Szinháztörténeti Értesitő, 1954 (3. szám)
1954-12-01 / 3. szám
A gyakran szereplő Rétes Mariról Fesztyné ír részletesen. „Az első klasszikus táncosnőt életemben ott láttam Rétes Mari mosogatólány személyében ... A park egyik tisztásán, (a cigány valami operarészletet játszott) mezítláb, mosogatószoknyában neki ismeretlen melódiákra, saját árnyékával csodálatos táncot járt... Ez a szegény szolgáló őstánczseni. Mi lehetett volna belőle, ha tanul? Tán magyar nő nevéhez fűződnék a modern klasszikus tánc fogalma.“42... Mári Juli, Tóth Pálné, Kis Rozi nevét ismerjük még a parasztszínésznők sorából. Bémán Vica öccse Anti, Czombos Jani és Bálint Péter komikus szerepeket játszanak, többször szerepel Csurgai András (civilben fejőgulyás), Györgyi Jóska, a délceg gányólegény, a lírai szerelmes színész és a jóhangú Madarász György. Színésze Justhnak Szentiványi János „a falu ajándéka“. Azért ragadt rá ez a melléknév, mert a Justh Zsigmondhoz betegségében is ragaszkodó pusztaszenttornyaiak melléje rendelték inásfélének, hogy külföldi útjain el ne mozduljon mellőle és képviselje mellette faluját, népét... hazáját. Színészek még Éliás József, Máté Lajos és Zana István. A színésztársulatnak 24 állandó tagja volt, (ebből 21-et tudtam felsorolni) lelkes és rajongó emberek, akiket ő maga is csodál. Ez a magyar — mondja „még aratás közben ráér, hogy Moliére Képzelt Betegét elremekelje“.43... Justh már egészen csak színházának él. Utolsó két nyarán, leveleinek főszenzációja új darabok rendezése, vagy új tehetségek felfedezése. Szinte rajong színészeiért, akiket zseniálisaknak tart. Nagyon szellemes és találó észrevétele szerint „megvan az az előnyük, hogy nem voltak soha színházban s nem tanultak el rossz színészektől semmit“. Párizsból is azt írja, hogy hazavágyik, színházának szeretne már örülni, összehasonlítgatja parasztszínészeinek és a Comédie Francaise-nek előadásait és sokallja a Comédie-ben a konvenciót.44... Annyit több vendége is megjegyez, hogy az ő előadásai például jobban megfelelnek Moliére szellemének, mint a budapesti Nemzeti Színházé. A meleg, családias viszony, mely Justhot színészeihez fűzi, már régebbi keletű. Gyakran olvassuk leveleiben és cikkeiben, hogy Molnáréknál ebédelt, hogy színészeit az előadás után meghívta s együtt vacsorázva velük, Feszty Árpádékkal és Czóbelékkal milyen kedélyes estét töltöttek az orosházi banda muzsikája mellett. 4. A RENDEZÉS A színművészet specifikumáról, a rendezés technikájáról, sajnos nem sokat tudunk meg a sok dicsérő kritika mélyén sem. Justh „maga volt a rendező, a direktor, a díszletmester, sőt — ha kellett — akár az intrikus színész is“, írja róla Pekár Gyula.45... A rendezésben Henczely Károly tanító és Kulcsár Pál népköltő és szerelmes színész is részt vett. Just megmagyarázta színészeinek az egyes darabok szellemét, azután rájuk bízta a szerzők magyarázatát, ahogy ők felfogják, mert megbízik helyes érzésükben, s a szép, az igazság és a természet által áthatott lelkületekben. „Velünk alkot mind. Mind rendező, mind benne él“ mondja színészeiről Justh.46... 42 Feszty Árpádné: Akik elmentek. 69. old. 43 A 14. jegyz.-ben id. cikk. 44 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához 1893. okt. 45 Pekár Gyula: Justh Zsigmond. Pesti Napló, 1894. 46 A 20. jegyz.-ben id. cikk. 112