Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
Sz - Szamosi-Soós - Szamosjenő - Szamoskér - Szamoskócs - Szamoskóród - Szamosközi - Szamoskrassó - Szamoslippó - Szamoslukácsi - Szamosmagasmart - Szamosmakód - Számos marha - Szamosmonostor - Szamosőrmező - Szamospart - Számosság
Szamosi-Soós 343 — 1861-ben tanár lett a budai főgimnáziumban, 1870. egyetem. tanár, 1872. az újonnan felállított kolozsvári egyetem tanára, 1873. a tanárképző intézet igazgatója, 1887. a tanárvizsg. bizottság alelnöke, majd elnöke. Az országos középiskolai tanáregyesületnek Közlönyét 5 éven keresztül szerkesztette. 1886-ban egyetemi rektor volt; az Erdélyi Irod. társaság ügyvivő alelnökéül választotta. Görög és latin nyelvtanokon és olvasókönyveken kívül jegyzetes kiadásokat készített Plató Kritonjából és Apológiájából (1880, 1883), görög remekírókból (1877); ismertette a régi görög tragikusokat, foglalkozott Sophokles és Euripides női jellemeivel (1874), Cattillussal, Demosthenesszel.Egyéb művei: Az ausztriai egyetemek haladása 10 év alatt (1879); Sophokles a magyar irodalomban (1880. az Erdélyi Muzeumban). Nagy anyagot gyűjtött a klassz, filológia magyarországi történetéhez, de a feldolgozására nem maradt ideje. Emlékezetét megírta és az Erdélyi irodalmi társaságban felolvasta Gsengery János (Kolozsvár 1910). Szamosi-Soós Vilmos, szobrász, szül. Kolozsvárott 1885 szept. 22. Miután egy évig Padrusz János műtemében mintázott, 1903. az Iparműv. Iskolában Mátrai, 1908. a Képzőművészeti Főiskolán Radnai tanítványa lett. 1913-ban a pécsi dalárda félszázados jubileuma plakettpályázatán ő kapta az első díjat s a kivitellel való megbízást. Azóta is különösen plakettokat állított ki. Szamosjenő (Inán), kisk. Szolnok Doboka vm. szamosújvári j.-ban, (1916) 879 román lak. (Tr. R.) Szamoskér, kisk. Szatmár vm. mátészalkai j.-ban, (1920) 866 magyar lak. Szamoskócs (Cociu), kisk. Szolnok-Doboka vm. bethleni j.-ban, (1910) 851 román lak. (Tr. R.) Szamoskóród (Corod), kisk. Szatmár vm. szatmárnémeti j.-ban, (1916) 504 magyar és román lak. (Tr. R.) Szamosközi István (latin írói nevén Zamosius), XVI—XVII. sz.-beli erdélyi történetíró, aki a maga koráig legkiválóbb történetírónk, megh. Gyulafehérvárott 1612 márc. 29. Árvaságra jutván, Kovacsóczy erdélyi kancellár 1591. a padovai egyetemre küldötte, hol 1593. egy régészeti munkát adott ki az Erdélyben fenmaradt régi római feliratos kövekről: Analecta lapidum vetustorum et nonnullorum in Dacia antiquitatum címen. Kovacsóczy kivégeztetése (1594) mélyen meghatotta s a közügyek zivatarai közt a történetírásban keresett vigasztalást. 1605. Bocskay a gyulafehérvári káptalan levéltárnokává és országos történetíróvá nevezte ki, végrendeletében pedig 2000 írtot hagyott munkája kinyomatására .Rákóczi Zsigmond Gyulafehérváron és Magyar-Gárdon egy-egy nemesi kúriával adományozta meg a hazai történetírás körül tanúsított érdemeinek jutalmául. Legnevezetesebb műve latinul írt magyar és erdélyi története s ezt kiegészítő magyar nyelvű történeti maradványai, melyekkel együtt azokat Szilágyi Sándor adta ki 4 kötetben (Budapest 1876—80, a Magyar Tud. Akadémia Monumentái