Somogyi Ujsag, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

Kaposvár, 1924. VI. évfolyam, 94. szám. gsötörtöse, ápriisi 24. U'ei’1^»a«""p ImZl .“ZrWGTOI KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Elitedért tok: ..; SS Ka _ . , T, . — HirimntécAd­ám- Millimétersoronként 250 K, sző-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca W„]alxc a„or.h-pavtfi• Intra« Ervin MiraeieSBK ara ■ észben 300 korona. Hivatal«« 7. szám. — Interurban telefon: 5. szám, , . . . bg pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók Szélcsend? A nagy parlamenti mérkőzés befejezése után a hon­atyái szét­széledtek, ki pihenni, ki igazolni magát, ki meg irányítani a köz­véleményt, amely a fórumon tör­téntek után lesi a beígért jobbu­­lást. Mikor fogja meglátni annak csak jeleit is, az még bizonytalan. Egyelőre a kormányon áll, hogy a kapott nagy hatalmat miképpen fogja használni. Tehát látszólag csend van az országban, amely látszatot fokozza a napi sajtó­­ nagy részének hall­gatása a nyomdászsztrájk miatt. Mi azonban úgy érezzük, hogy e csend mögött nagy erőfeszítések folynak. A kormány sietve teszi meg a lépéseket az egyszer már megjárt külföldi országúton, hogy valamit hozzon az országnak a nagy jóakaratból, amelyről any­­nyit szónokoltak. Mert, ha rövid idő alatt semmit se fog hozni, ám lássa, hogy miképpen fogja magától elhárítani a tehetetlenség vádját és hogyan igazolja magát cselekedeteiért. Az ország beteg, a magyarság pedig úgy érzi, hogy álmaiból elszedték a szivárványt, a reménység nagy részét, a dol­gozókra rárakták a nagy terheket, lefokozták igényeit. Ha ennek a­­ jobb jövőnek jelei hamarosan nem­­ fognak mutatkozni, hova lesz a magyarság mai csendje ? Lesz-e bátorságuk a politikusoknak bi­zalomra serkenteni a népet, amely az anyagiakért kénytelen volt le­mondani legszebb álmairól? Mert legyünk tisztában a nép­lélekkel. A nép sokról le tud mon­dani, ha hite erős, bizalma nem fogyatékos a jobb jövőben. A nép tud áldozatokat hozni mindenért, álmairól is le tud mondani, ha derengeni látja a hajnalt. De ha a hajnal nem pirkad, ha az éj sö­tétje álom nélkül sűrűsödik körü­lötte, a kétségbeesés keríti hatal­mába, rémeket lát, ijedt remegésbe menekül bátorsága. A beteg lelkű, kétségbeesett népet pedig nem le­het kormányozni. Ahhoz kevés az akarat, az erő, az elszántság mind­addig, amíg vagy álmait nem kapja vissza, vagy világosság nem gyűl körülötte. Szélcsend van tehát? Azt hisz­­szük, nincs. A politika becsábí­­totta a magyarságot arra az útra, melynek végét hite szerint már látja. A magyarság hitt a csábí­tóknak, beözönlik az útra és várja, hogy a vezérek vezessék rajta. Ha erről az útról is vissza kell térnie, vagy ennek az útnak végén is eredménytelenséget fog tapasz­talni, kinek fog hinni ezután ? Ez a szélcsend a lelkek csatája. A kormány súlyos felelőssége tu­datában kénytelen keresni a leg­­hamarább mutatható eredményt, a magyarság szintén ezt várja. A cél egy, de a szerep különböző. A kormánynak vezetni kell és pe­ dig úgy, hogy az utána járó nem­­dig becsapottnak fogja magát t et várakozásában ne csalódjék, érezni. Mi lesz akkor, melyik útra különben kárba veszett minden fogunk térni, ki tudná azt ma meg­­eddigi fáradsága, a magyarság le­ mondani ? Amerika világrkonferencia összehívását kívánja Newyork, április 22. (Havas.)­­ Coolidge elnök az Assotiated Presse of America évenként szokásos de­­jeunerjén kijelentette többek kö­­­­zött, hogy amíg a jóvátételi prob­léma végleges rendezése nincs meg-­­állapítva, indítványozni fogja egy újabb világkonferencia egybehívá­­sát, amelynek a fegyverkezés újabb­­ korlátozásával és a nemzetközi jog­­ kodifikálásával kellene foglalkoz­nia. (MTI.) Francia csapatok nagy vesztesége a szíriai partokon London, április 22. A lapok kon­stantinápolyi híradása szerint fran­cia csapatok a szíriai határon is­mételten harcba keveredtek fegy­veres lázadókkal, akiket a lakos­ság támogatott. A franciák a harc­ban, amelyben tüzérséget is alkal­maztak, igen sok halottat és se­besültet veszítettek. (MTI). Hagy vihar a szociáldemokraták kongresszusán „Peyernek minden szava hazugság“ ...