Sporthirlap, 1940. január (31. évfolyam, 1-9. szám)

1940-01-27 / 8. szám

SZOMBAT, 1940 JANU’AR HÍ. SPORTHIRLAP Megjavul-e Kiszely és Suhai? Játszhat-e „angolosan" Jakab és Horváth ? Ezekre a kérdésekre válaszol Dimény Lajos, a Ferencváros edzője Dimény Lajos edző fiatalember, vékony arca egész süldő legénykét mutat, pedig a Ferencváros edzője tapasztalatokban gazdag és az edzői dolgokban nagyon is jártas ember. Neki egyetlen egy nagy „hi­bája" van. Ez pedig az, hogy az FTC-ből került a nagy, világsztárok, a Ferencváros játékosai közé edze­nek. Ha egyenesen Olaszországból került volna haza és egyenesen a Ferencvároshoz, akkor semmi hiba sem volna. Nono ... ne értsük félre egymást, mert hiba azért most sincs, csak éppen neki nehezebb a dolga. Én tisztában voltam az első pillanatban — mondotta nekünk Dimény —, hogy a Ferencvárosban­­nehezebb dolgom lesz, mint volt az FTC-ben. Annak ellenére, hogy itt jobb játékosokkal, jobb anyaggal van dolgom. Dehát ez már így van a tanárokkal és a tanulókkal. Ha a­ hatodik osztályba új tanár kerül, emlékezzünk csak a gimnáziumra, bizony a „nagy" fiúk között ugyancsak a sarkára kell állnia, ha a kellő tekintélyt ki akarja vere­kedni a maga számára! Dimény nevetve folytatta: —­ Be kell vallanom, nekem nem volt olyan nehéz dolgom a Ferenc­városban, mint annak a bizonyos tanárnak. A fiúk az első pillanattól kezdve mellém álltak. Hamar meg­érttettem velük, vájjon kinek az érdeke elsősorban, hogy jól menjen a csapatnak, hogy mindig győzzön, erősödjék játékban, tudásban ! Nem a játékosnak magának? Illetve nem a csapatnak? ■— Azért, úgy mondják, a fegye­lem ellen mindig vétenék, — vezet­tük ellen. —­ Azt hiszem, rég nem volt olyan kevés fegyelmi a Ferencvá­rosban, mint az elmúlt ősszel. — Kiszely miért nem edzett csaknem az egész őszi idényben? — Kiszely „külön szám". Ő elrom­lott több oldalról is. Amellett a Ferencvárosban, illetve a nagycsa­patban mindig megtorpan az oda­került játékos. Nagyobb lehetőségek, felelősség, komoly pénzek, megvál­tozott életszint, mind-mind károsan érezteti hatását a labdarúgó for­májában. Kiszely majd rájön, hogy kár különféle kibúvókat keresni az edzés alól, mert ennek elsősorban ő maga issza meg a levét. Hiszen, ha csak egyszer, kétszer marad ki egy idényben a válogatottból, máris na­gy erkölcsi és anyagi károsodás érte. Az őszi bajokról, az őszi rossz idényről beszélgetünk. Ki volt, mi volt ennek az oka? — Nagy hiba volt a sorsolásban. Az volt a fő oka a csapat rossz szereplésének! A hajrában beteged­tek ugyanis meg a jobb játékosaink és éppen a hajrában kaptuk a nehéz ellenfeleket. Debrecenbe kellett men­nünk, Kispestre látogattunk és a tartalékos, f­iatalokkal tűzdelt csapat nem volt még összedolgozva. — Nem volt túl sok a jóból? Már­mint túlságosan sok a fiatal játékos ? Majdnem egyszerre az őszi idény­ben ? ... — Nem vitás, hogy az általános szokásokon túlmenő sok ifjút dob­tunk