Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
NY - Nyiry Lajos - Nyiry Ödön - Nyitrai Gábor - Nyitray József - Nyitra-Zerdahelyi Lőrincz
1183 Nyiry—Nyitra-Zerdahelyi 1184 végezte; azután magánúton letette a képesítő vizsgát és 1893 óta fővárosi tanítónő. — Tárczaczikkeket írt Pók álnév alatt az Egyetértésbe (1895. Babona, Mikor már megvénültünk, A család becsülete) ; elbeszélései a Függetlenségben (1897. jan. 23. és febr. 17., és később A legyező cz. elb.); fordításait is 1894 óta az Egyetértés, Függetlenség és Független Magyarország közölte. — Munkái: 1. A vörös ingesek. Regény. P. Gaulal után francziából ford. Bpest, 1897. — 2. Nina kisasszony. Regény. Jean Rameau után francziából ford. U. ott, 1899. Két kötet. (Egyetemes Regénytár XV. 6., 7.) sat. M. Könyvészet 1899. és önéletrajzi adatok. Nyiry Lajos, hirlapíró, Nyiry Dániel ügyvéd és Széll Terézia fia, szül. 1872. ápr. 11. Kecskeméten; középiskolai tanulmányait szülővárosában, Oraviczán, Szentesen és Budapesten a ref. főgymnasiumban végezte, hol az irodalom iránti szeretetét Baráth Ferencz, Fiók Károly, Szalay Károly, Ballagi Aladár és főleg Szász Károly élesztették benne. A jogot a bpesti egyetemen végezte, majd oklevelet nyert és az ügyvédi pályán évekig működött. A fővárosban hírlapírással és szerkesztéssel foglalkozott 1900 elejéig, midőn Gödöllőre költözött és az ottani helyi lap szerkesztését átvette. Költeményeket, elbeszéléseket, aesthetikai s közgazdasági czikkeket írt a fővárosi lapokba álnevek és jegyek alatt 1898-ig, midőn saját neve alatt megindította a Magyar Krónika cz. irodalmi s művészeti képes hetilapot (később havi, majd időszaki folyóirattá változott), melyet másfél évig maga, 1899. decz. 25-től Dura Mátéval együtt szerkesztett. 1900 elején a Gödöllő és Vidéke cz. járási hivatalos lap szerkesztésére hivatott meg. Ezen időre esik a Hatvan és Vidéke és az Aszód és Vidéke czímű lapok megalapítása, melyeket szintén ő szerkeszt. Nevezetesebb közlései: Páriák és egyéb versek czímű verses sorozata, a Dezentor, Téli rege s a jutalmat nyert Majsaiak szerencséje czímű elbeszélések. — Álnevei és jegyei: Stella, Péter, Barna, Nero, Kántor J., Csörgő, Gy., P. Önéletrajzi adatok. Nyiry Ödön, bölcseleti doktor, vegyész. — Munkája: A tellur kimutatása qualitative módon. Bpest, 1898. Két ábrával. (Tudori értekezés a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem II. chemiai intézetéből). A m. n. muzeumi könyvtár példányáról. Nyitrai Gábor. L. Nittrai. Nyitray József, hirlapíró. Czikkei a Kelet Népében (1878. 180. sz. Alphonse Daudet); a Képes Családi Lapokban (1882. elbeszélés Antoni Barili után); a Nemzetben (1883. 80. sz. Sandro Batticella és a Dante-codex, 1890. 279. sz. Mackart H., Bachus és Ariadne, 1892. 108. sz. Moerichen, 154., 179., 183., 190. sz. A müncheni nemzetközi kiállítás); az Ország-Világban (1887. A velenczei országos műkiállítás) sat.— Munkái: 1. A Maugars fiú. Regény. André Theuriet után francziából ford. Budapest, 1879. — 2. Két szerelem. Salvatore Farina után olaszból ford. Bpest, 1880. (Olcsó Könyvtár 115 sat. — Álneve: Martin. Kiszlingstein Könyvészete. Nyitra-Zerdahelyi Lőrincz, megyei táblabíró, szül. 1793. aug. 8. Nyitrazerdahelyen ; birtokos volt Nagy-Tapolcsányban (Nyitram.). Költeményei a Hebeben (1825—26), az Uraniában (1829— 1831), a Nefelejtsben (1835), a Pesti Divatlapban (1848), a Nemzetőrben (1848); elbeszélések, czikkek az Uraniában (1829), a Társalkodóban (1832.11. sz. Vezekényi emlék), az Athenaeumban(1837—38), a M. Gazdában (1842. Czukorrépa termesztés),, a Hirnökben (1844. 23., 55. sz. Schurmann nevű különcz Nyitramegyében), Pesti Divatlapban (1843.100. sz. Keresztelő, vagy paszitator Nyitra felső tót vidékén, 1845 elbeszélés sat, 1846. Tót lakodalom és nászszokások Nyitra felső vidékén, 1848. 37. év sajtó alá adatott 1903. szept. 19.