nemesboldogasszonyfa, kisk. Zala vm. keszt­helyi j.-ban, (1910) 164 magyar lak., u. p. Alsó­páhok, u. t. Hévizszentandrás. Nemesborzova (azelőtt: Borzova), kisk. Szat­már vm. fehérgyarmati j.-ban, (1910) 133 magyar lak., u. p. és u. t. Nagyszekeres. Nemesbőd (azelőtt: Bőd), kisk. Vas vmegye szombathelyi j.-ban, (1910) 749 magyar lak., u. p. Uáp, u. t. Vát. Nemesbudafalva (azelőtt: Budafalva), kisk. Szolnok-Doboka vm. magyarláposi j.-ban, (1910) 1566 oláh lak., u. p. Kupsafalva, u. t. Oláhlápos. Nemesbük, kisk. Zala vm. keszthelyi j.-ban, (1910) 961 magyar lak., u. p. Karmacs, u. t. Héviz­szentandrás. Nemescsó, kisk. Vas vm. kőszegi j.-ban, (1910) 421 magyar lak., vasútállomás távíróval. Lukács­háza- Nemescsó, posta- és telefonhivatal. Nemesd, község, 1. Lendvanemesd. Nemesdéd, kisk. Somogy vm. marczali j.-ban, (1910) 1505 magyar lak., postahivatal, u. t. Ne­mesvid. Nemesdedina (azelőtt: Dedina), kisk. Árva vm. vári j.-ban, (1910) 182 tót lak., u. p. Nizsna, u. t. Turdossin. Nemesdicske, kisk. Nyitra vm. érsekújvári j.-ban, (1910) 421 magyar és tót lak., u. p. és u. t. Verebély. Nemes élesztő. A mustat rendesen a szőllő­bogyókról belekerült s a természetben szabadon, mondhatjuk vadontermett élesztősejtek erjesztik ki. E szabadban termett élesztők legjobb egye­deit kiválasztva s laboratóriumban tovább te­nyésztve kapjuk a tisztán tenyésztett vagy ne­mes élesztőt; ha ezzel a még erjedésben nem levő mustot beoltjuk s gondoskodunk róla, hogy a beoltott élesztőt a vad élesztő el ne nyomja, akkor tökéletesebb erjedést tudunk előidézni, melynek jó eredménye a cukor előnyösebb át­alakításában, több alkoholban, gyorsabb erje­désben, kedvezőbb melléktermékek, zamatanya­gok keletkezésében fog jelentkezni. Téves azon­ban az a nézet, hogy valamely jobb borvidékről származó II.-vel máshol is ugyanolyan minő­ségű és jellegű bort lehet előállítani. Nemes ércek politikája azokat az elveket jelenti, melyeket az egyes államok, illetőleg azok kormányai a nemes érceknek az országban való felhalmozása, pl. a kivitel megakadályozása te­kintetében követnek. A II. szoros kapcsolatban van az illető ország valutájával, a fedezeti rend­szerrel (1. Fedezet) és a kamatláb-politikával. L. Bankpolitika és Jegybankok. Nemesfalva, kisk. Nógrád vm. losonczi j.-ban, (1910) 252 tót lak., vasúti megállóhely, u. p. Szinó­bánya, u. t. Ipolyberzencze. Nemes fanemek azok, melyek sokféle hasz­nálhatóságuknál fogva legnagyobb jövedelmet adnak az erdőgazdaságban. Ilyenek a luc, je­genyefenyő, havasi és vörösfenyő, továbbá a tölgy, kőris, szil, hárs, juhar, gesztenye stb. Az alföldi erdőkben az akác. Nemes fémek, kémiai értelemben így neve­zik az atmoszfér­ák (levegő, víz és széndioxid) hatásának ellentálló, más szóval, fényüket a le­vegőn megtartó fémeket. A közéletben kiváltké­pen az aranyat és ezüstöt hívják N.-nek. Nemes földpát (ásv.) a. m. holdkő (1. 0.). Nemes gázok, argon-csoport. B csoport tag­jai : hélium He, neon Ne, argon Ar, kripton Kr és xenon X. Közönséges hőmérsékleten színte­len, gázalakú testek. Jellemző a N.-ra, hogy ez­ideig semmiféle vegyületüket nem sikerült elő­állítani, vagyis teljesen indifferens elemek; innét ered a N. elnevezés. Molekulájuk l­atomos; mindnyájan előfordulnak a levegőben. A N. kö­zül az argont fedezték fel először Ramsay és Rayleigh 1894. a levegőben (1. Argon). A levegő­ből előállított argon azonban, mint a későbbi vizsgálatokból kitűnt, nem homogén, hanem a többi N.-kat is tartalmazza, de igen kis mennyi­ségben. A N. egyes tagjainak sajátságait 1. a saját nevük alatt. Nemesgomba (azelőtt: Gomba), Pozsony vm. somorjai j.-ban, (1910) 237 magyar lak., u. p. és u. t. Nagymagyar. Nemes gránát (ásv.), 1. Almandin, Birop és Uwarowit-Nemesgulács (azelőtt: Gulács), kisk. Zala vmegye tapolczai j.-ban, (1910) 920 magyar lak., vasúti megállóhely. Nemesgulács-Kisapáti, posta­hivatal, u. t. Nemestördemicz. Felette emelkedik a Gulácsi hegy (393 m.), a Balaton vidékének egyik nevezetes bazaltkúpja. Nemeshany (azelőtt: Hány), kisk. Zala vm. sümegi j.-ban, (1910) 676 magyar lak., u. p. Káp­talanfa, u. t. Devecser. Nemeshetés (azelőtt: Hetes), kisk. Zala vm. pacsai j.-ban, (1910) 1013 magyar lak., u. p. és u. t. Bucsuszentlászló. Nemeshodos, kisk. Pozsony vm. dunaszerda­helyi j.-ban, (1910) 997 magyar lak., u. p. és u. t. Dunaszerdahely. Nemeshollós, kisk. Vas vm. körmendi j.-ban, (1910) 372 magyar lak., u. p. és u. t. Egyházas­rádócz. Nemes hölgyalapitvány, 1. Kanonisszák és Mária Terézia nemes hölgyalapítvány. Nemesianus, Marcus Aurelius Olympius, Karthagóból való latin költő a Kr. u. III. sz.-ból. Tanítókölteményeket irt a halászatról (Halieu­tica) és vadászatról (Kynegetica), továbbá 4 pásztori költeményt (Ecloga). Kiadta Baehrens (Poetae lat. minores, Leipzig 1881); Schenkl (1904). Nemesianus

Next