Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
A - Anderle József - Andorka Gyula - Andorlaki Máté - Andrád Elek (barátosi)
159 Anderle :—Andrád 160 Carmen excell. ac ill. dni Leopoldo e com. Pálffy ab Erdőd. U. ott, 1822. — 21. Threnns piis manibus Elis. com. Berényi. U. ott. 1823. — 22. Carmen adsertae propitiis Diis ovante imperio auspicatae populis valetudini augusti Francisci I. Austr. imp. U. ott, 1826. — 23. Carmen illustri viro Maximii. Verhovácz Zagrabiensi. U. ott, 1826. — 24. Tlirenus piis manibus . . . Cathar. Lacsny . . . U. ott, 1828. — 25. Carmen Emin. ac cels. S. R. E. card. principi Alex. Rudnay . . . U. ott, 1829. — 26. Carmen. In LXII. natalem augusti Francisci . . . U. ott, 1830. — 27. Carmen augusti Ferdinandi V. Hungáriáé regis. II. ott, 1830. — 28. Carmen. Onomasi ill. viro Nicolao Lacsny . . . U. ott, 1832. — 29. Carmen In solennem orphanotrophii urbis Posoniensis. U. ott. 1832. — 30. Carmen. Glorioso onomastico Alexandri Alágovich. U. ott, 1833. — 31. Lesstis in urnám Friderici Schiller (Hely és év n.) — Irt ezeken kívül még több alkalmi latin verset, melyek az Ephemerides Posonienses cz. hírlapban jelentek meg. Katona, História Critica XLII. 578. — Thew rewk József, Magyarok születésnapjai 60. — Tudom. Gyűjt. 1828. XII. 124. — Horvát István Lexicon Eruditorum cz. kézirata a nemzeti múzeumban. Anderle József, kath. pap, szül. 1853. decz. 3. Sümegben, misés pap lett 1877. jul. 2. és káplán Duna-Szekcsőn, később Tolnán. — Munkája: Néhai Vogel Márton emlékesete. Bpest, 1885. Schern, Cler. Quinque-Eccl. 1879. 156. — Brüsztle, Recensio IV. — M. Könyvszemle 1885. II. 1. Andorka Gyula, csurgói járásbiró Tolnamegyében. 1866-ban lett tiszt, esküdt Somogymegyében. — Költeményeket és beszélyeket irt 1862 —65-ben a Nefelejtsbe s Hölgyfutárba, 1874-ben a Családi Körbe; közölt egy XVII. századbeli magyar éneket a Vasárnapi Újságban (1864); egy jogtörténelmi értekezése jelent meg az Ország Tükrében (1865); levelezett a Honba Somogyból 1865-től. Későbbi irodalmi működése leginkább a vidéki hírlap-írás körébe tartozik. A Somogynak rendes munkatársa. Országos Naptár 1867. — Magyarországi Tiszti Czim- és Névtár 1873—89. Andorlaki Máté L. Táncsics Mihály. Andrád Elek (barátosi), erdélyi nemes székely származású színész, később ügyvéd . Kolozsvárt végezte a törvényt 1805-ben, midőn a színészi pályára adta magát és b. Wesselényi pártfogásával Magyarországba jött, 1807-ben Szegeden élt. Utóbb a szinészeti pályáról lemondott és visszatért Erdélybe, hol 1812-ben egy székely huszár osztály határőri ügyvédévé neveztetett ki, mely tisztét haláláig (mikor?) viselte. —Munkái: 1. A megrebbent mása a magyarokhoz 1805-ben, vagyis a fekete esztendőben. Töredék. Kolozsvár, 1805. — 2. Mesés költemények. I. Pest, 1807. — 3. Hóra-világ. Érzékeny játék 4 felv. Némely javításokkal közrebocsátotta Ponori Thewrewk József. U. ott, 1823. (Először 1808. márcz. 18. adták Pesten, azután 1814-ig többször.) Mint az első magyar színművészet apostolainak egyike, több szindarabot irt névtelenül, melyek színpadra is kerültek, ilyenek : A kolozsvári szép leány, vigj. 5 felv. (Pesten, 1809. szept. 18. adták elő), A kolozsvári bíró (Mátyás király és a kolozsvári biró czímmel is), érzék, játék 4 felv. (1807. nov. 20-tól 1813-ig többször adták Pesten). Zrínyi Miklós és az ő barátai, érzék, játék 5 felv. (1807. jul. 7-től 1814-ig többször adták a pesti színpadon, az utóbbi évben Székesfehérvárott is.) Házi kereszt, vigj. 1 felv. (Pesten 1811. ápr. 21 adták először, azután még kétszer.) Krollin óbester, nézőj. 3 felv. (1813. jul. 23. adták elő Pesten.) Hátrahagyott kézirataiból közölt az Aglaja IV. kötete 1831-ben néhány verset. M. Játikszini Zsebkönyvetske 1807/8. és M. Teátrumi Almanák 1814., 1815. — Dlásthy, Magyarok Emléke. I. 153. — Figyelő. XIV. 74. — Petrik, Bibliogr. 1—5. iv sajtó alá adatott 1890. jan. .9.