Székesfejérvár, 1876 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1876-08-09 / 64. szám

séget és tevékeny erőt felkaroló egyesület szükségét, hogy az útban álló akadályok közös erővel és egye­sületi tekintélylyel legyőzessenek . A midőn tehát ez irányban a testvéries első találkozásunkkal a munka küszöbére lépünk, erős bizalmat kell helyeznünk a közrészvétben, mely képes csak társadalmunk eme utonszülött életrevaló csemetéjét keble melegével oda nevelni, hogy messze majdan kiterjesztett karjai has árnyában közgazdászati és társadalmi állapotaink szebb életre viruljanak. K­elt Budapesten 1876. augusztus hó­­ jén. A­z egyesületi alakitó ideigl. igazatóság részéről. Gróf Zichy­­Jenő, elnök. Lukácsy Sándor, igazgató. Frommer Béla, pénztárnok. Levél Görögországból. Korfu, 1876. julius 31. T . szerkesztő ur! A hajdan hires és classikus Görögország egy kies fekvésű szigetéről tudósítom becses lapját, nem harc­téri dolgokról most, melyek­kel már a világ­hírlap irodalma tömve van folyvást, hanem ez alkalommal csak kis szigetünk állapotáról. D­e mielőtt bővebben szólanék tárgyamról, mielőtt ecsetelném társadalmi s politikai életünket,­­ pedig hiszem különösen az utóbbiakra kiváncsiak önök­­ olvasóim, hogy váljon orosz vagy török barátok va­gyunk e? — előbb európai civilizált szokás szerint, melyet a hajdan classicus, de most bizony elmaradt Görögországban sem felejtünk el — bemutatom azon tárgyat, illetve szigetet, melyről és melynek területé­ről írni akarok. V­an szerencsém tehát nem X­­X. urat, hanem Korfu vagy a régi classikus korban viselt nevén Cor­cyra szigetét, illetve annak történetét bemutatni, ille­tőleg elmesélni. H­ogy pedig fekvését is jelezzem, mit térképről könnyen megtudhatni. Korfu az adriai és roniai ten­gertől körülvéve, Epirostól 12 mföldnyi széles tenger öböl által van elválasztva. — Ős lakói feaciak voltak, ezért Feacia-nak is neveztetett. A legrégibb hajdan­­korban már Ullysses a trójai harcz egyik végzettszett hőse itt kalandozott hosszú bujdosás után, miután Calypso halhatatlan nympha karjai közt a mennyei kért megunva sa halhatatlanságra nem vagy va­rgygia szigetéről elszökött. Alcinous a sziget első királya örömml­­ fogadta a végretűzött hőst és családi tűzhe­lyéhez a bujdokolva keresett Ithakaba hű nejéhez Pénelopéhoz szállítá. É­s Ullysses bár nem vágyódott halhatatlanságra, a költészet múzsája által még is halhatatlanná lett. A K­inous király birodalma nem sokáig virágzott, mert a hatalmas Corinthusból Archia jelent meg s az ős­lakókat kiűzve, a szigetet meghóditá és coloniává tette. Azóta mindig gazdagabb lett a sziget és Görög­ország történetében fontos szerep jutott osztályrészül. Corcyra a kis coloniából gazdag s Görögországban Athene után első város lett, részt vett a perzsák elleni harczban. Gazdagsága azonban veszélybe ejtő, mert Corinthussal, anyavárosával versenyre kelt, a verseny­ből a kaján irigység véres harczot idézett s kitört a peloponesusi harcz, mely Görögországnak megásta sírját. A felemelkedő Macedón uradalom magasztos hőse Nagy Sándor utódai alatt Phrra epirusi király foglalá el Corcyrát, azonban az illyriai rabszolgaságot (tehát a szálv­iga már akkor is terhes volt) megunva, a ró­maiakhoz folyamodtak segélyért. A római polgárháború és Caesar győzelme után Corcyra Roma pártfogása alá került s a nagybirodalom bukásáig annak fennhatósága alatt volt. Ezután a romlott erkölcsű Bizanczium­ csá­szárai járták hatalmukban, végre a nápolyi király alá került. Azonban a kereskedő szellemű Velencze ügyei­mét sem kerülte ki a kis sziget s 1686-ban nagylelkű pártfogása alá vette, csak azért, hogy 1401-ben egészen hatalmába kerítse. A velenczei köztársaság elenyészte után I. Napóleon, mint Velencze birtokát foglalá el, néhány év múlva az oroszok tették rá