között). Sz. számos lappangó magyar írását Veress Endre találta meg levéltári kutatásai folyamán és ezek alapján készül kiadni Sz. összes magyar műveinek bővített, kritikai kiadását. Sz. írói munkásságának az a nagy jelentősége, hogy ő úgyszólván első történetírónk, aki okleveles források (nemcsak krónikák) alapján dolgozik, másfelől meg, hogy rengeteg történeti adatot jegyzett fel és hagyott hátra az 1541—1609 közti évek erdélyi eseményeiről. Életrajzát Szilágyi Sándor írta meg munkáinak előszavában, azonkívül megjelent még a következő két munka róla: Szekfii Gyula, Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához (Budapest 1904) és Bagyary Simon, A magyar művelődés a XVI—XVII. században Szamosközy István történeti maradványai alapján (Esztergom 1907). Szamoskrassó (Caraián), kisk. Szatmár vm. szatmárnémeti j.-ban, (1910) 1453 magyar és román lak. (Tr. R.) Szamoslippó (Lipoveni), kisk. Szatmár vm. szatmárnémeti j.-ban, (1910) 908 román és magyar lak. (Tr. R.) Szamoslukácsi (Lucacesti), kisk. Szatmár vm. nagysomkúti j.-ban, (1910) 428 román és magyar lak. (Tr. R.) Szamosmagasmart (Mogosmart), kisk. Szolnok-Doboka vm. bethleni j.-ban, (1910) 305 román lak. (Tr. R.) Szamosmakód (Mocod), kisk. Besztercze-Naszód vm. naszódi j.-ban, (1910) 921 román lak. (Tr. R.) Számos marha vagy nagymarha, a különböző gazdasági haszonállatoknak közös egységre való visszavezetésére szolgáló alapmérték. Sz.-nak közönségesen egy darab kinőtt szarvasmarhát (bika, tehén, ökör) tekintenek, mellyel a takarmányszükséglet s trágyaszolgáltatás tekintetében 2 növendékmarha vagy 4 borjú, 1 ló, 2 csikó, 10 öreg juh, 20 bárány, 5—6 sertés vagy 10 fiatal süldő vétetik egyenértékűnek. A Sz. azonban csak hozzávetőleges mérték. Minden pontosabb számítást, pl. a takarmányszükségletet, az állatok élősúlya alapján kell végezni. Az Sz. fogalmának egy 500 kg. élősúllyal biró állat vagy ugyanannyi élősúlyt képviselő állatcsoport felel meg. Szamosmonostor (Meritor), kisk. Szatmár vm. szinérváraljai j.-ban, (1910) 302 román lak. (Tr. R.) Szamosőrmező (Var), kisk. Szilágy vm. zsibói j.-ban (ma) 505 román lak. (Tr. R.) Szamospart (Lusca), kisk. Besztercze-Naszód vm. naszódi j.-ban, (1910) 432 román lak. (Tr. R.) Szamosság. Fontos fogalom az újabb matematikában. A tárgyak (elemek) két különböző halmazának megegyező a Sz.-a, ha az első halmazban minden elemhez a második halmaz egy-egy eleme rendelhető olykép, hogy viszont a második halmazban található minden elemnek az elsőben egy és csakis egyetlenegy elem feleljen meg. Ilyen értelemben pl. egyenlő a Sz.-a az egész számok és a páros számok halmazainak, mert az 1, 2, 3 .. . számok mindegyikéhez rendelhető a 2, 4, 6 ... sorból egy olykép, hogy viszont a 2, 4, 6 ... sorban minden számnak az előbbiből egy és csakis egyetlen egy feleljen meg. Ha valamely halmazban véges az elemek száma, a Sz. fogalmának a halmaz elemeinek számát feltüntető szám fogalma felel meg. Az elemek végtelen halmazaiban a két fogalom különböző, így a felvett példában is, ahol a páros számok halmaza csak egy része az egész Amely szó SsE alatt nincs meg, S alatt keresendő 1 Számosság