be a csapatba. De ezt kény­szerűségből cselekedtük. Nem volt más választásunk. Tóth Lajos dr má­r egyszer elmondta, hogy miért nem sikerült a kiszemelt rutinos profesz­­szionista játékosokat leszerződhet­nünk. A fiatal játékos néha megijed a „puskaporszagtólTeszem azt, Debrecenben is. Megijedtek a nagy felelősségtől a Hungária és az Új­pest elleni mérkőzésen is. Sajnos, a csapat „öregei“ nem tudták maguk­kal ragadni a fiatalokat. Nem tud­ták felkelteni a lelkesedésüket a mérkőzések folyamán. Mégis azt­­mondom, csak két vereség fáj: a Taxisoktól és a Bocskaitól elszenve­dett. Mindkettőt etelerü­lhettük volna és mindkettőn a csapat lelki ereje bizonyult kevésnek. És nem volt elég a győzelem megtartásához! Mert hiszen mind­két mérkőzésen úgy látszott már, hogy döntő fölény­be kerekedtünk, és győzünk! Mit tapasztalt a portyán? Vár­jon elég lesz a Ferencváros mai ereje az újra való feltöréshez? „Be­törték-e" már a fiatalok? — A portyán sok mindenre kap­tunk feleletet, amire kiváncsiak vol­tuk­k. Bebizonyosodott, hogy a fiata­lok legtehetségesebbje Suhai, a jobb­­szélső. Nem teljes azonban az örömünk, mert Suffain komoly, meg­változtatásra váró lelki fogyatékos­ságokat észleltünk. Még a portyán is szükség volt fegyelmi rendszabályra vele szemben, sőt egyedül és csak vele szemben volt ilyesmire szükség. És pedig hiba. A Frencvárosban m­ég az öregeknek sem lehet a privilé­­giuma a fegyelmezetlenség, hát még a fiatal, még olyan tehetséges játé­kosnak?! Meg is mondtuk neki, hogy a Ferencváros nem fog megváltozni. Amennyiben tehát a csapatban óhajt játszani, úgy neki kell megváltoznia! —■ Nagy II. valóban olyan tehet­ség? Azt mondják, túl kicsiny ahhoz, hogy komoly klasszis fejlődjék belőle. — Ez tévedés. Nagy úgy megy fel a levegőbe, hogy alacsony volta észre sem vehető a­ játékán. Mi hátránya volt Obitznak abból, hogy olyan alacsony termetű volt ? Nagy ott van az első sorban, ahonnan a Ferenc­város a játékosait előveszi. — Még a csatársor kialakulása érdekelne bennünket. Dimény éppen az edzők szakérte­­kezletéről jött és ott az angol rend­szerről, az angol játékmodorról beszéltek. Elkeseredve mondotta: — Hogyan kívánjam például Jakabtól, hogy angol munkabírással lássa el a rá bízott feladatot? Az ő testi felépítettsége egyszerűen alkal­matlan erre. — ott van Horváth Bandi se! — Horváth Bandival szemben Sohasem fog mást használni ! .. .............................. ..... ............ • . -y •! FÉRFIAKNAK PATIKÁBAN esetleg támaszthatok „angol" köve­teléseket. Jól fejlett, kisportolt, erős testalkatú gyerek, ha nem is éri el mondjuk Kiszely méreteit. Elvégre Bryn Jones sem nagyobb fizikum, múlt Horváth Bandi. Dimény Lajos megelégedve beszélt még Waldinger játékáról is. A por­tyán jó néhányszor volt alkalma be­mutatkozni a­­fiatal hátvédnek és hamar megszokta az idegen légkört is. Waldinger is elsőszámú tartaléka a Ferencváros tavaszi csapatának. A