Szózat, 1923. november (5. évfolyam, 248-272. szám)
1923-11-01 / 248. szám
BELPOLITIKA A Kölcsönbizottság Kedden érkesik A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar közösségi ügyében a Népszövetség tőttákársága részéről Avenil főli főkárhelyittas, Salter, a politikai ügyosztály vezetője és Stoppani Mkültött november 1ián, kedden reggel érkeznek Budapestre, Kountois-szal, a jóvátételi bizottság kiküldöttjével együtt. Kétféle udvariasság a kormánysemita, estilapja látónk ricsorgattja fogát, mert megmertük írni azt a szégyenteljes dolgot, hogy a Untillen -kormány elküldte külügyminisz-terét a csehek dirldalaui ünnepélyére, melyet megaláztatásunkra rendeztek a magyar fővárosban. Csak nemzetközi éritkezésben való teljes tájékozatlanság vagy elfogultság találhat ezen kivetni valót, — olvassa ránk ítéletét. Valóban, a nemzetközi éritkezésekben távolról sem vagyunk annyira járatosak, mint a „nyolcóresz“ tintazsidói. Csak azt nem értjük, — talánmegmagyarázhatnák nekünk — hogy miért nem küldte el a Bethlen-kormány, ugyanakkor valamelyik tagját az olasz követségen tartott ünnepélyre, ahol a fascizmus diadalának, Olaszország újjászületésének évfordulóját ünnepelték , amely ünnepségen szívében részt vett az egész magyarság. Színünkre veti a kormány szemita lapja, hogy ellódultak vagyunk. Vállalju le ezt a jelzőt, amikor a magyar becsületről, önérzetről van szó és arról, hogy ne törjünk megalázkodást azok előtt, laikik árulásokkal és fegyvertelenségünk kihasználásával elragadták országunk területeit. Elfogultak vagyunk, de eztz elfogultságot a „nyolcórész“ tintazsidói úgy sem ütik meg soha. Ít magyar-osztrák pénzügyi tárgyalások Az Ausztriával függő pénzügyi kérdések rendezésére kiküldött magyar és osztrák bizottságok kétnapi tárgyalás után délelőtt a pénzügyminisztériumban báró Sztorényi József elnöklésével együttes ülést tartottak. Az együttes ülésen megálapítolták, hogy a két ország képviselői között valamennyi függőkérdében újabb lényeges közeledés történt. December elején a magyar kormány képviselői a tárgyalások folytatására Bécsbe utaznak. Cendvai István és Bessenyey Zeno lovaglás Ügye A tegnapi ülésen az ismételten hevesen viselkedő Bes Senyey Zeno valami megjegyzést vetett a közelében ülő Lendvai István felé. Danával István nyomban válaszolt. A keletkezett szóváltásból a teremben uralkodó nagy zajban csak Lendvainak azt a mondatát lehetett kivenni, hogy nem cserélné el fejét Bessenyey fejével. Ülés után Bessenyey Zeno Hajós Kálmán és Urbanits Kálmán által provokáltatta Lendvait, aki Eckhardt Tibort és Zsilinszky Endrét kérte fel segédeiül. VILÁGPOLITIKA Csehország AZ AUTONOMISTA SZLOVÁKOK NÉLKÜL NEM LEHET KORMÁNYOZNI. A prágai Lidove Listy a belpolitikai helyzetről írt vezércikkében többek közt ezeket mondja: A mostani körülmények között a kormány aligha írhatna ki új választásokat, mert az új váasztások után bizonyára nem válzta meg a szükséges többsége. Szükség lesz arra, hogy megkíséreljék akár az egyik, akár mindkét kérdés komoly megoldását, amely kezdettől fogva súlyosan és veszedelmesen fenyegeti állami önállóságunkat, nevezetesen a tót kérdést és a német kérdést. A tótnéppártiakat meg kell nyerni államalkotó kormánytöbbségnek. A tót néppártiak nélkül a parlamenti választások után nem volna lehetséges megtartani a cseh nemzeti kormánytöbbséget. Hajlandóság mutatkozik a németekkel való megegyezésre. Azt nem lehet mondani, hogy ezek a fáradozások nemi hozmaik bizonyos pozitív eredményeket A NÉMET KÉPVISELŐK FELELŐSSÉGRE VONJÁK A KORMÁNYT MALAKYK BESZÉDEI MIATT. Prágából jelentik: Spiegel, Mayr-Harting és társaik, német képviselők és szenátorok, a kormányhoz ,interpellációt intéztek az államfőnek Franciaország részére tett ígéretei ügyében. Az interpelláció többek közt ezeket mondja: Kínos meglepetéssel olvasták ez államnak németjei azokat a beszédeket, amelyeket a köztársaság elnöke a külföldön tartott. Nem tudják megmagyarázni, hogy a köztársasági elnök miképpen biztosíthatta Franciaországot jó és rossz napokban való szövetségi hűségéről anélkül, hogy figyelembe vette volna, hogy a háború és a béke kérdésében a döntő szó a nemzetgyűlésé. Bulgária MIRGOTILKOLTAK GHEX ADJEV VOLT MINISZTERT. A Bolgár Távirati Iroda jelenti Szófiából: Ghánádjav, volt minisztert tegnap este, amikor hazatért, meggyilkolták. Gesow volt berlini és konstantinápollyi meghatalmazott miniszter, az Uhenadajor társaságában volt, súlyosan megsebesült. Erélyes vizsgálat indult meg a gyilkosok kinyomozására. Törökország MEGALAKULT AZ ÚJ KORMÁNY. A Havas Iroda jelenti Kostantinápolyból. A kormány megalakult. Élén Ismét hasa áll, aki egyben külügyminiszter. Belügyminiszter Ferid bég lett, honvédelmi miniszter