Soproni Napló, 1908. október-december (12. évfolyam, 224-296. szám)
1908-10-01 / 224. szám
Xll. évfolyam. Sopron, 1908. csütörtök, október I. 224. szám. Egy évre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. Mk. postatakarékp. szám és clearing-forgalom 17195. Felelős szerkesztő: RÁBEL LÁSZLÓ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Várkerület 72. sl Távbeszélő: Szerkesztőség 202. — Kiadóhivatal 19. sz. A választói jog. Sopron, szeptember 30. Az egész ország közvéleményét egyetlen kérdés izgatja ebben a pillanatban: az új választási törvény tervezete. Már csak rövid idő választ el bennünket attól a naptól, mikor a belügyminiszter előterjeszti a maga tervezetét, de máris nyilvánosságra kerültek egyes részletek, melyekből kétségtelen, hogy az új választói jog a pluralitás elvén alapul. A szociáldemokraták lapja ezenfelül olyan részleteket is közöl a tervezetből, melyek a nemzetiségi szavazatok számarányát tüntetik fel az új törvény tervezete alapján. Megtudjuk e nyilvánosságra került adatokból, hogy a magyarságnak 61-8% jut a szavazásnál, a németségnek 15‘2°/„, a románságnak 7*4 ° C, a tótságnak 10 3%, a ruténeknek 0*4°/l, a horvátoknak 1‘1%, a szerbeknek 2'4' n. A pluralitásnak éppen az a célja, hogy az államfentartó magyar táj fensőbbségét biztosítsa a nemzetiségekkel szemben. Ebből a szempontból mi csak örömmel üdvözöljük a pluralitást; csak az a kérdés, vájjon ezzel elértük-e a magyarság túlsúlyának a biztosítását ? Nem minden aggodalom nélkül látjuk, hogy a magyarságra csak 61 ,8% szavazat esik. Pedig az ezeréves magyar állam nemzeti jellegét nem vagyunk hajlandók feláldozni semmiféle tetszetős jelszó kedvéért sem. Az nekünk sovány vigasztalás, hogy a megválasztandó képviselők többsége magyar lesz, mert egy nagyobb csoport nemzetiségi képviselő már képes lesz arra, hogy megakassza az egész népképviselet törvényhozó munkáját. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a szocialista képviselők nagy része is a magyarság lakta vidékekről fog kikerülni, hogy tehát ezekre nem számíthatunk a nemzet nagy kérdéseiben. Mert mint a példa mutatja, most is inkább hajlandók szövetkezni a nemzetiségekkel, sőt elmennek Bécsbe is, hogy ott árulást kövessenek el magyar hazájukkal szemben. Ebből a szempontból mi keveseljük Andrássy Gyula gróf javaslatának nemzeti tartalmát, mert nem találunk benne megnyugtatást a jövőre nézve. Az sem lehetetlen, hogy ismét feléled a darabont korszak és ez esetben az új választói jog fegyver lesz a magyar haza ellenségeinek a kezében. Mi sokkal jobban szeretnők, ha a javaslatban a választói jog a magyarul való írás és olvasás feltételéhez lenne kötve. Ez nem jelentene jogfosztást, mert azok, kiknek eddig megvolt a szavazati joguk, megtartanák azt a jövőre nézve is, csupán azokra nézve volna megkövetelendő a magyarul való írás és olvasás, akik ezután nyernének választói jogot és akiknek az új népiskolai törvény egyébként is lehetővé teszi, hogy megtanuljanak írni és olvasni. Egy ilyen alapon nyugvó választói jog semmivel sem volna illiberálisabb, mint a pluralitáson alapuló mostani javaslat. Az új javaslatnak egy bizonyos irányban máris jelentkezik a hatása, hogy az ország számos vidékén mozgalom indult meg a pártok közt az analfabétáknak az irásvetés és olvasás terén való oktatására. Egészen természetes törekvés. Még több haszna volna azonban a változásból a nemzeti ügynek, ha a választás joga a magyar nyelven való írás és olvasás tudásától tétetnék függővé, mert ez esetben egyenesen arra törekednének a pártok, hogy a magyar nyelven való írást és olvasást tegyék hozzáférhetővé a választóknak. Ez esetben tehát az új választói törvény a magyarosodás útját egyengetné. Az bizonyos, hogy ebben a kérdésben nem szabad könnyelműen, vagy felületesen eljárni és a statisztikai adatoknak sem szabad a kelleténél nagyobb hitelt adni, mert a statisztika is tévedhet! Ez van olyan fontos kérdés, mint a kiegyezés, vagy akár a hatvanhét és negyvennyolc kérdése, de talán még ezeknél is fontosabb. Mert ha egyszer a magyar faj elvesztette a törvényhozás terén a fölényét, akkor megértünk Lengyelország sorsára. ______________________________________-a. Ipar és kereskedelem. A kamara jelentéséből. Most került ki a sajtó alól a soproni kereskedelmi és iparkamarának a kerülete 1907. évi közgazdasági állapotáról a kereskedelemügyi miniszterhez intézett jelentése. A 85 oldalra terjedő jelentésből az alábbiakban közöljük a bevezető részt, mely általánosságban szól az ipar és kereskedelem állapotáról. Az 1907. év uralkodó jegye az Ausztriával létrejött kiegyezés. Ha a megelőző évek e kiegyezés létrehozatalára irányuló erőfeszítéseinek hiábavalósága dermesztő hatással volt gazdasági életünk teljességére, amely hatást a mezőgazdaságra nézve jó évek csak keveset enyhítették, az újból megindult kiegyezési tárgyalások ezúttal is kilátástalan volta hatványozott mértékben fokozta a bizonytalanságnak azt az érzetét, mely a gazdasági téren való alkotó tevékenységnek a legnagyobb akadálya. Míg a megelőző évek mindegyikében létesült kamaránk területén egy-két nagyobb arányú és iparban való szegénységünk mellett országos jelentőségű gyári vállalat, addig az elmúlt évben az ily alkotások tervei csak tervek maradtak. A helyzet bizonytalansága riasztó hatást gyakorolt az alapítókra, akik tőkéiket a viszonyok ki nem számítható alakulásai eshetőségeinek nem akarták kitenni. És Ausztriával való gazdasági viszonyaink rendezetlen volta a két állam iparosainak és kereskedőinek az érintkezésébe is sok mérges anyagot vitt be. A gyermekéveit élő szerény magyar ipar Ausztriában való érvényesülésre irányuló kísérletei akárhányszor merev visszautasításra találtak a szomszéd államban s mig minálunk a hazai ipar érdekében indított nemzeti irányú mozgalom többnyire csak cifra szóbeszéd maradt, odaát hangzatos frázisok nélkül is megtalálták az útját annak, miként lehet a magyar gazdasági élet fontos érdekeit letiporni. E téren mindegy volt az osztrák gazdasági tényezőknek, hogy a magyar államnak magának, vagy pedig Magyar «p» is Irakkal ttán felszerelt raktárát ajánljaEBRETH JÁNOS - - SOPRON, - -Várkerület 19. szír drogériája „Fekete kutyához"1