Szigetvári Hirlap, 1942. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1942-06-20 / 25. szám

Szigetvár, 1942. június 20. IV. évfolyam, 25. (169.) szám. Előfizetési ár: Szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra 1 pengő. PÉTER JÓZSEF Szigetvár, Zrínyi-tér 5. Telefon 134. t. Jelentettük, hogy Délsomogy minden községében most van alakulóban a Bajtársi Szolgálat. A községi Bajtársi Szolgálat mellett minden járásban járási Bajtársi Szolgál­a­t­­ is szervez­nek. Szigetváron a bajtársi szolgá­lat minden pénteken 10 fél óra között,a községháza kistermé­ben áll a hadbavonultak hozzá­tartozóinak rendelkezésére. Barcson a bajtársi szolgálat minden vasárnap 9—11 óra között a községházán fogadja azokat, akik a szolgálathoz pa­nasszal, kérelemmel stb. for­dulnak. Som­ogytarnóca bajtársi szol­gálata megalakult. Elnöke gróf Széchenyi Frigyes. Tagjai Var­ga Lajos rk. lelkész, gróf Szé­chenyi Ferenc, Kiss István, Brenner János, Chaimer Imre, Vankler Lajosné és Antal Te­rézia. 2. Ma az ország egyik legna­gyobb jelentőségű fel­adata, hogy gondoskodjék a mezőgazdasági termelés zavartalan biztosításá­ról. Hatósági támogatást eddig­­is kaptak azok, akik földjeiket bármi okból nem tudták meg­művelni, akár hadbavonult a birtokos, akár nem. Ezeknek a földeknek a megművelésére szükséges munkaerőről az elöl­járóság gondoskodott. A min­denkori megállapított munkabé­reket a tulajdonos fizette ki. Azok, akik a bajtársi szolgá­lat keretében vállalkoznak a­­ hadbavonultak földjeinek a­­ megművelésére, nem kérnek és nem kapnak semmit. A moz­gató erő itt a bajtársi, a nem­zeti összetartozás és összetartás érzése, amely nemcsak egy,vagy­ több magyar emberen akar se­gíteni, hanem a maga verítéké­vel és munkájával a győzelmet is akarja biztosítani. Mind a két mozgató erő hatalmas nemzeti érték.* Bárányban • Vecsey Ferenc jegyző kezdeményezésére a la­kosság kimondta, h­ogy a köz­ség kézi- és igás munkaereje a bajtársi szolgálat rendelkezésére áll. A hadbavonultak (sőt má­sok is, akik e miatt földjeiket megmunkáltatni, vagy megmun­kálni nem tudják) kedd délig je­lentik be, mire van szükségük. A szükséges munkaerőt minden szerdán mozgósítják. * Barcson másként oldották meg a kérdést. A bajtársi szol­gálat összehívta a földművelő lakosságot. Hevesi Jenő vezető­jegyző és Békés János káplán ismertették a bajtársi szolgálat célkitűzéseit, egyéni és nemzeti jelentőségét. Barcs mezőgazda lakossága egyöntetű állásfogla­lással határozta el, hogy a had­bavonultak mezőgazdasági mun­káit Kaláka rendszerrel vállal­ják. Minden vasárnap a köz­ségháza előtt hirdetik ki,­ ki­nek van szüksége segítségre. A következő köznapokon elvégzik az esedékes munkát. Az idő emlékezetére közöl­jük az első jelentkezők nevét. Kol­ban József és Magenheim Csyölgy vállalta Kápolnás Mi­hál­yn­é földjének a megmunká­lását. Példájuk megérdemli, hogy mindenki tudomást szerez­zen róla, hogy mindenkit lelke­sítsen, nemesítsen. * Kastélyosdomb­ő népe Eger­­szegi József körjegyző vezetése mellett ismét másként oldotta meg a kérdést. Számbavették a megművelésre váró földeket és az itthonmaradt fogatokat. Egy fogatra 15 k. hold földet osz­tottak ki. A kijelölt fogat a szá­mára kiosztott földet vállalja és megműveli. A munkában részt­­vesz a fogat gazdája családos­tól és minden családtagjával az is, akinek a földjét megmun­kálják. A lakosság a legnagyobb összetartással végzi az önként vállalt feladatot. 