jugoszláviai mérkőzésekről beszélgettünk még. Dimény megkért bennünket, hogy írjuk meg a jugo­­szálviai klubokhoz, közönséghez szóló üzenetét. Azt a vendéglátást, amelyben végig, valamennyi jugoszláviai város­ban, minden községben a társadalmi vezetők, a közigazgatási és sport­hatóságok részéről is részünk volt, soha, de sohasem fogjuk elfelejteni. Beláttuk, hogy a szerb vendégbarát­ság semmivel sem marad a magyar mögött. Amit leginkább meg akarok köszönni, az a következő: a kedves, drága jugoszláviai, bácskai és bánáti játékosoknak köszönöm fair, úri és mégis lelkes, odaadó játékukat. — Csak így volt lehetséges, hogy az irgalmatlan talajon és a soroza­tos mérkőzések ellenére sem történt a ferencvárosi fiúkkal semmi baj, semmi sérülés. Sajnálom, hogy Verbásson nem volt jobb a pálya, kár, hogy a nagy havat nem bírták letakarítani, mert jobb körülmények közt a Ferencváros is jobban ját­szott volna .— Az első félidőben is már. Mindig örömmel fog Jugoszlá­viába menni a Ferencváros, hogy a bácskai és bánáti közönség gyö­nyörködtetésére, a labdarúgás nép­szerűsítésére játszhassunk előttük és számukra mérkőzéseket. Dimény Lajos edző tapasztalatai­nak egy részéről beszámoltunk ol­vasóközönségünknek. A tavaszi idény majd feleletet ad arra, hogy Dimény bizalma valóban méltán összpontosul-e a Ferencváros fiatal játékosaiban. Mert a Ferencváros tavaszi feladata nagyon nehéznek látszik. szabadablás •— Az ökölvívók most akarják bevezetni a szabadrablást. — A pontozók már régen beve­zették. •— Mikor? A múlt vasárnap a Nagy La­jos—Montera mérkőzésen raboltak el egy pontot Nagy Lajostól. Szegedi Gyula, a Gamma jóképességű­­ csatára szombaton délu­tán fél 6 órakor­­ tartja esküvőjét a Hallér-téri templom-­­­­an. ----------------------— - ---------­ Portugália készül a franciák ellen Vasárnap a portugál válogatottat látja vendégül a francia főváros. A portugálok előkészületeik során Lissabon—Porto városközi mérkőzést rendeztek, amely a lissaboniak 13:2 arányú bombagyőzelmével végző­dött. Nem szabad ezek után cso­dálkoznunk, ha a portugál váloga­tottat főként a főváros játékosaiból állították össze. A portugál csapat valószínűleg így áll ki: Azevedo Simoes, Pínto —­ Amaro, Albína, Ferreira I. — Santa, Gomes, Peyroteo, Ferreira II., Grúz. A francia szövetségi kapitány csak keretet — de eléggé szűkét — állított össze: Hiden vagy Da Bai — Vándoron, Mattler, Jasseron­­— Bourbotte, Jordán, Diagne, Laune ,— Vernante, Heisserer, Korányi, Courtois, Hildl, Causelle, Hermant. SZABADKÁRA ,8 ÜSZŐKRE VÁRJÁK A HUNGÁRIÁT Úgy volt, hogy szombaton Szabadiján játszik a Hungária a Bácskával, vasárnap pedig Eszéken vendégszerepel. Ezt a ter­vet azonban keresztülhúzta a törökök meg­hívása, amelynek értelmében a Hungária szombaton és vasárnap még Törökország­ban játszik két mérkőzést. A szabad­kaiak, illetve eszékiek azért nem mondtak le a Hungária fogadásáról, úgy szeret­nék, hogy február 