Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
Sz - *Szcserbatszky - Széchenyi - Szécsen - *Szécsi - Szederkényi - Szeged - *Szegedy - *Szegő - *Szejfullina - Székely
Szcserbatszky — 815 — jön Sz.-et kell alakítani. E Sz.-eket a választási bizottság az elsőfokú közigazgatási hatóság meghallgatásával alakítja meg. A Sz. elnöke és tagjai esküt tesznek (1925. XXVI. t.-c. 54. és 55. §.). A szavazás eredményének megállapítása végett a Sz. elnöke az iratokat a választási bizottsághoz terjeszti be. •Szcserbatszky, Fedor Ippolitovics, orosz orientalista, szül. Szent-Péterváron 1867. U. o., majd Bécsben és Bonnban tanult szanszkrit nyelvészetet, majd egyetemi tanár lett és Tibetben két évig kutatott. Főbb munkái: Theory of knowledge and logic according to the later Buddhists (1899, németül 1924); The central conception of Buddhism (1923, a Brit. Acad. kiadása); The concepcion of Nirvana (1926). Széchenyi, I. István, gróf, műveinek kiadását a Magyar Történelmi Társulat 1921. indította meg. A 10. kötet 1925. jelent meg. A róla szóló újabb bibliográfia: Károlyi Árpád, Sz. elkobzott iratai (Századok, 1920); Szekfű Gyula, Sz.igér (1921); u. a. Három nemzedék (1922); Túri Béla, Sz. Nagy Magyar Szatírája (Budapesti Szemle, 1923); A Kelet népe (szerk. Ferenczy Zoltán, 1925); Sz. naplói (szerk. Viszota Gyula, 1925—26); Horváth Jenő, Sz. első angol útja (Budapesti Szemle 1926). 2. Sz., Manó, gróf, diplomata, megh. 1926 dec. 30. Szécsen Miklós gróf, diplomata, megh. Gyöngyösszentkereszten 1916 máj. 18. •Szécsi Ferenc, költő, szül. Tiszapüspökiben 1892 ápr. 29. Érdemei vannak a magyar-olasz vonatkozások kiderítése, olasz írók fordítása körül. Művei: Addio signorina (versek, 1923); Napraforgó (műfordítások, 1924); Hegedűszóló (versek, 1925); Gioconda-dalok (versek). Szederkényi Anna, írónő, újabb művei: Laterna magica (1917, később átdolgozta pantomimre Kósa György zenéjével); Márika (1925); Amiért egy asszony visszafordul (1925); Az ismeretlen fiatalember. Döcög a szekér (két reg., 1926). Szeged szab. kir. város, (1. XVII. köt.) újabb építményei közül az új egyetemi építkezések emelik a város külső képének előkelőségét; a leszámoló hivatal néven ismert nagy vasúti épületet szintén különböző egyetemi intézetek elhelyezésére alakítják át. A hatalmas fogadalmi templom külső befejezése 1927-re van tervezve. A tanyai iskolák számát is állandóan növelik. 1926-ban az egyetem mellett a következő iskolák vannak : a piarista és állami gimnázium, állami reáliskola, tanítóképző intézet, 4 polgári, 15 belterületi és 78 tanyai iskola, faipari szakiskola, fiú- és leány felső kereskedelmi, kereskedő- és iparosinas iskola, zeneiskola s az 1924. Újszegeden megnyílt alföldi mezőgazdasági intézet. Megvalósulás előtt áll a világháború miatt abbamaradt tanyai vasút is, amely 72 km. hosszúságban fogja összekötni a város belsejét az alsó tanyákkal. Az ipar még túlnyomóan kisipari jellegű. 1925-ben az iparosok száma 4517, a kereskedőké 3008. A gyári vállalatok száma 50, körülbelül 5500 munkással. A nagyipari termelést a Sz. természetes gócpontjához tartozó bácskai és torontáli területek elszakítása súlyosan érintette. •Szegedy László, amerikai magyar író, szül. Sajóvárkonyban 1881. Budapesti újságíró volt, majd a clevelandi Szabadság szerkesztője lett. Művei: Felhőkarcolók árnyékában; A fényes Broadway és a sötét Bowery; Bányák világa; A genshirek királynője; Bujdosó magyar múzsa; A Yellowstone Park tündére; Felhők felett és víz alatt; Keresztfa lett hazánk; Sági biró lánya (népballada) ; Európai Egyesült Államok. •Szegő, 1. Ernő, közgazdasági író, szül. Miskolcon 1886 júl. 3. Az egyetemet Budapesten, Berlinben és Genfben végezte, 1908. egyetemi gazdaságtörténelmi pályadíjat nyert Róma közgazdasága Diocletian korában c. munkájával. 1911-ben a budapesti kereskedelmi és iparkamara kötelékébe lépett, ahol 1922. titkár lett. Főbb művei: Tőzsdereform (1910); A budapesti otthonmunka (1912); Állami pénzügyeink reformjának közgazdasági szükségessége (a budapesti keresk. és iparkamara kiad., 1926); Die Mobiliarhypothek (1926). A keresk. és iparkamara megbízásából mint pénzügyi előadó a pénzügyi természetű kérdések kidolgozója. A fővárosi napilapokba, főleg a Pester Lloydba sok tanulmányt írt. •2. Sz. Gábor, matematikus, szül. Kúnhegyesen 1895 jan. 20.1918-ban Bécsben doktorrá avatták, 1921. egyetemi magántanár, 1925. rendkívüli tanár lett Berlinben. 1926-ban Königsbergbe egyetemi rendes tanárnak nevezték ki. Matematikai tanulmányai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. •Szejfullina, Lidia N., orosz írónő, szül.Várláámovo sztanicán (Orenburg kormányzóság) 1889. Apja megkeresztelkedett tatár, anyja orosz parasztasszony volt, Szibéria művészi krónikása. 1921-ben jelent meg első elbeszélése Pavluskin karrierje c., melyet számos regény s elbeszélés követett. Művei hű rajzai a mai orosz életnek. Székely, I.Andor (dobai), festő, 1919. megkapta az állami grafikai díjat Téli nap Sztambulban c. színes rajzára a Nemzeti Szalonban. •2. Sz., Arthur, közgazdasági író, szül. Kisbéren 1887 márc. 28. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párisban végezte s jogtudományi doktor lett. 1910—1913-ig a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, 1914—1916-ig a Magyar Vámpolitikai Központnak titkára, 1916 óta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Ezenkívül 1920 óta igazgatója a Magyar Külkereskedelmi Szövetségnek és 1923 óta a kamara által delegált ügyvezetője a Vámpolitikai Központnak. Napilapokban, folyóiratokban és kamarai kiadványokban nagyszámú tanulmánya és cikke jelent meg. A Vámpolitikai Központnak az autonóm vámtarifa revíziója tárgyában készült hatkötetes emlékirata (1916—1917) több fejezetét írta meg. Önállóan megjelent munkái: A történelmi materializmus (Fazekas Sándorral, Budapest 1912); Eduard Bernstein: Ami a marxismusban maradandó (ford., 1914); Háborús kiviteli tilalmak nálunk, Németországban, Törökországban és a semleges országokban (2. kiad. 1914); Háborús gazdasági törvények és rendeletek (1915—1918,9 kötet, törvény- és rendeletgyűjtemény); Háború és közgazdaság (1915); Székely