Századok – 1962
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Balásházy János élete és munkássága 409
2* BALÁSHÁZY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 411 tudománnyal. 1820-ban felment ugyan Pestre joggyakorlatát végezni, de ekkor már elsősorban gazdálkodásának problémái foglalkoztatták. Örökké emlékezetes maradt viszont számára az a rövid idő, amit „ama halhatatlan emlékezetű gróf Festetich Institutumában" töltött. Nem elégedett meg az elméleti oktatások terén szerzett „meglehetős előmenetellel", hanem különös figyelemmel tanulmányozta a korszerű gazdálkodás gyakorlati menetét; minden szabad percét „a vetemények és juhseregek között" töltötte.14 A Hegyalja fia megismerkedett a dunántúli gazdálkodási viszonyokkal, s az ország legkülönbözőbb tájairól való tanulótársaitól hosszas beszélgetésekben szerzett táji gazdálkodási adatokkal, ismeretekkel szélesítgette látókörét.15 Önálló gazdálkodása nagy nehézségek közt indult. Mindjárt az első évben „rémítő zápor és jégeső" tette tönkre termését. Háztartása költségesnek bizonyult, mert a nőtlen gazda ellátása több cseléd alkalmazását igényelte. Az örökségül reá váró tőkepénz az utóbbi gyám kezén egyharmadára olvadt, s e 18 000 forintnak is szinte fele behajthatatlannak bizonyuló kölcsönként volt adósok kezén. Házasságra lépése 1821-ben i6 felvetette annak reményét, hogy felesége nagyszülei elhunytával majd nagyobb örökséghez juthat, de az erre vonatkozólag leírt egyszerű szóbeli ígéretet a rokonok nem méltányolták, s a szertefoszló remény holtig tartó családi pereskedésnek lett csak forrása. „Kis gazdaságomat... haladási törekvéssel kezdettem" — vallotta később pályája ezen kezdő szakaszáról.17 Német nyelvtudását arra használta fel, hogy sorra tanulmányozgassa a német mezőgazdaságról, ill. — német fordításban — az élenjáró angol mezőgazdaságról tájékoztató legfrissebb munkákat. A nyugat-európai mezőgazdaság tapasztalatait megkísérelte saját kis gazdaságában kamatoztatni: „Gyakori próbatételeimnek nem kedvező következései céljaimtól el nem ijesztenek."18 Gazdálkodásának fő irányvonala a juhtenyésztés volt. Nemesítő törekvései és a nyáját 1823-ban tizedelő métely a tenyésztési és állatorvoslási szakirodalom széleskörű tanulmányozására késztették.19 Saját megfigyelései és gyógyítási kísérletei eredményeit egy „A juhok keringősségéről" írt dolgozatban foglalta össze, és beküldte a Bécsi Gazdasági Egyesület 1824. évi pályázatára. Ez volt első próbálkozása a tudományos irodalom terén.20 Munkásságának kibontakozása a legszorosabban összefügg azzal a nemzeti felpezsdüléssel, amely 1825-től vette kezdetét. Nemzeti nyelven honfitársaink közkincsévé tenni a haladottabb külföldi mezőgazdaság eredményeit; megvizsgálni ezek hazai alkalmazhatóságának feltételeit; megvetni a nemzeti tudományosság alapjait; a tudomány eszközeivel is felvirágoztatni ezt az elmaradott országot; az eredményesebb gazdálkodás útjára térítve megmenteni a lesüllyedéstől a kisebb birtokú nemességet; — ezekben foglalható össze az a program, melyet Balásházy ezekben az években maga elé tűzött, s amelynek megvalósításáért haláláig küzdött. 14 Tudományos Gyűjtemény 1830. évfolyam X. sz. Balásházy felelete Gorove bírálatára. 15 Pl. egy erdélyi, Dézsi nevű társával borkezelési ismereteiket, tapasztalataikat cserélték ki. Vö. Pince, 1561. 16 Felesége: Zilahi Sebess Julianna, meghalt 1836-ban. 17 Ismertető 1840. évfolyam 497. 1. 18 Tanácsolatok 29. 1. 19 Tudományos Gyűjtemény 1830. évfolyam X. sz. 20 E pályázatának kézirata nem maradt fenn; tartalmát azonban tömören összefoglalva ismerteti: Gyűjtemény a juhtenyésztésről című művében, II. köt. 167 — 181. l.