Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 92. szám

Szombat, 1968. április 20. Befejezte munkáját népfrontkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) középiskola, mert az már nemzeti méretekben luxus, hogy általános iskoláink hiá­nyosságait a középiskoláknak kell pótolniuk, a középiskolák hiányosságait pedig az egye­temeknek és főiskoláknak. A mi népünk tehetséges! Csak jusson olyan alapozó és derék, rendkívül művelt magyar pe­dagógusok kezébe, akik ki­bontakoztatják ezt a tehetsé­get Ezért kell a népfrontunk­nak nagyon sokat fáradoznia, Balla István Nógrád megyei, Darvas József, az Írószövetség elnöke, Békés megyei, dr. Sa­lyi István Borsod megyei, Vass György Vas megyei, Lipták András Békés megyei és Ban­kó Márton Fejér megyei kül­dött felszólalásával lezárult az országos tanács beszámolója és javaslatai fölötti vita. Ezután Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára emelkedett szólásra és foglalta össze a vitában el­hangzottakat, válaszolt a föl­vetett kérdésekre. A Hazafias Népfront IV. kongresszusa ezután egyhan­gúlag elfogadta az országos ta­nács beszámolóját, az abban foglalt javaslatokat és Erdei Ferenc válaszát. Ugyancsak egyhangúlag fo­gadták el a küldöttek — a fő­titkári válaszban adott kiegé­szítéssel együtt — a Hazafias Népfront IV. kongresszusa ál­lásfoglalásának tervezetét, do­Ezután szünet következett, majd az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy az országos tanács megtartotta első ülését, megválasztotta elnökségét és tisztségviselőit. A választás eredményét Szatmári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának tagja ismertette. Az országos tanács elnöke: Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, hogy kiépítsük a kollégiumi hálózatot és segítenie abban, hogy a még mindig hátrányos helyzetben levő, de koránt­sem­ tehetségtelen fiatalok pótolhassák, behozhassák el­maradásukat. Tisztelt kongresszus! A referátumban elhangzot­takkal, a célok és feladatok kijelölésével, a működési sza­bályzat módosítására kiadott javaslattal egyetértek, azok­­kal — a tisztelt kongresszus­nak is ajánlottam — küldött­ségünk nevében elfogadom,­vábbá a Hazafias Népfront új működési szabályzatát, vala­mint — a bizottságok elnökei­nek kiegészítésével, észrevéte­leivel és Erdei Ferenc kiegé­szítésével együtt — a szocia­lista nemzeti egység egyes kér­déseivel foglalkozó vitaanya­gokat. Kimondták: az országos tanács megfelelő formába öntve a dokumentumokat jut­tassa el a népfront különböző szerveihez és bizottságaihoz. Végül a kongresszus meg­adta a felmentést az eddigi or­szágos tanácsnak, elnökségnek és tisztségviselőknek. Ezután dr. Zsigmond László elnök terjesztette elő a jelölő bizottság javaslatát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 174 tagjára. A jelölő bizottság elnökének jelentése után a küldöttek el­fogadták — egy ellenszavazat­tal — a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagjaira előterjesztett javaslatot. Alelnökök: Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Erdei L­ászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, dr. Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, dr. Ortutay Gyula, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnöke, dr. Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke, Szabói Pál Kossuth-díjas író. Főtitkár: Erdei Ferenc. Főtitkárhelyettes: Bugár Já­ Kállai Gyula zárszava — Tisztelt kongresszus! Az országos tanács, az el­nökség, a titkárság tagjai ne­vében őszinte szívvel mon­dok köszönetet önöknek, s önökön keresztül mozgal­munk több százezres seregé­nek a személyünk iránt meg­nyilvánult megtisztelő biza­lomért Valamennyiünk nevé­ben kijelenthetem, hogy to­vábbra is minden erőnkkel azon fogunk munkálkodni, hogy mozgalmunk minél eredményesebben járuljon hozzá kongresszusi jelsza­vunk, nagy nemzeti célunk megvalósításához, a szocialis­ta Magyarország teljes felépí­téséhez. Tanácskozásunkat befejezve megállapíthatom, hogy ez­alatt a három nap alatt ered­ményes, sikeres munkát vé­geztünk. A továbbiakban a kongres­­­szus munkáját értékelte Kál­lai elvtárs és megállapította, hogy a tanácskozás, a felszó­lalások, az elnökség címére érkezett üzenetek és távira­tok igazolták, hogy a kong­resszus a magyar nép béke­harcának és az imperialista agresszorok ellen küzdő né­pek iránti testvéri szolidari­tás nagyszerű fóruma volt. Zárszavát így fejezte be: — Úgy érzem­, a jó munka örömével búcsúzhatunk egy­mástól. Kérem a küldötteket és meghívottakat, hogy haza­térve számoljanak be az itt végzett munkáról, s adják át bizottságainknak, aktivis­táinknak a kongresszus, az országos tanács szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Teljes szívből kívánom, hogy feladatainkat, munkánkat úgy végezzük el, hogy a kö­vetkező kongresszusunkon újabb nagy eredményekről számolhassunk be népünknek! Kállai Gyula nagy tapssal fogadott szavai után felcsen­dült a Himnusz, s ezzel véget ért a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. (MTI) Befejeződött a vita A Hazafias Népfront tisztségviselői A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ka­pacitásbővítés alapján vállal­ a mélyfúrású kutak karbantartását, javítását Értesítés esetén a javítás előtti helyszíni vizsgálatot is elvégezzük. Megrendelés esetén a vizsgálatért nem kell fizetni. (8996) m z SOMOGYINÉPIAF KISHATÁR MENTI KERESKEDELMI KÖZPONT: KAPOSVÁR Megállapodás árucserére Újabb három megye kap jugoszláv cikkeket — A forgalom a kétszeresére növekszik — Lehetőség van a kapcsolatok bővítésére A kishatár menti kereske­delmi forgalom lehetőségeiről tanácskoztak tegnap a megyei tanácson — Sási János elnök­­helyettes vezetésével — ju­goszláv és magyar kereskedel­­mi vállalatok vezetői a Belke­reskedelmi Minisztérium, a külkereskedelmi vállalatok meg a jugoszláv nagykövetség és a Jugoszláv Kereskedelmi Kamara vezető munkatársai­nak jelenlétében. Megállapod­tak abban, hogy Szeged és Pécs után Kaposvár székhel­­­lyel is létrehoznak egy So­mogy, Zala és Vas megyére kiterjedő kereskedelmi koope­rációs központot A megállapodást a múlt év­ben megkötött jugoszláv—ma­gyar határ menti forgalmi egyezmény tette lehetővé. Az egyezmény értelmében a nagy­kereskedelmi központoktól tá­vol eső határ menti települé­sek jobb ellátása érdekében, a külkereskedelem szabályainak megtartása mellett, a két or­szág vállalatai közvetlen érté­kesítik egymásnak az árut. A múlt évben ilyen módon 1,7 millió dollár értékű, főként na­pi fogyasztási cikket adta­k el egymásnak a határ menti vál­lalatok. Drujevics Milán, a ju­goszláv nagykövetség munka­társa a tegnapi tárgyaláson azt is elmondta, hogy a fo­gyasztási cikkek cseréje mel­lett a kapcsolatokat lehet bő­víteni. Somogyban meg Jugo­szláviában, a határ mentén is vannak olyan felújító, javító tevékenységet végző vállala­tok, amelyeknek kapacitását kooperációval az