dermesztő mar­kukat, majd 1817-től 1864 ig az angolok bírták. Ottó görög király elűzetése után a trónra lépő I. György alatt Anglia Corcyrat illetve Korfut, a többi róniai szigettel átadó Görögországnak. E­z rövid vázlata Korfu történetének íme tehát volt szerencsém bemutatni a viszontagság teljes törté­netű szigetet, miután tehát ettiquette szerint bemutatva jön, most már, mint ismerősről beszélhetünk egyet mást. A­zonban a térből és időből is ki­fogyván, a sziget lakosságáról, társadalmi s politikai életéről, la­kosságának a legközelebbi háború iránti magaviseletéről jövőre szólok. A viszontlátásig! Rohonczy Frigyes. I­I k­e k. — Városunk bizottsága augusztus 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Szögyény-Marich László főispán úr elnökölt. A gyűlés tárgyát a leg­közelebbi üresedésbe jött belvárosi plébános­ állomás­nak ideiglenes vezetése és a betöltés körül tett intéz­kedés képezte. Dulánszky Nándor megyés püspök úr egy átiratában értesíti a bizottságot, misze­rint a plébánia ideiglenes vezetését Vavró József káplán arra bízta A pályázatot pedig egyházmegyéjé­ben elrendelte augusztus 20 iki határidővel. Az átirat felolvasása után Novák Kálmán polgárnagy úr előadja, miszerint a plébánia­hivatal betöltésénél eddig a bizottság kétféle gyakorlatot követett. A korábbi gyakorlat szerint, midőn Kuti Márton választatott plébánosnak, a megyés püspök úr értesíti a közönséget arról, hogy a plébánia megürült és a concursust el­rendelte. Ellenben midőn a belvárosi plébániára történt a választás, ettől eltérőleg a város közönsége nemcsak a választási napot tűzte maga, hanem pályázatot is az hirdetett. Jelenben a püspök ragaszkodott a ko­rábbi gyakorlathoz, s a pályázatot elrendelte, a határ­időt augusztus 20 ára tűzte ki. Azután polgármester úr kéri elfogadtatni a kitűzött határidőt és ugyanaz napra a város részéről is kitűzni a pályázatot, hogy az augusztus 2- án tartandó gyűlésen a választás meg­ejtethessék.­­ A gyűlés második tárgya az iskolaügy rendezésére vonatkozó iskolaszéki előterjesztés volt A közgyűlés Novák Kálmán, Kövessy Ferencz, Gerlach Benjámin és Pribék Antal urakból bizottmányt neve­zett ki és e bizottmány felhatalm­aztatott, hogy az is­kolák szervezésére nézve javaslatot terjesszen be — József főherczeg is részt vesz a szegedi kiállí­tásban alcsuti birtokának különféle terményeivel. — Gróf Zichy Jenő ur tevékenysége s buzgósága , abb­ól váratlan meglepetésben fogja újra közönsé­günket részesíteni. Ugyanis azon életrevaló indítványt téve a tört. és régészeti­ egylet ülésén, hogy a jelen évben Pesten tartott műtörténelmi s régészeti kiállí­tás rendeztessék itt is. A nemes gróf ígérte, hogy a Pesten kiállított tárgyak nagy részét ezen kiállításra is megnyeri, sőt netán a nem várt devczit esetén — az összes költségeket­­ viseli. A kiállítás jövő évi márcz, vagy április hónapokban lenne s hat hétig tartana a a megyeház nagy és két kisebb termében. Városunk közönsége ismét ritka szellemi elvekben fog részesülni a derék gróf buzgalma folytán Üdvözöljük és pártol­juk a szép eszmét. — A fej­érmegy­ei történelmi s régészeti­ egylet tagjai értesítése végett megemlítjük, hogy a tagdijak ez évi május­­ napjától mint az alakulás idejétől fogva Csebálla György urnái, mint az egylet pénztárnokáinál, Székesfejérvárott üzetendők. A tagdíj egy évre 2 frt. Az egyleti év május 1 jével kezdődik. Azok kik ta­gokul beiratkozni akarnak, az egylet titkáránál Fekete János urnái, vagy a jegyzőnél e lapok szerkesztősé­génél jelentkezhetnek levélben is. Különben az eddig beiratkozott tagok rövid időn megkapják a kinyomott alapszabályokat s tagok névsorát. — Gróf Zichy Paine e hó 5 én 3000 frtot adott át a fővárosi főpolgármesternek az ipari s műtörté­nelmi kiállitás jövedelméből a fővárosi árvízkárosul­tak javára.