2-án pénteken és 4-én, vasárnap játszana a hazatérő kék-fehér csapat a Bácskában. A szabadkaiak és eszékiek nem térnek ki azonban az elöl a megoldás elől, hogy 31-én, illetőleg 2-án lássák vendégül a­­ Hungáriát. ATLÉTIKA Világrangsor 1539 (V. közlemény) 1500 méter: A. Andersson (svéd) 3:49 Ake ,Jansson (svéd) 3 :49.2 Hartikka (finst) 3:50 Kaindl (német)­­50.2 Péli (angol) 3:50.2 Wooderson (angol) 3:51­ 5 Pen­ske (afsrefikai) 3:52 Sarkarm­a (finn) 3:52 St. Jakob (német) 3:52 Mehlhose (hérhet) 3:52.4 Zamperini (amerikai) 3:52.6 Cubhingham (amerikai) 3:52.8 Henry Jonsson (svéd) 3­­:53.4 Mostert (belga) 3:53.4 Szabó (magyar) 3:53.6 Mäki (finn) 3:63.5 Schaumburg (német) 3:58.8 Körting (német) 3 :53.8 Pekuri (finn) 3:64 Haglund (svéd) 2:51. 1 Iglói (magyar) 3:64.4 (Híres 3:55.4-el 29., Rátonyi 3:56.6-tal 41. Harsányi 3:58.4-el pedig 61. a világ legjobb 1500-asai között.) Művészi kivitelű oklevelet kapnak a jövőben azok az atléták, akik országos, vagy vs­ágcsúosót állítanak fel az atlé­tika bármely versenyágában. A pompás kidolgozású oklevél Cserényei­ István mű­vészetét dicséri. Madarasa Endre, a BSzKRT válogatott Bólyatlétája hivatali elfoglaltsága miatt nem látogathatja a ki kezd­őd­éseket. A MASz által kezdeményezett levente­oktató Serkentő versenyeket nagy tetszés­sel fogadták a leventék legfelsőbb veze­tői. A legmesszebbmenő támogatást ígér­ték a levente­vezetők a szövetségnek. A Magyar Atlétikai Szövetség február 24-én, szombaton délután a Szövetégek Házának nagy tanácstermében tartja rend­kívüli közgyűlését. CSAK ÍGÉRET MARADT több kiválóságunk fogadalma, hogy ezentúl szorgalmasan látogatják majd a téli edzéseket — mondotta Vad­as Iván szakfelügyelő. Egyszer-kétszer lelkiisme­retük megnyugtatására megjelentek ugyan a közös munkán, de aztán ismét a téli nyugodt semmittevéssel „készülőd­nek” a jövő idény versenyeire. J»WWW»%VWWV********* VÍVÁS A HTVK—BEAC egyesületek közötti barátságos kar­dmér­kőzést a HTVK csa­pa­ta nyerte meg 12:4 arányban. A tisz­tek győzelmét Maszlay (4), Zirczy (3), Kőszeghy (3) és Tímár (2) szerezték. A BEAC csapatában Rajczy háromszor, Roy pedig egyszer győzött. (A párbajtőr mérkőzés csütörtökön este a BEAC győ­­zelmével végződött.) Pénteken este vacsorára jött össze a magyar vívó­társadalom legfelső „ötve­­ne,­ hogy Albrecht királyi herceg, az MVSz elnöke a tavalyi vívóbajnokságok helyezet­tjeinek kioszthassa a tisztelet­i ját­­kát. A huszonhat rend­ekebbnél remekebb tiszteletdíját, az 1939. évi kard, tör­ök párbajtőr bajnokságok első­ 9 helyezettje és a hölgy bajnokság első négy helye­­zettje kapja. A BBTE III. osztályú kard versenyére a következő versenyzők neveztek: BEAC: Köves, Rosenberg. Elektromos: Geöcze, Zuna, BSzKRT: Gerevich, GTE: R­adnál, DAC: K­ánkő, Kádár, Marosi, MAC: Hor­váth, Eötvös, MAFC: Böszörményi, Zöld, MTK: Kánitz, RÁC: Porteleky, HTE: Vigyázó Tf., Rusnyák, Perjés, MVBTfJ: Gödéry, Nyáry, Tárczaly