Somogyi Hirlap, 1906. július (3. évfolyam, 147-172. szám)
1906-07-01 / 147. szám
1906. julius 1. „SOMOGYI HÍRLAP“ Országos tanárgyülés Kaposváron. A polgári iskola reformja. Fontos közmivelődési mozgalom városunkban. F. hó 2-án este érkeznek városunkba az ország minden részéből a polgári iskolai tanárok, hogy itt tartsák meg országos kongresszusukat. Örömmel üdvözöljük a buzgó tanférfiakat városunkban, kik még szünidejük egy részét is a hasznos kultúra ügyeben kifejtendő munkának szentelik. A kaposvári gyűlés különben nagyfontosságú hazai tanügyünk érdekében is, mint azt egyik szaklap következő sorai bizonyítják: „Egyesületünk ezidei közgyűlése iránt eddig még sohasem tapasztalt érdeklődés mutatkozik. A program sablonos pontjai nem látszanak elárulni a szokatlan érdeklődés okát, de hát az ok nem is azokban rejlik. A polgári iskola reformálása elől ma már kitérni nem lehet, érzi, tudja ezt ma már fent is lent is mindenki. De a polgári iskolai tanárság azt is tudni véli, hogy a leghamarabb már most Kaposváron kell bekövetkeznie az ezen intézmény egész életére kiható, fontosságban szinte megalapításával felérő fordulatnak. Bár olyan vérmes reményekkel eltelve senki sem megy oda, hogy a közgyűlés állásfoglalása egyszersmind a reform rögtön való megvalósítását eredményezi. De annyit mindenki hisz, azt mindenki joggal reméli, hogy a közgyűlésnek, a polgári iskolai státus egész egyetemének, tiltakozó állásfoglalása — de lege ferrenda — legalább is a reform helyes irányban való előkészítését eredményezi. Azt mindenki elvárja, hogy a kettészakított hétosztályos polgári iskolának ellenségeink agyában meg- született eszméje — mely az intézményt agyonüti, a tanárságot meg arcul üti, a közgyűlés erélyes egyöntetű állásfoglalása következményeként egyszers mindenkorra lebecsüli a reform színpadáról. Már ez a tiltakozó állásfoglalás — mely reméljük meglesz, mert elmulasztása bűn volna — emlékezetessé teheti a kaposvári közgyűlést. A kaposvári közgyűléstől mi a reform kérdésében határozott állásfoglalást és a Polgári Iskolai Egyesület jövőre vonatkozó munkásságának programmját várjuk. Szeretettel kérjük kartársainkat: jöjjenek el Kaposvárra. Mert nem elég otthon elégedetlenkednünk, s nem elég, ha ügyünknek tiszta szívvel minden jót kívánunk. Ott kell lennünk mindnyájunknak, ha a polgárok életért, jövőjéért, becsületéért tenni is akarnak valamit. Amit az egyesület kebelében az intézmény és a tanárság érdekében megtehetünk, az történjék meg nyomban. Amit pedig a tanügyi kormánynak elveinkről, meggyőződésünkről és követeléseinkről elmondhatunk, az hangozzék el. Azt mondjuk ki nyíltan, őszintén és határozottan. Kortársak, jöjjetek el Kaposvárra.“ Mi pedig szívünk, lelkünk mélyéből üdvözöljük a jövő polgári iskolájának apostolait városunkban és büszkék vagyunk reá, hogy ily fontos kulturális elvi kérdés a mi városunk falai között fog megvitattatni, a sajátos mosoly a szép férfiarcról s csak az a bus kifejezés maradt volna meg azon, most még százszor bánatosabban. Blanka nem lelt nyugtot. Mindenét odaadta volna, ha mégegyszer láthatja azt a mosolyt. De Nyitray ura maradt elhatározásának s mindig kitért előle. Ez pedig kergette őt akaratlanul is. Életszükségletévé vált a vele való közvetlen érintkezés bármilyen találkozás útján is. Óhajtotta, vágyta azt beteges megrögzöttséggel. Nyitray pedig egy szép napon megunva a bujósdit, ismét elkezdett társaságba járni. Véget akarta vetni az egész komédiának. Mégis mikor egy ízben Blankáék megjelentek, Nyitray távozni készült, de azért Blankát nem kerülhette el. A leány kezét nyújtotta neki. Nyitray érezte, hogy a kezében pihenő finom kezecske remeg. — Nyitray, — szólt Blanka kissé reszkető hangon, — beszélni valóm van magával. Ne siessen, csak néhány percig veszem igénybe. Nyitray homlokát lángvörösre festette a fejébe tódult vér. — Parancsoljon velem, — szólt aztán röviden. — Talán félrevonulnánk kissé, —folytatta Blanka. Nyitray szótlanul követte a kis szalon egyik sarkába. — ügy. És most üljön mellém. Vagy maradjon állva, ha úgy tetszik. Az állva maradt. — Nem kérdezem, — szólt Blanka kis vártásva, az izgatottságtól suttogó hangon, — hogy mi a véleménye felőlem, vagy eddigi eljárásom felől, mert látom. Mielőtt azonban ítéletét végleg