3. A bajtársi szolgálatba bekap­csolódnak a délsomogyi nők és a nőegyesületek is. Barcson megalakult éppen ez­zel a feladattal az Asszony Szö­vetség. A szövetség feladata né­hány mondatban így körvona­lazható: bekapcsolódás a baj­társi szolgálat minden működé­sébe, felkeresik a lakosságot ott­honában, a hadbavonuultakat összeírják, kérelmeiket, pima­szaikat meghallgatják és a hely­színi tájékozódás után 24 óra alatt irkafirka nélkül elintézik vagy elintéztetik. A legmesszebb­­menően támogatják a hatóságot ezirányú munkájában. A szövetség elnöke dr Boron­­kay Ivárolyné, helyettese Né­meth Vilmosné, jegyzője Arató Piroska. Tagjai: Albert Mózes­né, Bossányi Albertné, Babócsay Jenőné, Csepreghy Józsefné, Czomba Andrásné, Elekes Gyu­­láné, özv. Eberhardt Józsefné, Fischbach Istvánná, Győrbíró Júlia, Galambos Györgyné, dr Hompola Mihály­né, Lehota Jó­­zsefné, László Ferencné, Alárk József­né, Nagy Kató, Patkó Fe­rencné, Sárközy Lujza. özv. Szabó Antalné, Tüske Szeréna, Torma Jánosné, Tóth Istvánná és Waller Etelka. A szövetség már megkezdte működését. A barcsiaknak min­den vasárnap 9—11 között a községházán, a járásbelieknek minden szerdán és szombaton 9-12 óra közt a főszolgabíróság­­épületében az udvarban levő irodahelyiségben áll rendelke­zésre. Bajtársi Szolgálat. A gabona-rendelet. Az 1942. évi termésű gabona­­cséplésről, számbavételéről, őr­léséről és az 1942—43. évi ga­bona- és lisztforgalom szabályo­zásáról a­­kormány 3600—1912. M. E. sz., a közellátásügyi mi­nisztérium 544.000—1942. V. a 107.400-1942., az 545.000— 1942. sz. rendelete intézkedik. A rendeletek a Budapesti Köz­löny 1942. június 11., 12., 14- én megjelent 131., 132., 133-ik számában jelentek meg. A rendeletek bő kivonatát folytatólagosan közöljük. Az intézkedések az ország minden­napi életébe vágnak, ezért a ren­deleteknek a közönségre vonat­kozó intézkedéseit mindenkinek tudnia kell. 1. közlemény. Gabonalap. Aki búzát, rozsot, kétszerest, zabot, árpát termel, június hó 15-­­30. között az elöljáróság­nál gabonalapot kell kiváltania. Aki gabonalapért nem jelentke­zett, jelentkezésre szólítják fel. (Folytatás a 2. oldalon.) Fehér kenyér, perec. Az alispán engedélyével fi­nom búzalisztből is szabad ke­nyeret sütni. Annyi burgonyát kell hozzá felhasználni, mint az egységes kenyérhez. Ahol a fej­adagot kenyérlisztben adják ki, a kenyérliszt helyett ugyanannyi finomliszt is kiszolgáltatható. Perecet csak finomlisztből sza­bad sütni. A fehérkenyér ára viszonteladóknak 69, fogyasz­tóknak 71 fillér. T3610 -194?( M. E. és 84.000 1942. K. M.) Cserebogár. A cserebogár irtása kötelező. A cserebogár kitűnő takarmány, de élve, vagy megölve frissen feletetni nem szabad. A csere­bogarat le kell forrázni­, napon kiterítve kell megszárítani, meg kell törni és más eleséggel, vagy darával keverve kell odaadni a­­ sertésnek, vagy baromfinak. Hadbavonultak. Akik a hadbavonultak iránt a vöröskereszt központi tudósító osztályán érdeklődnek, közöljék a hadbavonult nevét, születési évét és helyét, anyjának leány­­nevét,­ katonai rangját, csapat­­testét és tábori posta számát). Ezen adatok nélkül a kívánt fel­világosítást beszerezni nem le­het. Erdőőri szakvizsga. A földművelésügyi miniszter a rendkívüli viszonyokra való tekintettel lehetővé tette, hogy az erdőőri szakvizsgát 1944. évi december hó 31-ig magánúton lehet megszerezni. Hússertés-kiosztás. Kedvezményes áru hússertés tenyészkocát oszt ki a földműve­lésügyi minisztérium. A kocák 4—8 hónaposak­,50—100 kg.-ak. Tenyészkocát csak a 30 holdas­nál kisebb gazdák kaphatnak. A vételárból 30 százalék kedvez­mény kapható, a kedvezmény darabonkint 90 pengőnél több nem lehet. Az igényléseket a vármegyei gazdasági felügyelő­séghez k­ell beadni. Új cigaretta. Huszas csomagolással Turul néven kerül forgalomba (egye­lőre csak a fővárosban) az új szó­lók­ás cigaretta. Egy doboz 90 fillér, csökkentett nikotin tartalommal 1.20 P. 1942. évi keltezése és legfel­jebb 80 dkg. súlyú élőcsirke ter­melői ára július 1-ig 4.20. aug. 1-ig 3.50 P kg.­kint. (83.700— 1942. K. M.) Idei csirke.

Next