­­ A fejérmegyei­­ városi történelmi s régé­szeti egylet választmánya, alakuló ülését tízögyény M. László főispán­­ excellentiája elnöklete alatt e hó­b­an tartá a megyeház kistermében. Az ülés első tár­gya a választmány kiegészítése volt; választmányi tagokat megválasztanak: Gerlach Benjamin, Zalay Alajos, Boross Mihály, Novák Kálmán, Czubor Béla, Pénzes Ferenc. Ezután az archaeologiai s anthropologiai congressuson leendő képviselet végett König Mór, gr. Zichy Jenő és Sicheiber 8. H. kiküldetnek, hogy az egyletet ott képviseljék; különben az érdi ásatásoknál a választmány nagyrésze megjelenik. Gróf Zichy Jenő ur egy igen erdekes indítványa tárgyalta mál ezután. A nemes gróf ugyanis azon indítványt téve, hogy az egylet műtörténelmi s régészeti kiállítást rendezzen, mely eszme rokon­szenvvel fogadtatott és üdvözöltetett s annak létesítésére gróf Zichy Jenő, Juraszek Ferencz s König Mór urakból alsó küldöttség neveztett ki, mely küldöttségnek egyik föleendője leend az eszme megérlelése és a kiviteli terv elkészítése. Több fontos tárgy elintézése után az ülés 12 óra felé oszlott fel. Megjegyezzük még kiegészítésül, hogy a szépen gya­rapodó egyletnek 10 alapító- és 115 rendes tagja van. — A színházi választmány alakuló ülését e hó­b án tartó Ez alkalommal történt a tisztikar választása és a szakosztályok alakulása. Alelnöknek megválasz­tatott: dr. Miske Imre, pénztárnoknak: Kreutzer N., jegyzőnek: Dwelly Rezső, ügyvédnek: Horváth Imre, ellenőrnek : Gebhard Ignácz. A szakosztályok követ­kezőleg alakultak: pénzügyi szakosztály: elnök: báró Miske Imre, tagok: Dweiiy Rezső, Fiath Imre, Geli hardt Ignáez, Kreutzer Nándor, dr. Özendefy József, Werth­mi­s L., gróf Zichy Jenő. Műszaki osztály: elnök: Boross Mihály, tagok: dr. Fama Adolf, Braun József, dr Ligeti József, Fittier Béla, Novák Kálmán. Jogügyi szakosztály: elnök: Novák Kálmán, tagok: Fittier Béla, Havranek József, Horváth Imre, dr. Neu­mann Annia, Szöllösy Pál. Gazdasági szakosztály: elnök : gróf Zichy Jenő, tagok : Kari György, Ivubik János, Feiner Soma, Szelke Kristóf, Toltényi Antal, Zalay Alajos. — A szakosztályok így elég sikerülten megalakultak, különösen megemlítjük, hogy a műszaki szakosztályba, miután a consortiummal közvetlen össze­köttetésbe áll, consortium­i tagok nem választottak. — Kirándulások. Vasárnap számosan rándultak át városunkból Siófokra és Balaton Füredre, hol még most is oly élénkség uralkodik, hogy alig lehet la­káshoz jutni — E Füreden a vendéglőkben nagyban fosztogatják a vendégeket, nemcsak a hallatlan drága árakkal, hanem azáltal is, hogy a kitett árak daczára mindent dupla krétával száliítanak; kivételt képez m­égis az „Esterházy szálloda“ ha! neme árak vannak, hanem a vendégség solid szí részesül. — Posztóczky Lajos köz- és váltó­i mint lapunk hirdetési rovatában emlitve va irodáját városunkban megnyitotta. A fiatal gős ügyvédet ajánljuk közönségünk figyelim — Czéllövészet. Vasárnap a lövöldében tartott czéllövészet alkalmával a kitűzött lödíjakat, elnyerték : fegyverrel: Töltényi Antal szeg, Hübner Rudolf 4 es, Mészáros Pál 3 as, Keresztes Ignácz 3 as körlövéssel ; pisztolylyal: Brand Gyula szeg, Csapó István szeg, Szüts Andor 4-es körlövéssel. — Összesen 670 lövés történt. — Az anthropolojiai és archaeolog’ai congressus alkalmával rendezendő mitrégészeti kiállításon gróf Zichy Edmund tulajdonát képező, a fejérmegyei hat­vani pusztán lelt barbárkori aranyláncz is ki lesz állítva­, mely igen becses és ritka műkincs. — Halálozás. Györök János kir. járásbir. hiva­talnok helyben előnyösen ismert derék fiatalember Mo­­rott f. hó 6-án hosszas sorvasztó betegség után jobblétre szenderült. Legyen könnyű neki a hant, mely e jóbarát hamvait takarja. — Vendéglő-megnyitás. Vierzigmann György ur, a ,.Magyar király-i vendéglő derék bérlő e nem kí­mélve költséget, e vendéglő helyiségeit minden kénye­lemmel szerelte fel, a kávéházat és az éttermet pedig oly pazar fénynyel készítette, hogy diszére válnék a fővárosnak is. Vierzig ra ann­ár holnap, azaz csü­törtökön vendéglőjében megnyitási ünnepélyt tart, melyre felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét, mert ekkor alkalma lehet meggyőződni az elmondottakról is.