megalkotná felőlem, kis magyarázattal szolgálok. Ha valamikor érdeklődött irántam, megadhatta rólam, hogy önálló, szabad gondolkodás, gyakran excentrikus életnézetekkel bíró leány vagyok és soha senkinek a véleményétől sem befolyásoltattam még az enyémet, minek oka egyrészt neveltetésem, másrészt anyagi függetlenségem, mely utóbbi manapság a szellemi önállóság kiváltságosává teszi még a leányt is, ha ez a célra megfeleő lelki alappal rendelkezik. Nyitray édes megelégedéssel hallgatta a leány ajkairól elröppenő szavakat s mint egy rajongó, nézte azokat a mélytüzű, csodás szemeket. Végtelen időkig elgyönyörködött volna bennük. Lelkének asszonyi ideálját mindig ilyennek képzelte. Talán elhiszi, vagy megérti ezek után — folytatta Blanka nyugodtabban, hogy a férfiú föllelésében, kit egykor férjemül választandok, őszintén megvallom, nem kíméltem fáradságot. Túl kényes ízlésemnek vagy lehetetlen igényeimnek tudjam-e be, hogy számtalan udvarlóm között, kik hozományom, vagy személyem után törték magukat, ez ideig nem akadtam rá, — igazán nem tudom És most egész nyílt leszek, de nem is cselekedhetnék másként itt és önnel szemben — folytatta kis habozás után Sohsem adtam aprólékos társadalmi konverziókra s meg merem önnek vallani, ami a lelkemet nyomja. Megismerkedésünk idején, ama gyerekes incidens után azt hittem önről, hogy olyan öntelt, közönséges hozományvadász, mint a többi s egész viselkedése taktika. De azóta, éppen mert nem csúszott utánam, mert szilárd és önézetes volt, mint egy férfi, megtanultam önt becsülni. Nyitrayval forgott a világ. Zavartan, csaknem ostobán bámult a ragyogó szépségű leányra. Nem hitt a fülének. Ugye csodálkozik, hogy leány ilyen val .17.. SUBIN'STERJERésRÁDÓNáL 1077 ave y||0MMill Ára ecsettel 1 korona. = Kaposvár, Kossuth-Tér. .= Ismét az adóemelés ellen. Szabados Imre indítványa. A városi képviselőtestület is megbotránkozott. Említettük már azt a forrongást, amit az adóemelés idézett elő városunkban. Valósággal fel vannak háborodva az emberek s uton-útfélen mindenütt erről beszélnek ! A lakosok felebbezése napról-napra nagy számmal érkezik be a pénzügyigazgatósághoz. A „függetlenségi és 48-as kör“ köllöttséget meneszt a főispánhoz, sőt maga Kaposvár város is elhatározta, hogy Kapotsfy Jenő főispánt, mint a közigazgatósági bizottság elnökét felkéri, hogy álljon a nép érdekeinek védelmére , mert elvégre az államnak az nem érdeke, hogy polgárait megnyúzza ! Szabados Imre képviselőtestületi tag indítványára és Szalay Károly felszólalására a városi tanács el is határozta, hogy a polgármester tegyen írásbeli fölterjesztést a főispánhoz s azt személyesen adja át és a város lakosságának érdekében kérje föl, hogy az adócsavaron könnyítsen , mert hát a népnek is élni kell ! Kapotsfy Jenő főispán ismeri a helyi viszonyokat s emellett érezni is tud, hisszük tehát, hogy a legközelebbi közigazgatási ülésen azok érdekében tör lándzsát, akik adófizető polgárai ennek a városnak ! Kaposváriak és fiumeiek (A K. A. C. versenye.) viadala. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, június 30. Rekkenő, fojtó melegben folyt le tegnap a K. A. C. versenye a Fiumei Atlétikai Club részvételével; gyér számú közönség és csak az igazi, a testedzésért lelkesedő „Sportmanok és ladik“ szemlélték az élvezetes küzdelmeket. A szimpatikus fiumeiek úgy az atlétikában, mint a footballban remekül állották meg a helyüket, különösen a football-mérkőzésben, mely majdnem a K. A. C. vereségével végződött. Csodálatos dolog, hogy a K. A. C. csapata, mely annyit trainiroz, olyan fejetlen játékot produkált, mint az első félidőben, amilyent még nem láttunk. Lövéseik mind a kapu mellé vagy fölé jutott, a pass játékuk pedig roppant gyatra volt. De a második félidőben, mintha kicserélték volna a mieinket : oly intenzíven, oly gyönyörű passjátékkal támadtak folyvást, hogy a közönséget nem egyszer ragadták tapsra. Egymásután több erős shootot intéztek a F. A. C. kapujaba, melynek kitűnő kapusa remekül védte a legerősebb lövéseket is. De végre is a folytonos támadás után a mieink 2 goalt értek el Bernát és Szász révén és ezzel kiegyenlődött a F. A. C.-tól kapott 2 goal. Ebben a félidőben a F. A. C. csak 2-szer tudott lerohanás által a K. A. C. felére jutni, de eredmény nélkül. a