eddiginél so­kkal jobban ki lehetne hasz­nálni. Hasznos lenne az is, ha a határ menti övezetben levő tudományos kutatómunkát is folytató intézmények kicserél­nék tapasztalataikat, eredmé­nyeiket. — Az lesz a jó — folytatta —, ha a gazdasági szervek kap­csolata nemcsak a közvetlen áruszállításra korlátozódik, hanem keresik az újabb és újabb lehetőségeket is. Ha mindkét fél csak a saját te­rületének lehetőségeit nézi, sok nehézséggel találkozik. A kishatár menti forgalom lebo­nyolításában — a vámszabá­lyok miatt is — lesznek nehéz­ségek, de a türelmes munka meghozza gyümölcsét. A mi prognózisunk optimista, múlt évben megkezdett áru­A cserét ebben az évben szeret­nénk a kétszeresére emelni. Jugoszláviában minden évben megrendezik a különféle áruk börzéjét. Ezen magyar vállala­tok, sőt termelőszövetkezetek is részt vehetnének, hiszen ez a megállapodás akkor lesz igazán jó, ha növekvő áruvá­lasztékot teremt mindkét or­szág határ menti településein. A tanácskozáson a kishatár menti forgalmat elősegítő bi­zottság alakult. Ez hangolja majd össze a különböző válla­latok tevékenységét. A tegnapi találkozón magyar és jugoszláv vállalatok vezetői már tár­gyaltak is arról, hogy a profil­jukba tartozó árucikkek közül mit tudnak felajánlani egy­másnak. (Kercza) Ujj­bolt a vásárcsarnokban Az utóbbi időben egyre több tanácskozás n­airendjén szerepel: hogyan lehetne javítani a város lakosságának zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátását. Ezért a megyeszékhely környékén gazdálko­dó termelőszövetkezetek tehetik a legtöbbet, mégpedig azzal, hogy termelvényeikkel megjelennek Kaposváron. Ebből az elgondolásból indult ki a kaposvári járás nyolc ter­melőszövetkezete, amikor Pannónia Társulás néven létrehozta önál­ló, közös vállalkozását, és megnyitotta boltját a vásárcsarnokban. A hetesiek és a zimányiak főként primőr árut hoznak a boltba, a többi gazdaság pedig az egyéb árukat adja. Egyelőre gyümölcsöt, zöldsé­get, burgonyát és konzerveket kínálnak eladásra, később azonban palackozott italokat is árulnak. Mivel a tag­szövetkezeteknek nincs almájuk, ezért ezt a gyümölcsöt a Kaposvári Állam; Gazdaságtól és alföldi gazdaságoktól vásárolták, hogy kielégíthessék az igényeket. A boltba a legtöbb árut a hetesi, a zimányi és a nagyberki egye­sült termelőszövetkezet szállítja. A megnyitás utáni napi forgalom meghaladta az 5000 forintot. Az érdeklődés nagy, ezért a Pannónia Társulás a város különbö­ző részein további boltok létrehozását tervezi. Így például a Kali­­nyin lakótelepen kettő, a Donnerban és a textilmű­veknél egy-egy zöldség-gyümölcs elárusítóhelyet szeretnének nyitni. A vásárcsar­nokban levő bolt forgalma bizonyítja, hogy szükség van ilyen üz­letekre. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (textilmű­vek) fölvesz általános iskolát végzett­­ 4~- 16 éves korú leányokat 6 órai nappali munkára valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT 18—40 éves korig, szállást biztosítani nem tudunk. (6980) TERMELŐSZÖVETKEZETE­K FIGYELMÉBE! Tojás eladásra lehetőséget biztosítunk Sürgős megkeresést kérünk. Egyetértés Tsz. Siófok. Tele­fon: 633. Dózsa György u. 14. (8647) A Gazdaság­i vállalkozás Balatonmária-fürdő és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet átadta a Két Jóbarát Vendéglőt a Pannó­nia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnak. Sietett a szövet­kezet a lebonyolítással, ne­hogy a balatoni idény köze­ledtével