és egyletért kívül Gadásos. A vererny délelőtt 9 órá­­skor kezdőd­ik, a döntőkre délután 5-kor kerül sor. A PÁRBAJTŐRÖZŐK IS ELKEZDIK A kard- és tőrvívóink már túl vannak az első válogatóversenyükön, a párbaj­tőrözők csak vasárnap kezdik a kom­oly munkát. Az első válogató­verseny neve­zé­se nagyszerűen sikerült. Minden számot­tevő vívó ott lesz a rajtnál. A győztest nem lehet megjósolni. A döntőbe a következő kilenc vívót várjuk: Székely­­hidy, Hennyey, Kevey, Gerevich, Dunay, Palócz, Tabajdy, Zdrányi és Berzsenyi. Az elődöntőket délelőtt 9 órakor vív­ják, a döntőre pedig délután 5 órakor kerül sor. A versenyt a BEAC rendezésé­­ben a SemmelweiS­utCfti Vívóteremben bor­lítja fe­l­. _ _______ . TORNA A Szegedre vasárnapra­ kitűzött női jel­vényszerző tornave­rsenyt február 11-ére halasztották. Az MVSC nagyszabású dísztornát rendez szombaton Miskolcon. A dísztornán bemutatja tudását a magyar válogatott két kitűnősége, a debreceni Mogyoróssy és a buda­pesti Pataki is. A tornaünnepélyen a MOTESz-t Lenkei Lehel alelnök és Bognár István főtitkár képviseli. Utóbbi ottléte alkalmával megbe­szélést folytat az illetékesekkel az északi kerület tornasportjának új­bóli megszervezése ügyében is. AZ ISZER-VÁNDORDÍJ Néhai Ma­rió Miltiades tervei szerint a BTO 50 éves jubileumára elkészült hatal­mas ezü­stserleg vándordíjért küzdenek immár hatodízben január 28-án, vasárnap délután 4 órakor a BTO V. Klotild-utca 17. sz. alatti torna teamében rendezendő versenyen a­ tornászok. A vándordíj eddig még csak egy ízben akadt a BTC-én kívül más védőre, a BBTE-re igen erős és él­vezetes küzdelem u­tán. Ebben az évben ismét nagy küzdelem várható az egyes csapatok között. A versenyre a teljes, tehát 15 versenyzőből álló csapat és egy csonka csapat nevezett. Az elsőségért újból a BTC és az NTE csapata küzd, de a­ VÁC együttese is beleszólhat a küzde­lembe. A verseny érdekessége, hogy a Csapatok ezáltal először versenyeznek _ a szövetség által az 1940—41. évekre előírt gyakorlatany­aggal­ A vándordíjas ver­sennyel kapcsolatban női csapatversenyt is rendez a BTG kilences csapatok részére három-három fokozatban, kezdő, haladó­­és képzett versenyzők részvételével. Erre a versenyre is 3 teljes együttes nevezett. Itt is valószínű a BTC és az NTE pár­harca. Ez az első alkalom a bajnokság után, amikor a két egyesület csapata szembekerül egymással. Az Iszer-vándor­­díjas verseny iránt nagy érdeklődés től­aWWrtWWWWWWWWWWA USZAS Bre­tvitz német úszókapitány cikket írt az egyik német képes hetilapba. Megálla­pítja,­­h­ogy az 1939. év a német úszósport sok sikerét hozta. „Még a vízipólóban is az első helyre törtünk. Fiataljaink tö­mege, az utánpótlásunk jobb a magya­rokénál.’’ . . Kiefer, a világ legjobb hátus Tiója profi lesz. Az egyik amerikai egyetem úszóedző­­ségét vállalja. SOSARLABDA III. osztály BSzKRT III—MTE 63:11 (25:5). Vezet­te: Jánosházi és Mészáros. Fölényes győ­zelem. Kosárdobó: Németh (32), Jávor (20) Gyöngyösi (6) és Szilasi (5), illetve . Maklári (11), Klering (3) és Bosner (2). A II. oszt. BSzKRT II.