­ ­ Budapest, április 23. MTI, jelenti. A szociáldemok­rata kongresszus harmadik napján folytatták a párt parlamenti frak­ciójának működéséről szóló jelen­tés felett való vitát. Peyer Károly szólalt fel a zárszó jogán. Külö­nösen nagy lett a vihar akkor, amikor Peyer bocsánatot kért a kongresszustól, amiért az előző napon a cipészeket susztereknek nevezte. — A hangsúlyban volt a sér­tés, nem a kifejezésben, kiáltották feléje mindenfelől. — Nincs joga a hangot kifogá­­­solni annak, válaszolta Peyer, aki olyan hangot honosított meg itt, amely a kongresszust örök időre kompromittálja. Erre zajos sértő közbeszólások özönét zúdították Peyer felé. Reichert személyes kérdésben szólalt fel és nagy zaj, viharos jelenetek között jelentette ki, hogy Peyernak minden szava ha­zugság. — Hazug disznó, kiáltotta a padok közül valaki Peyer felé. Farkas István elnök magából kikelve kiáltotta a közbeszóló felé, hogy maga ne beszéljen, maga a legnagyobb élősdije és poloskája, a pártnak. Nagy viharban és zajban kívánt válaszolni Peyer Reichert szavaira, megfenyegetve őt azzal, hogy na­gyon kellemetlen dolgok kerülné­nek felszínre Reichertre nézve, ha beszélni találna. A többség elfo­gadta a vezetőség részéről benyúj­tott határozati javaslatot, amelyet újból legnagyobb felháborodással fogadott a küldöttek egy része. Propper Sándor határozati ja­vaslatot nyújtott be, mely szerint a szociáldemokrata párt követeli a szabadság­jogok helyreállítását, az emigránsok hazabocsátását, az internáló tábor megszüntetését. Rövidesen forgalomba kerülnek az első magyar rádió-telefon készülékek A rádió-telefon koncessziója ügyében a minisztertanács fog dönteni Egy felvevő készülék 5-600 dollárba fog kerülni Értesülésünk szerint a kormány rövidesen elkészíti a rádió-telefon­­készülékek magyarországi üzembe­helyezésére vonatkozó rendeletét és egyidejűleg dönt arról is, hogy mely szakvállalatok nyernek fel­jogosítást felvevő állomások fel­szerelésére, valamint a magyar­­országi leadóállomást milyen vál­lalat nyeri el. Valószínű, hogy felvevő állomások építésére 2—3 szakvállalat kap majd meghatal­mazást. Minden alapot nélkülöz­­­nek azok a híresztelések, mintha­­ a kormány olyan készülékeket­­ fog majd csak f­orgalomba hozatni, amelyek csak bizonyos hullámok felvételére lesznek alkalmasak és az ellenőrzés érdekében ezek a készülékek plombával lesznek el­látva. Mindenesetre bizonyos az, hogy a kormány meg akarja aka­dályozni azt, hogy felelőtlenek manden kötelezettség nélkül ké­szülékeket szereltethessenek fel és ezért feltétlenül ellenőrizni, vagy r­mai szám­ára 600 . legalább is regisztrálni fogja azt, kik jutottak készülékhez. Ez azon­ban az egész külföldön így van, és Amerika is minden lehetőt el­követ az úgynevezett rádió-kaló­­zok megfékezésére. Teljesen jog­talan és helytelen ugyanis az,­­ hogy egyesek anélkül, hogy a­­ leadóállomások létesítéséhez, fen­­tartásához hozzájárultak volna, kvázi ellopják a nagy költséggel továbbított jelentéseket és művészi előadásokat.­­ A dróttalan telefon felvevő ké­­s­szülékek amint az köztudo­­­ másu­k Amerikában hallatlan­­ mérvben terjedtek el. A nagy tö­­­­m­egű gyártás folytán a készülé­­­­kek igen olcsók. Jelenleg egy-egy készülék ára 5—600 dollárig ter­jed. Már a legolcsóbb hat dolláros készülék is teljesen alkalmas és­­ megfelelő. Újabban Németország is nagy arányokban fogott hozzá, a készülékek gyártásához, egy tel­jesen felszerelt, legmodernebb ké­szülék ára 180 aranymárka. A ké­szülékek nagyon egyszerűek, ugy­­egy akkumulátortelepből, az úgy­nevezett audiátorból (mely a fel­fogott elekztromos dullímokat hang­hullámokká alakítja) és az anten­nából állanak. A drágább készü­lékek azért kerülnek többe, mert a hangerősítő berendezés kerül sokba.­­Ez a berendezés viszont lehetségessé teszi, hogy egyetlen készülék közvetítésével egy egész terem népe a párisi, vagy new­­yorki zenekar muzsikájára táncol­hasson. Ml megkezdődött a magyar— jugoszláv konferencia Budapest, április 23. A magyar—jugoszláv előzetes tárgyalások, amelyeket Belgrádban és Budapesten folytattak, véget ér­tek. A konferencia a két főváros­ban április 23-án azaz ma kezdő­dik meg. Mint értesülünk a bel­grádi konferencia anyagát a kö­vetkező kérdések képezik: 1. A zárlat feloldása. 2. Vízügyi kérdések. 3. Vasútügyi kérdések. 4. Kereskedelmi társulatok szék­helyének elhelyezése. 5. Útlevél-ügyek. A budapesti konferencián tár­gyalás alá kerülnek: 1. Nemzetiségi és optálási kér­dések. 2­. Törlesztetten osztrák-magyar háborús adósságok kérdése. 3. Szociális biztosítás és egész­ségügyi kérdések. A Magyar Athletikai Szövet­ség délnyugati kerülete folyó hó 25-én, pénteken este 9 órakor a Nemzeti Kaszinóban intézőbizott­sági ülést tart. Kéretnek az intéző­bizottsági tagok teljes számban pontosan megjelenni.

Next