Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
1993. november 25., csütörtök Kultúra — hirdetés 1 olcsóbban juthat mobiltelefonhoz. ------------------------------♦---------------------------A WESTEL november 8-tól december 4-ig tartó akciójában a távközlési összeköttetés költségéből 30.000 Ft + ÁFA kedvezményt ad nem budapesti* ügyfeleinek. * Nem budapestinek azok minősülnek, akik vidéki számlafizetési címmel rendelkeznek. (»)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Budapest: tilt Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977,227-3777 Rádiótelefon: (06 6013-27087, (06 6013-27088 Balatoni lúgos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 6013-27100 Békéscsaba: 3600 Gyóni G.u.21. Tel.: (66) 448-022 Rádiótelefon :(06 6013-84000, (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3- 27800 Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos kft 2-4M: (62) 324-304 Rádiótelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár 8000 Vámörút 44. Tel.: (22) 328-717 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 Szombathely: 9700 Marx Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60)3-77000 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Justh-pályázat Justh Zsigmond halálának századik évfordulója alkalmából irodalomtörténeti pályázatot hirdetett a gádorosi nagyközségi önkormányzat. A pályázaton Justh Zsigmond (1863— 1894) írónak, a legendás parasztszínház megteremtőjének életéről, munkásságáról s a realista elbeszélő irodalomban betöltött szerepéről szóló, eddig még nem közölt írásokkal lehet részt venni. A pályaműveket 1994. január huszadikáig kell elküldeni a Békés megyei nagyközség önkormányzatának a címére. Az eredményhirdetés és a díjkiosztás az 1994. február 16-án, Justh Zsigmond 131. születésnapján tartandó emlékülésen lesz. A pályaművek helyet kapnak a tervezett gádorosi Justh-emlékszoba irodalomtörténeti gyűjteményében. (MTI) Varázslat a Hungaroringen Az Autó Ágó Rallye Club versenyautóin, Prost és Senna nyomán járhatják körbe gyerekek és felnőttek 27-én, szombaton a Hungaroring pályáját. A különleges rendezvényt a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány szervezi, hogy a bevételből és a helyszínen befizetett adományokból (amelyekről adóigazolást adnak) a végtaghiányos gyerekeket tudják támogatni. Az alapítvány a Pro-Fer Építőipari Kft.-t és az Autó Ágó Rallye Clubot kereste meg. Neményi Béla, a Magyar Autó-Motorsport Szövetség elnöke, a Formula One Kft. ügyvezető igazgatója az alapítvány rendelkezésre bocsátotta a Hungaroring pályáját, ahol az Autó Ágó Rallye Club és a Pro-Fer Kft. közreműködésével versenyautókkal szállítják körben a gyerekeket 500, a felnőtteket 1000 forintért. Lesz rendőrkutya-bemutató, filmvetítés raliversenyekről, és egyéb meglepetések színesítik a szombati családi programot. A belépésért nem kell fizetni. A mogyoródi HÉV-megállótól félóránként ingyenes különbusz indul. Ha a program anyagilag sikeres lesz, akkor a rendezők egy mikrobuszt ajándékoznak az alapítványnak, amellyel a gyermekek szállítását tudják megoldani. (MTI) Irodalmi klub Közel húsz állandó taggal 1993 tavasza óta működik a mezőtúri Közösségi Házban a „JG viszi át a szerelmet” Irodalmi és Művészeti Klub. Foglalkozásaikat csütörtökönként 17 órától tartják a zeneteremben, melyeken bárki részt vehet, akinek programjuk megtetszett vagy a klub munkáját segíteni kívánja. Programtervük témakörökből építkezik, és vállalkozik az alkotó (költészeti, írói, képzőművészeti tevékenységgel foglalkozó) gyerekek saját tevékenységének segítésére. Ezenkívül