-TFSC II. mér­kőzés elmaradt, mert a TFSC nem jelent meg. A BSZKRT—VÁC mérkőzés emelkedik ki a kosárlabda­­bajnokság ma esti VII. fordulójából. A további küzdelmek során egy-k­ét meg­lepetésre is el lehetünk készülve, így különösen a BBTE—262-es cserkészik mérkőzése hozhat meglepetést. A mérkőzések a Műegyetemen kerülnek eldöntésre. IV. osztályú bajnoki mérkőzést játszik a BSE a Gammával ma este 6 órái kez­dettel a soproni úti iskola tornatermé­ben. JÉG KASSÁN folytatták az ifjúsági jégkorongmérkőzé­seket. A Kassai SC igazolási nehézségek miatt nem­ állt ki az Ipariskola és a Gimnázium ellen, ezért a két pontot az ipariskolások, illetve a g­imnazistárt javára írták. A harmadik mérkőzésen a KAC nagy fölénnyel győzött. KAC—Polgári iskola 10:1 (4:0, 6:0, 9:1). Vezette: Griess és Rohringer. Gól­lövő: Pekár (8), Stempel (6), Troják (3), Nepkó (2), illetve Antohyik. BAJNOKOK BEMUTATÓJA VÁCON A váci gimnázium rendezésében január 24-én nagyszabású korcsolyabem­utató volt Vácon. A bemutatón Kállay Kristóf ma* , gyár bajnok, a Szilassy Nádinké-n—Kertész Ferenc bajnok páros, valamint Saá­ry Éva és Marika is résztvett. A korcsolya­­bemutatót nagyszámú előkelő közönség nézte végig s elragadtatva gyönyörkö­­dött a kiváló magyar műkorcsolyázók tu­dásában. A bemutató bevételét Vác város kárpátaljai testvérközségének szegényei javára fordítják. 3 tildmon Most kell a forró Hal. Aki otthon tartózkodik, könnyen el is érheti ezt. Akit pedig munkája az utcához, gyárhoz, hiva­talhoz, iskolához köt, ORION hőpalackot visz magával, amelyben minden ital hosszú ideig forró marad és megtartja szét Ha­­müva­i ugyanebben a hőpalack­­ban hideg, hasítóitalt vihetünk magunkkal. Ilyen remek eszköz az olcsó ORION hőpalack. n Mű, és gyorskorcsolyásd tehetségkutató versenyt rendez vasárnap a Szegedi KK. A verseny helyezettjei csokoládé díjazás­ban részesülnek. Garmisch Itartenkirchen műsora. A téli sportévad legjelentékenyebb sportese­ményét, a IV. nemzetközi téli sporthélet január 26-átoa és február 4-ike között feli­dézik az olimpiai versenyterepen gazdag­­ műsorral és számos külföldi versenyző részvételével. A tervbevett V. téli olim­piai játékok színhelyét a németek jelen­tékenyen kibővítették , a versenyekben 8 nemzet legjobb versenyzői indulnak. Az érdeklődés a f1 nemzet válogatott­ csa­patának részvételével rendezendő jégko­­rongtorna felé terelődik- A tömén a cseh-motiva védnökség, Olaszország, Ju­goszlávia, Szlovákia, Magyarország­­és Németország válogatott Csapata méri össze erejét, a többi verseny­számban az említett nemzetek versenyzőin kívül még Bulgária és Románia színei is képvisel­­ve vannak. A téli sporthét műsorában­­a jégkoron­gtornán kívül a műkorcsolyázni*, síelés, gyorskor­csély ázás szerepel. Az Ungvári AC ma, szombaton a Mun­kácsi SE ellen játszik barátságos jégko­rongmérkőzést, vasárnap pedig Debrecen­ben játszanak az ungváriak. Mindkét mérkőzésre az alább­i csapattal állnak fel az ungváriak: Decskó — Boros I­, Bo­ros III. — Moldt, Sesavnyiczky, Teszár. Csere: Muzika, Fucskó I. és Fucskó III. A KISOK JÉGKORONGBAJNOKSÁG TEGNAPI EREDMÉNYEI Berzsenyi g.