esetleges nehézségek­be ütközzön az átadás. Az ügy tavaszi elintézésével ugyanis a vendéglő régi gaz­dája a számítások szerint nem kevesebb, mint negyed­milliós ráfizetéstől mentesül az idén. Ez az egyszerűnek látszó, mégis jelentős ügylet a gaz­dasági reformnak több ismer­tető jelét viseli magán. Mu­tatja mindenekelőtt azt az örvendetes tényt, hogy meg­szűnt az állami és szövetke­zeti területelhatárolás: együtt, egymás mellett dolgozhatnak, versenghetnek egymással ab­ban, hogy ki tudja nagyobb megelégedésre ellátni a fo­gyasztókat. Másrészt arról is tanúskodik a vendéglő átadá­sa, hogy a szövetkezetet meg az állami vállalatot nem kü­löníti el egymástól áthatolha­tatlan válaszfal; íme, üzleti létesítmény átruházásában tulajdonjogának is megegyez­hetnek. Nem valamiféle cég­tábla-szemlélet érvényesül Máriafürdőn, a vendéglő át­adását nem tekinti a szövet­kezet egy pozíciója feladásá­nak , hanem nyugodtan le tud mondani olyan létesít­ményről, amelyet a Pannó­nia üzemeltethet majd haságosan korszerűsítés, gáz­át­alakítás, illetve újjáépítés árán. A szövetkezet határoz­ta el ezt, hiszen gazdasági ügyekben teljesen őt illeti meg a döntés joga, minthogy annak anyagi következmé­nyeit neki kell viselnie. Vé­gül azt is vegyük figyelembe, hogy e helyes szemlélet meg­honosodásának, a belőle fa­kadó gyakorlat kibontakozá­sának nagyon is kedvez a je­lenlegi időszak. B­alatoni vendéglátó üz­letről van szó. Ennek kapcsán érdemes is­mertetni azt az álláspontot, amelyet a szövetkezetek or­szágos érdekképviseleti szer­ve, a SZÖVOSZ az idegenfor­galmi kötelezettséggel és ér­dekeltséggel összefüggésben kialakított. A választott testü­letek véleményét így tárja a Szövetkezet című lap olvasói elé Lesták Pál, a vendéglátó főosztály vezetője: »Az ide­genforgalom népgazdasági ér­dek, de ugyanakkor szüksé­ges kiemelni, hogy a vállala­tok, illetve a szövetkezetek számára elsősorban gazdasági vállalkozás. Olyan gazdasági vállalkozás, mint minden más kereskedelmi vagy egyéb irá­nyú gazdasági tevékenység. Ezért a szövetkezetek ilyen rendeltetésű üzletek létesíté­sénél vagy üzemeltetésénél ebből az alapállásból ítélik meg a helyzetet és döntései­ket ennek figyelembevételé­vel hozzák meg — írja a fő­osztályvezető, majd végezetül a nyomaték kedvéért külön is hangsúlyozza: — Az új me­chanizmus viszonyai­­ kö­zött... a gazdaságos műkö­dés, az elért nyereség lehet az idegenforgalmat kiszolgáló szövetkezeti üzlethálózat fej­lesztésének alapja.­« E­bben az évben nem té­rítik központi alapból az idegenforgalmat szolgáló vendéglátás vesztesé­geit. Állami támogatás csak az ételforgalomra jár — a többi költséget az üzlet, az üzemág, a szövetkezet más bevételeiből, azok összességé­ből kell fedezni. Felhívta a figyelmet erre a MÉSZÖV igazgatósága is, amikor a ba­latoni felkészülést tárgyalta. Előtérbe kerülnek a gaz­daságosság, a jövedelmező­ség követelményei. Ezer és egy módja van a ba­latoni idegenfrogalom szövet­kezeti eredményei növelésé­nek a nyereséges működés biztosításának. Az igaz, hogy sokat kell tenni érte. Kedve­ző lehetőség, hogy szabadon érvényesülhet a szakmai képessége, vendéglátók verseng­hetnek egymással és más cé­gekkel. A közönség látja en­nek hasznát. Mint ahogyan Máriafürdőn a Két Jóbarát helyén létesülő szálloda és étterem vendégei járnak job­ban majd azzal, hogy a be­ruházás tekintetében sokkal­ta tehetősebb Pannónia lé­pett ott a szövetkezet helyé­be. K- %

Next