megismerteti velük a művészeti alkotások születésének alapvető elemeit. Tervezik régió szintű „Nagy László-szavalóverseny” kezdeményezését és szervezését kétévente, első alkalommal 1995-ben, valamint irodalmi tanácskozást Nagy László születésének 70. évfordulója alkalmából, Nagy László Körök találkozóját, emlékkiállítás megrendezését, valamint irodalmi pódiumok szervezését. E célok megvalósulása érdekében hozták létre a „Ki viszi át a szerelmet” Irodalmi és Művészeti Alapítványt, melyet június 11 -én vett nyilvántartásba a megyei bíróság. Az alapítvány bankszámlája 417-10555 számlaszámon található a Budapest Bank Rt. mezőtúri fiókjánál. Levelezési címük: 5400. Mezőtúr, Semmelweis út 2/c. A tévé képernyője előtt Erről is, arról is hírlik, hallani, sőt olvasni is lehet róla: megszűnnének a parlamenti közvetítések. Már amelyek a Tisztelt Ház munkájáról helyszínileg tudósítanak. Döntés nincs ugyan még, de nagy kár lenne, ha megfosztanának bennünket ettől a mulatságtól is. Hisz egy-egy adás az ország házából felér olykor egy-egy szórakoztató műsorral. Ahogy például most, hétfő délután is lázba jöttek képviselők, s az indulatok csaknem elszabadultak, no meg a szavak is! Az elnöklő Szabad György alig tudta megfékezni, féken tartani őket, ahogy replikázott-vitázott a showmannek is elmenő Torgyán József, Mikulás-csomagnak becézvén egyebek között a szóban forgó, a múlt év októberi eseményeivel foglalkozó, de rövidített formában a képviselőkhöz eljuttatandó főügyészi jelentést. Komédiával járó élvezetet nyújthat a kívülálló számára, a néző pedig ilyen, egy aligha országos ügyből egyszeriben országházi háború vagy még inkább csetepaté kerekedik. Ha másért nem (egyéb komoly indokok mellett), már az ilyen pillanatokért sem szabadna beszüntetni a kamerák jelenlétét a Tisztelt Ház ülésein! Hát már ezt se? De hagyjuk a politikát, evezzünk más vizekre, nézzük a televízió művészeti tevékenységét! Annál is inkább, mert e tárgyban két dolog is említendő: Spéter Erzsébet díja, illetve annak ünnepélyes kiosztása a képernyőn, valamint a ’40-es évek csillagának rehabilitációja, vasárnap este fő műsoridőben, a neves színészé, Szeleczky Zitáé, aki sokáig ragyogott a színház és a film egén, majd miként az 1973-ban kiadott Új Filmlexikon írja: „A felszabadulást megelőző időszakban tanúsított szélsőjobboldali állásfoglalása miatt elhagyta az országot” - azaz hulló csillag lett belőle. Nem véletlen tehát, hogy alakjának, egyéniségének felidézése - alkotásainak tükrében - ezúttal valamiféle elégtétel is a kétségtelenül tehetséges művésznek, erkölcsi kárpótlás a legszélesebb nyilvánosság körében. Ráadásul közismert politikus vezette őt fel a képernyőre, életútját, erényeit, érdemeit Katona Tamás ecsetelte könnyed közvetlenséggel. Tőle ugyanis inkább a nyilatkozatokat szoktuk meg. Igaz, nem idegen számára az efféle szereplés sem, korábban történelmi tárgyú műsorokban tevékenykedett hasonlóan. Mégis, kultúr-védügyvédi szereplése különös hangsúlyt, színezetet adott Szeleczky Zita újra felfedezésének. Különösen most, hogy az általa is felügyelt médiumok körül igen fellángoltak az ellentétek. Persze a lényeg: a műsorvezető-politikus ebbéli feladatát is jól oldotta meg. Az összeállítás pedig, régi filmek részleteiből komponált mozaik, majd egy teljes játékfilm, a Pillanatnyi pénzzavar sugárzása, főszerepét természetesen Szeleczky Zita játssza, kitűnő partnerekkel az oldalán (Básti Lajos, Kabos Gyula, Bilicsi Tivadar stb.), a magyar film háború előtti világát is felidézte. S eltekintve a ’30-as évek ma már idegennek ható érzelmességétől, a