Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-34. szám)

1924-04-24 / 25. szám

Forog a kerék tovább A választások is elmúltak, az ünnepek hete is lejár s Ruszinszkóban megy minden, mint eddig, tovább. A választások eredménye óriási meglepetést, később megrökönyödést hozott s kap­kodta fejét a helyi kormány­zat, a prágai kormány s a kormánysajtó odafenn és ide­­lenn egyaránt. Ruszinszkó képviselői is megjelentek a fórumon, eldörögték és elsír­ták mondanivalójukat, mind­azt, mit hat esztendeje elke­seredetten magukba gyűj­töttek. És forog a kerék tovább. A prágai kormány jól bevált módszere a „süket fülek“ hat éves rendszere alapján állja azt a támadást is, mit a ru­­szinszkói népmegnyilatkozás teremtett. A választásokat ki kellett írni. Kiirtuk! A vá­lasztásokon a kormány csú­nyán megbukott. Hát meg­bukott ! A nép — az Isten­adta nép — a kormány ellen nyilatkozott! Hát nyilatkozott! A formán átestünk, a lényeg, avval kitörődik. Forogjon a kerék tovább. Úgy, mint eddig. És forog. Rozsypál alkormányzó az ünnepek alatt nyilatkozott. Nyilatkozatában megállapítja, hogy a választásokat a kor­mánynak ki kellet írni, hogy az agitáció legteljesebb pár­tatlansággal folyt, az ered­mény meglepetést keltett s világossá vált, hogy „alapos szervező, tanító és nevelő munkára“ van szükség, míg Podkarpatszka Rusz népét alkalmassá teszik a demokra­tikus elvek befogadására.“ Majd így folytatja: „A mi dolgunk tovább haladni a megkezdett alkotmányos utón, amely távol áll minden hang­zatos frázis puffogtatástól, s e terület gazdasági, szociális és kulturális konszolidációját cé­lozza.“ És így tovább : „Le­hetetlennek tartom, hogy e munka eredménye elmaradna — mondja Rozsypál — és hogy a nép, amely élni és dolgozni akar, részt ne venne az építőmunkában. Ezért nem hagyjuk magunkat munkánk­ban zavartatni és bárki álljon a konszolidáció útjában, félre fogjuk az okvetlenkedőket ál­lítani, mert nem tűrhetjük, hogy a zavarosban halászni akarók szabad prédájává sü­­lyedjen Podkarpatszka Rusz­­ban az állam és a nép kö­zös érdeke.“ „Nem vonunk le helytelen következtetéseket, — zárja az alkormányzó nyilatkozatát — a választási eredményekből, viszont a szer­zett tapasztalatokat a jövőben értékesíteni fogjuk.“ Forog a kerék tovább. Hat esztendeje hallunk már ilyen kormányzói, alkormányzói, miniszteri és egyéb nyilatko­zatokat. Újra kezdődik. Azt hit­tük most a nép nagy megnyi­latkozása után, a kormány, il­letve helyi vonatkozásban a kormányzat, ha van bátor­sága helyén maradni, reálép az igazi reálpolitika talajára s hozzá fog azon követelé­sek teljesítéséhez, melyek itt minden konszolidációnak egyedüli alapját képezik. Úgylátszik újra nem így van. Megint a régi frázis nóta zúg. Törvényes képvi­selőink és szenátoraink erő­teljes munkájára lesz szük­ség, hogy a választások ered­ményének következménye is legyen, s a kerék ne úgy forogjon tovább, mint ahogy eddig az ment. HELYBEN ÉS VIDÉKÉN EGYES PÉLDÁNY ÁRA 1 KORONA­VATAL: VÉHOROD—UNOVAR, A RUSZINSZKYI MAGYAR PÁRTOK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA ÉVRE 52 KORONA, FÉLÉVRE 26 SZÉCHENYI (KORJATOVICH)-TÉR A KORONA, NEGYEDÉVRE 13 KO-33- HEQJELENIK f MINDEN CSÜ- „ „ „ . , RÓNA. KÜLFÖLDRE NEGYED-törtökön TELEFONszAn­k40. FELELŐS SZERKESZTŐ! ZOMBORY DEZSŐ DR. • SZERKESZTŐ! RÁCZ PÁL. évre tizenkilenc cseh kor. Bíróság elé dr. Korláth Endrével Újságírót még egy képviselő sem rágalmazhat büntetlenül