Színházi Élet, 1928. május 6–12. (18. évfolyam, 19. szám)
1928-05-06 / 19. szám
60 SZÍNHÁZI ÉLET Boldogtalan 18. LEVÉL: Szeretek egy férfit, de sok mindent mondtak róla, noha én nem hiszem ... de mégse merek hozzámenni. VÁLASZ: Hogy is van báró Eötvös Józsefnek az a szép mondása: ,,Ne higyj oly gondolatban, melynek szived ellentmond." Edv és Zsuzsa: LEVÉL: Folytassam-e az írást? Van-e valami tehetségem? VÁLASZ: A szemrehányást nem érdemlem meg, mert már régebben a klinikai látogatás című párbeszédes novelláját üzeneteim között igen elismerő szavakban méltányoltam. Most is csak azt mondhatom, hogy igen sok erőt látok jobbára hevenyészve odavetett írásaiban . . . tehetséget és erőt, szinte azt mondhatnám, hogy ezek a mai nap írásai, minden visszásságával, furcsaságával, kapkodó karakterizálásával, de egyúttal rejtelmes szépségeivel is. Kívánságának eleget szeretnék tenni, kérem hívjon fel a szerkesztőségben telefonon. Babuts: LEVÉL: A férjem mindig anyagiakért veszekszik velem, most is csak két tavasza kosztümöt kértem, ugye pedig az nem sok? VÁLASZ: ön valóban nagyon szerény. Legközelebb üres teát fog inni egy kis Citroennel. Memento morf: LEVÉL: Egy verset küldök önnek. Csak nagyon rövid válaszát kérem. Folytassam-e vagy abbahagyjam? VÁLASZ: A vers így kezdődik Forró hideg lázban Elhagyott házban . . A forró hideg lázat mindenesetre hagyja abban. Mujus 18. LEVÉL: Hogyan bizonyítsam be, hogy az én érzésem nem anyagi érdek, hanem önzetlen szeretet? VÁLASZ: Csak őszinte Pillangó kisasszony, szóval. LEVÉL: Három év múlva, ha mint opera osztályost leszerződtet a Városi Színház, mint operett primadonnát és ön is nekem egy szerepet, ígérem, hogy háromszáz estén alul meg nem állok vele. VÁLASZ: Ha csak a felét beváltja annak amit ígér, ön lesz a legrokonszenvesebb nő a szememben az egész világon. Madeleine: LEVÉL: Mit gondol ön, hogyan szokhatnék le arról, hogy mindig nagyon okosnak tartsam magam? VÁLASZ: Azonosítsa magát az én véleményemmel. Virágzó fák: Én szeretem a virágzó fákat, mert hiszen egy könyvet is neveztem el róluk. A legkedvesebb verseskönyvemet. De ez a levél, amely a virágzó fák jeligével köszönt be hozzám, talán kedvesebb nekem a fák virágainál és a legmeghittebb költeményeimnél is. Hálás köszönet és tiszteletteljes kézcsók. — Baracspuszta: Végre! Ha ön tudná mennyire örülök mindig levelének, igazán gyakran keresne fel soraival. — K. László: „ Szivesen várom kéziratait. — A. J. Kedves versét itt közlöm: Megkérem hát szépen, a dologra térve. Tudom, hogy ideje mily szűken van mérve, Ha „Gyurkovicsékat" kioktatta arra, Hogyan kell eljutni biztos diadalra. Ha már mindent tudnak, mit tudni adatott. Ne sajnáljon tőlem néhány pillanatot. — Feledni nem tudó: Csak türelem, az idő mindent meghoz. — Hogy nyerhetném vissza: Lehet, hogy az első szerelme, de meg fogja látni, hogy nem az utolsó. — C. György: Köszönöm a kedves rímes sorokat. — K. Boriska: Fájdalom, nincs tudomásom az ilyfajta versenyről. — Tanácstalan 18: Úgy viselkedjen, ahogy a szive diktálja. — Kéri Sándor: Köszönöm a nekem dedikált szép költeményt. — Egy tizenötéves, ön nagyon kétségbe van esve, mert a fiú nagyon tetszik önnek. Én pedig nagyon kétségbe vagyok esve, hogy önnek tizenötéves korában egy fiú már ennyire tetszik. — Pályaválasztás 18. Olvassa el mai rovatomban, amit más címre ebben a tárgyban már írtam. — G. Mária: Köszönöm szíves sorait, de a dolog tárgytalan. — Boldog szeretnék lenni: Feltétlen az kell hozzá, hogy az illető, akitől boldogságát várja, jobban megismerje. — 1924. április 1.: Okossággal és türelemmel parírozza ki ezeket az ellentéteket. — Egy rajongó: Kérem a címét. — Kis kadet: A kérdezett költemény meg van összegyűjtött költeményeim között. — Beteg az én szivem tája: . .. viszont! — Gr. Tanácstalan: Két eset lehetséges, vagy ir neki, vagy nem ir. Döntse el ön. — Seh. S. A verseket egész bátran elküldheti. — Autogram: Én magam szivesen irok könyvébe, de autogramszerzésre nem vállalkozom. ír&SF • Akik a Pünkösdi Királynő-versenyen szavazatot kaptak: Gyöngyös: Vimay Augusztia, Frommer Valy, Pintér Manci