­­ A községekben ki van dobolva, hogy az utczán nem szabad dohányozni, de minthogy az nincs hozzátéve, hogy az udvarban sem szabad, tehát többen nyomtatás közben is szívják a tilos füstöt, pedig inkább az utczán dohányozhatnának, mint nyomtatás közben a szalma körül. — A szerb-török hareztérről a törökökre ked­vező hirek érkeztek. Most már Szerbiába hatoltak s eddig mindenütt győzelem kiséri fegyvereiket. — Sőt újabb hirek szerint Osman basa az erős zajcsári sán­­czokat, Szerbia egyik fövedlmi pontját is e foglalta. — Lapunk vidéki előfizetői idén számukkal veszik a sz fejérvári kereskedő társulat nyilvánossági joggal felruházott kereskedelmi közép- és vasárnapi tanodájában 1875 - iki tanévi értesítőjét, s nem m­ulasz­szák el jeles szaktanodát az illető szülőknek melegen ajánlani. — Lovasberényben, amint értesülünk, e napok­ban a casinó nagytermében műkedvelői­ előadás ren­deztetik, melyen a casinó tevékeny elnöke gróf Cziráky Béla és ifj. gr. Cziráky János urak is részt vesznek. Dicsérendő buzgalom és törekvés. — Tanügy. Miniszteri rendelet szerint azon köz­ségek, melyek községi iskoláikat államsegély mellett tartják fenn a költségvetési nyomtatványokat jövőre nem kapják ingyen, hanem kötelessek azt megszerezni; a királyi tanfelügyelő úr utasította is már ez iránt az iskolaszékeket, hogy e nyomtatványokat szerezzek meg. — Ezennel értesítettem a tisztelt községeket, hogy e nyomtatványok nálam kaphatók lesznek.— Sz.-Fejérvár 18­6. aug. 5. Klökner Péter. — A székesfejérvári kölcsönös segélyző-egylet I. évi julius havi üzletkm­utatása. Bevétel: Pénz­tári maradvány junius hóról 3978 frt. Heti befizetések­ből 24877 frt. Kamatokból 3974 frt. 51 kr Illetékek­ből 366 frt. 81 kr. Nyomtatványokból 11 frt. 8 kr. Felszá­llitások dijaiból 2 frt. 40 kr. Kötelezőkből 553 frt. Zálogokból 8950 frt. Váltókból 93680 frt. Össze­sen 136382 frt. 80 kr. Kiadás: Az 1872 ik évi társulat vagyonából kifizettetett 543 frt. 10 kr. Az 1875 ik évi társulat vagyonából kifizettetett 77 frt. 4 kr. Kamatokra 16 frt. 11 kr. Kezelési költségekre 479 frt. 37 kr. Kölcsönökre 9500 frt. Kötelezőkre 700 frt. Zálogokra 10450 frt. Váltókra 106820 frt. Fénztári készlet 7797 frt. 18 kr. Összesen 136382 frt 80 kr. — Dr. Scheiber S. H-tól, lapunk derék munka­ társától igen szakavatottan irt bírálat jelent meg az „Orvosi Hetilap“-ban, de külön füzetben Lenhossek János tanár „Koponyaisme“ czimü könyvéről, mely bírálatban szakavatottan mutatja ki Lenhossek tévedé­seit. Ajánljuk ezen érdekes füzetet olvasóink becses figyelmébe — Ritka barlangi medve. Zichy Jenő gróf, az igriczi barlangban ásatást rendelvén el, abban egy ritka nagyságú barlangi medve vázára akadtak, melyet a gróf a múzeumnak ajándékozott. A ritka lelet Ma­gyarországra nézve egyedül áll múzeumunkban. — Őrült és tolvaj. Hétfőn egy őrült ember sza­ladt fel-alá az utczákon, a házakb­a is beszaladt, ott hol leginkább megbámulták, s mig ijedten tértek ki előle, egyet-mást a mi épen kezébe ker­ült elvitt ma­gával csupa, örülési mániából. Eleinte azt hitte min­denki, hogy az őrült csakugyan bolond, de végre ki­sült, hogy nem annyira bolond, mint a­milyen körmön­font tolvaj. Kellő felügyelet és ápolás végett betettek a kótelbe — Hirtelen halál. Tóth József fürdőtulaj­­donos vasárnap d­­után hirtelen rosszul lett, össze­o­­gyott és szörnyethalt. Tóth úr b6 éves volt. 267

Next