Kedves Kollega Úr! A­z elejétől fogva élénk figye­lemmel kísértem a Korláth—Havas féle affért, de nem tartottam tanácsosnak beleszólni, míg a Gömöri Jenő levelét nem olvastam. A ha! Most, hogy ezt az új­ságírói becsületügyet a magyar újságírás ügyévé tették, most már a magyar sajtó tisztessége érde­kében elsőrangú fontossága lett a Havas becsületükének. És ezt szeretem. Nem tudom ugyan, hogy Gömöri Jenő felfogadott, vagy fogadatlan prókátorként avatko­zott-e bele ebbe az ügybe, de minden sorát aláírom és magam­évá teszem, ha­.. É­s itt ez a ha ökölnyi argu­mentum, mert ezen fordul meg úgy az újságírói kar, mint a magyar sajtó tisztességének és becsületé­nek az ügye. A­láírom és magamévá teszem tehát, ha Korláth Endre dr. való­ban rágalmazott ! D­e ha nem ? Ha csak a ma­gyar újságírói kar tisztessége és b­ecsülete, valamint a magyar sajtó megfizetlendetlenségének és tekin­télyének megóvása érdekében kü­lönítette el Havast és „sajtóját“ a többitől ? A­kkor Gömöri Jenő két út előtt áll. Ha felfogadott prókátor és cikkét csak védencének érdekében írta és terjesztette a közvélemény ítélőszéke elé, akkor el fog hall­gatni. Ha azonban a fogadatlan prókátor szerepére vállalkozott, úgy becsületbeli kötelességének fogja tartani, hogy levelét vissza­vonja. Sőt ! Amennyire én Gö­möri Jenőt becsületes, tisztességes és igazságos embernek ismerem, Havas fölött fog pálcát törni és őt fogja úgy a sárga földig le­rántani, mint ahogy Korláthot le­rántotta. És akkor jogosan fogja megtenni, mert hiszen Korláth fölött annak meghallgatása nélkül mondott fényes vádbeszédet, ami talán még­sem volt jogos. M­ondom nekem éppen olyan kedves Havas, mint Korláth. Én azonban se Korláthnak nem hi­s­zek, sem Havasnak. Én áhíto­zom az igazság után. Én nem hinni, de tudni akarom azt, amit egyik, vagy másik áll itt-K­orláth azt állítja, hogy Havas nem az a független, pártonkívüli újságíró, mint akinek hirdeti ma­gát, mert egy koncert szolgála­tában áll és lapját nem azokból a fillérekből tartja fönn, amiket a közönség fizet neki az egyes számokért. Havas ezzel szemben azt állítja, hogy Korláth közön­séges rágalmazó. Úgy a Havas, mint a Korláth becsülete, de a leg­­főképen a magyar újságírás tisz­tessége azt kívánja, hogy ebben az ügyben végre már tisztán lás­sunk. V­agy igaz, amit Korláth állít, vagy nem! He nem igaz akkor Havasnak felesleges siránkoznia azon, hogy bíróság elé kell mennie és felesleges holmi szentimentális frázisokkal „halottas kamrát“ em­legetni, vagy a vádat „hajszának“ minősíteni. Van még független bíróság Csehszlovákiában. Bíróság elé a rágalmazóval, ha mindjárt képviselő is az. Nem hiszem, hogy a bíróság előtt való számonkérés esetén Korláth a képviselői immu­nitás kínai fala mögé bújna ! Ha oda bújnék, ki kell rángatni onnan! H­át mi van ebben valami komplikált ? Ugye, hogy semmi ! A magyar sajtó tisztessége meg­kívánja, hogy a sajtó munkásai­nak becsülete fényeskedjék, mint a nap. A­ztán valahogy azt ne vála­szolja e levelemre Havas, hogy én is a bíróság elé kényszerítem őt menni ezzel az üggyel? De nem ám, mert akkor Havas ismét kiesik szerepéből. Hát ne essék ki! Szugerálja magába, hogy ő Havas, a tisztességes újságíró, hur­colja bíróság elé Korláthot, a bűnös rágalmazót ! H­a ezt el nem felejti, akkor minden rendben van. A bíróság dönteni fog, hogy kinek van igaza ! E­zt szeretettel tanácsolom is Havasnak, mert megeshetik, hogy

Next