Színházi Élet, 1924. január 27–február 2. (14. évfolyam, 4. szám)

1924-01-27 / 4. szám

18 SZÍNHÁZI ÉLET Az írók és színészek és művészek népszerű emberek — ha meglátod őket az utcán, fel­ismered fényképről, karrikatúráról, színpad­ról , megbököd útitársadat és összesúgsz a hátuk mögött. — Odanézz, Hegedűs, oda­nézz, Herczeg ! Mielőtt még láttad őket, már ismered fizikai mivoltukat — ők, akik a kép­zelet és elvont fogalmak világát eleven való­sággá varázsolják, élő megjelenésükben fo­galommá válnak : eszedbe se jutna máskép­pen elképzelni a drámai szerző jellegzetes arcát, mint ahhogy Móricz Zsigmond, vagy Molnár Ferenc képviseli, — ha „a" költőt jeleníted meg magadnak, Babits Mihály, vagy Kosztolányi Dezső, vagy Szép Ernő jól sike­rült fényképére gondolsz önkéntelenül. De vájjon nem-e a megszokás káprázata e fog­lalkozásnak és külső megjelenésnek ez a látszólagos harmóniája ? Váljon a lusta és lehetetlen képzelet nem fordította meg a dolgok természetes rendjét, mikor a költő külsejét azért tartod költőinek, mert költő­nek tudod, ahelyett, hogy költőinek tartanád s ebből következtetnél mivoltára ? Mi volna, ha nem tudnád, hogy akivel találkozol, ez és ez a kiváló művész — ha első kapásból friss szemmel néznéd, nem tudnád, kicsoda és rá­érő, szórakozott munkájával azzal a szinte öntudatlan osztályozásnak, amivel minden­ szembejövőt megnézünk, hogy kiféle-miféle lehet a foglalkozása, minek látszik , meg­próbálnád eltalálni, hová tedd, minek gon­dold az ismeretlent ? Vajjon nem kapnál meglepő eredményeket, meggondolkoztató és tanulságos ellentléteit a valóságnak ? Megcsináltuk ezt a kísérletet: szereztünk vidékről, egy művészetben teljesen analfa­béta, egyébként azonban jószemű és ép ér­zékű bácsit, aki se képről, se személyesen senkit nem ismer és felvonultattuk előtte az Olimpusz lakóit. Minden magyarázat nélkül adjuk közre meglepő válaszait, amit e meg­ismétlődő kérdésre adott : mit gondol, ki­csoda, micsoda lehet ez az ember ? Herczeg Ferencz : osztályfőnök valame­lyik minisztériumban. Bródy Sándor : cigányprímás. Szomory gorahangoló. Dezső : nyelvtanár, vagy­­on­ Molnár Ferenc : tenorista. Babits Mihály : algebra-tanár. Kosztolányi Dezső : elsőéves festőnöven­dék a mű­iparrajziskolából Móricz Zsigmond : nagy vágó. Szenes Béla : tőzsdebizományos. Lakatos László : ligeti hipnotizőr, vagy croupier. Bús Fekete László : henteslegény. Nádas Sándor : bécsi konfliskocsis. Szász Zoltán : törvényszéki bíró. Harsányi Zsolt : a két vendéglős­társ közül az, amelyik körüljár az asztaloknál Ujhelyi Nándor : falusi plébános. Zilahy Lajos : mozizongorás. Jób Dániel : első segéd egy előkelő bel­városi konfekció-szalonban, vagy fog­orvos. Beöthy László : násznagy. Pólya Tibor : modell. Rózsahegyi Kálmán : házmester. Faludi Jenő : Faludi Sándor. Minek gondolná az ember?! Irta: Karinthy Frigyes ..Teheti, vasutai, magyar állam fizetyi !" MAKLÁRY ZOLTÁN (Mészöly felv.) Renaissance Szinhísz . ..Buzakalász"

Next