színészek játékára összpontosítva figyelmünket, szórakozásnak is megtette a Szeleczky-rehabilitáció. A művészet, pontosabban azok, akik alkotóként a művészetet gyarapítják, ők játszották a főszerepet azon az eseményen, mely immáron Erzsébet asszony névnapjaként vonul be a kultúrhistóriába. Tehát mégsem ők a főszereplői e napnak! Mert ugyan ki emlékezik már arra, néhány nap múltán, hogy ki mindenki kapott díjat, de az mindenki agyába belevésődhetett kitörölhetetlenül, hogy a díjakat egy „öreg spiné” (a díjalapító ironikus önjellemzése, saját szavával magáról), az amerikai Spéter Erzsébet adja-adogatja. Sajnos, nem először kell tapasztalnunk, hogy aránytévesztés megy végbe az ünneplésben, s már-már ízlést sért az a hódolat, amellyel az adományozó hölgyet körülveszik, lassan a turbánja is költeménnyé válik. Mennyivel rokonszenvesebb lehetne, talán szebb is ez a művészetpártoló nagylelkűség, ha a támogató csupán otthon, a képernyő előtt ülve tekintené meg maga is a díjazott művészek boldog pillanatait. Szerényen, finoman visszahúzódva! S nem jeles közéleti személyek karján páváskodva, lépcsőkön aláereszkedve s primadonna módjára vonulva a világot jelentő deszkákra. Szintén ízlés dolga lehet, bár meglehet, nem csak azé, hogy valaki első számú pártvezetőként miként vesz részt ilyen ceremóniában, hogyan teszi-veszi magát, mondjuk egy elmésnek aligha mondható jelenetben, ahogyan ezt az Otellót alakító politikus is tette. Mentsége lehet, a díjosztó kuratórium tagja is, csak hát mások is azok, mégsem vállaltak hasonló szerepet. Volt azért felemelő mozzanata is az eseménynek: Mészöly Dezső szellemes, de egyben megható levele a kitüntetett Sütő Andráshoz, az, ahogyan írott szavaival játékosan megölelte őt. És humoristához illően, ötletesen oldotta meg a köszönet feladatát Sass József, aki bekötött kézzel jelent meg a színen, mondván, beletört a csuklóm a sok szavazatot jelentő levlap írásába, melyet magam javára, magam írtam. Egyébként ritkán találkozhatunk vele máskor a képernyőn, ezért is volt öröm a színházat bemutató Kerényi-műsor, amelyben a Mikroszkóp, a főváros legkisebb teátrumának világába tekinthettünk be. Megtudhattuk, nemcsak területe kicsi, de társulata is néhány tagból áll csupán, ám a meghívott vendégeknek se szeri, se száma. Arra is fény derült, hogy a Mikroszkóp a magánosítás útjára lépett, a művészeti vállalkozás úttörőjeként, de amiért igazán érdemes volt késő este is ott gubbasztani a képernyő előtt, az a Zsarukabaréból adott ízelítő, Sass Józseffel a középpontban. A politikai humor igazi műhelye ez a terjedelmében kicsi, de hatásában nagy színház, a műfaj legjobb hagyományait folytatva. Ami magát a sorozatot illeti - Színházi Napló - kicsit furcsa, hogy kora estéből az éjszakai órába utaltatott. Talán kényesnek minősülő témája miatt? Pedig egyvalamiben különösképp példamutató is: Kerényi Imre műsorvezetőként a szép magyar beszéd fórumává avatta; előadásmódja szabatos és magyaros, kérdései lényegre törnek és ugyanakkor formásak. Itt említendő meg az elmúlt hét egyik portréfilmje is, amelyben Melocco Miklós szobrász ült a kamerák elé, s ő is nemcsak amit mondott, szavainak tartalmával, hanem mondandójának megformálásával is elbűvölt: mintha vésővel faragta volna ki szavait, kemény kőbe. Akár csak Kodály tette hajdanán, ő is klassziciszta pontossággal fejezte ki magát hatásosan, közérthetően. Ellenkezőleg: milyen kiábrándító volt látni a Családi kör filmjének végeztével megszólaló pszichológust, szószaporító magyarázatát, ráadásul látni méltóságosan eldőlve egy pompás pamlagon. Stílus! Valkó Mihály 5