—Kemény g. 1:0 (0:0, 0:0, 1:0). Vezette: Gosztonyi. — Berzsenyi I­. Kies — Kara, László — Müller, Schrantz, Kadnies. — Kemény g.: Zöllner II. Herényi, Zöllner I. — Gerendás, Fiseber, Tichy. Góllövő:­ Schrantz. Rákóczi fk.—Evangélikus g. II. 2:0 (1:0, 1:0, 0:0). Vezette: Gosztonyi. Rákóczi fk.: Engó — Horváth, Jóst — Szeidler, And­­réka, Endrei II. — Evangélikus g. II­: Szabó Sándor, Szögyén — Lóránt, Krempels, Vitéz. Gól­lövő: Andréka és Endrei II. Kegyesrendi g—Zrínyi g. 5:2 (8:0, 3:1, 2:1). Vezette: Jenty. — Kegyesrendi g-­ Hunker — K­egedüs, Wein — Trumkó, Szentiványi, Kronfeld — Zrínyi g.­, Tom­­pos — Takács, Blandrík — Gödör, Danis, Krausz. Csere: Szabó, Nagy. Góllövő: Kronfeld (3), Ezentiványi (2), ill. Dani* (2). . . ! V Ci* O* ^ Az állóképesség Fenn Budán, a Fürj­ utcában van egy korcsolyapálya. Vasárnap dél­előttönként, m­eg majdnem minden hétköznap kora délután ádáz korong­­mérkőzéseket bonyolít le egyik „mellékpályáján" a környék ifjúsá­ga. Komoly felszerelésük van (meleg szvetter, meleg zokni, szabályos ütők), még a két kapu sem hiány­zik, csak éppen háló nincs rajta. Szabályos létszámú csapatok játsza­nak, néha, még játékvezetőjük is akad. A­ legtöbbször azonban a já­tékvezető hünyk­öddn „beszáll" a­ cseresor tagjaival , így néha játék­vezető nélkül folyik a­ mérkőzés. (Időmérő és gólbíró nincs.) A két csapat tagjait nehéz megkülönböz­tetni, ők azonban nagyszerűen isme­rik egymást, felesleges minden kü­lön megjelölés. A Sashegynek hátban játszó csa­pat jobbszélsője egy vézna, szőke fiú. Egészen jó kis játékos (mintegy 15 éves), remek a bottechnikája, de nagy baj van az állóképességével. Az első harmad tizedik percében már,­­utő­bb­ szuszogni* is váltat* , jak hamarosan. A fiú szomorúan üt le a cserepadot helyettesítő korlát­ra, egy darabig még nézi a játékot, azután lecsatolja a korcsolyáját és elindul hazafelé. Este 9 óra. A nagypályán még vidám zenére száguldoznak a kor­csolyázók, a sötét kispályán homá­lyos alakot látunk egyedül körözni. A vézna, szőke „srác" rója egyik kört a másik után. Aztán rövid, pi­henőt tart a korlát mellett. Megszó­lítjuk. Kiváncsi kérdésünkre azt fe­leli: — A­ fiúk mondták, hogy addig nem lehetek komoly játékos, amíg legalább két harmadot végig nem bírok. Tudom, hogy baj van az álló­képességemmel és éppen ezért most már minden este­ edzést tartok. Egy­szer ütővel, máskor ütő nélkül gya­korolok. Talán még visszakerülök a csapatba. Köszön és már folytatja is a kö­rözést. „Egyharmados" korongozó és ,»egyfélidős" labdarúgó urak! Lehet, api­ki gyengébbtől is tanulni!..

Next