Kiazim basa tábornok, közgazdasági miniszter Hassan bég. A nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a kormánylogtált. Tegnapi számainkban közöltük Benes csah külügyiminszternek aprágai páriára elítbe-jn mondott beszédét, melynek tartalma nagy és komos feltűnést keltett országszerte. Bethlen István gróf miniszterelnök hazatérése óta ismételten, azt mondotta különböző L-svédeiben, hogy a genfi tárgyalások során a csehek, illetve a kisantant semmiféle olyan követeléseket nem támasztottak, melyek belső ügyeinkbe való beavatkozással volnának egyértelműek. Ezzel szemben Benes a csehek barátságos magatartásának előfeltételéül azt jelöli meg, hogy a magyar politikában a demokratikus ellenzéket, különösen pedig az ,,emigrációt" érvényesülni engedjék és a szomszédoktól való jó viszony biztosítását ennek a feltételnek teljesítésében látja. Ellenkező esetben az „új magyar politikát" nem tekintené eléggé őszintének és igaznak és erre az esetre súlyos következményeket jósol. Kiderült Bones beszédéből, hogy a kisantantutak igenis vannak „belpolitikai feltételei". És ezek a feltételek olyanok, melyek Magyarországnak a forradalmi felfordulásba való visszasülyesztésével lennének egyértelműek. Elátszszük, hogy azok az elemek, melyeket Benes Iv Magyarországon újra halalomhoz akar juttatni, nakik kész, előzékeny és használható eszközei lennének. Nemcsak az emigránsokat értjük ezalatt hanem azokat is, akik az emigránsokkal együtt a csehek jóvoltából kormányra vülni hajlandók lennének. Az ország azonban ezeknek az elemeknek uralmát ,területének kétharmad részével fizette meg és azoknak az áldemokratitikus, radikális politikai kalandoroknak rövid hiatakmárajutását sínylik ma is a magyarok millión Becsületes magyar ember ezekre a feltételekre és minden olyan belpolitikai feltételre, melyet kívülről akarnak reánk diktálni, csak határozott visszautasítással felelhet. Olyan kölcsön és olyan jószomszédi viszony, melyet ilyen feltételekhez fűznek, nem kell ebben az országban egyetlen tiszta szándékú embernek sem. És ha mégis megpróbálná akármi nő ürügy vagy formula alakjában ezeknek a törekvéseknek elősegítését, ha a luitatoméhség bárkit is odáig ragadna, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesítésére gondolna, akkor olyan ellenállással fog megismerkedni, melyet egy kábulatából felébredt és saját helyzetét tisztán látó elszánt nemzeti akarat kifejezni képes. Benes feltűnést keltő nyilatkozataira a miniszterelnök a következő nyilatkozatot adta ki: A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gróf Betaven István miniszterelnök Bemis cseh-szlovákülügyminiszter a prágai parlamentben tartott expozéjának Magyarországra vonatkozó részéről a következő kijelentéseket tette:— Benes ktsgymnauszter urnak beszámolójából elégtétellel állapítom meg, hogy újólag szüzségesnek tartotta hangsúlyozni azt, hogy a kisaintaaitó a rekonstrukció és együttmütködés politikáját óhajtja Magyarországgal szemben követni. Az erre való törekvés jeleit i genis tárgyalásaim folyamán magamnak is alkalmam volt tapasztalni. Kifejezésre jutott ez a törekvés a magyar köcsönre vonatkozó azokban a megállapodásokban is, melyeket közvetlenül visszajövetelem után ésazóta is többször ismertettem. Ezek voltak azok a pontok, melyekre vonatkozólag — mint Benes úr is kijelentette — tényleg megegyezni sikerült. —.Közismert tény, hogy a további megállapodásoikait- kapcsolatosan a népszövetségi és jóvátátalási bizottság kiküldötteinek itteni tár- Riasílása mait fogjuk a többi államukkal egyetértőleg kidolgozni. Teljesen egyetértek továbbá Benes külügymimisztérineik azzal a megállapításával, hogy az egymásra utalt szomszédok politikáját kell hogy a lojalitás és a korrektség elve vezesse, természetesen teljes kölcsönösség alapján. Sajnálattal látom azonban, hogy Benes küilügy minis,sztár halbár újólag hajigalyozza, hogy nem akar Magyarország bülügyeibe avatkozni — amit különben is kényitelen volnék a legerélyesebben visszautassiitani mégis szükségesnek tartotta a magyar belpolitikát, nevezetesen belpolitiiiban pártkérdéseket érintenii. Nem óhajtok ezúttal polémiáim bocsátkozni csak az úgynevezett emigráció kérdésére nézve, melyet Benes külügyminiszter úr beszédében felemlíit, utálnom kell e tárgyban már számtalanszor kifejezésre juttatott álláspontomra, mely szerint az a kérdés, hogy az egyes úgynevezett emigránsok a fennálló magyar törvényekkel összeütközésbe kerüloké vagy sem, tehát az is, hogy büntetés nélkül hazatérhetnek-e vagy nem, minden egyes esetben az illetékes magyar bíróság ahad döntendő el. Tudomásul vesszük a miniszterelnök kijelentéseit. Álláspontja ellen, mely az emigránsokkal szemben hangsúlyozza, hogy az illetékes magyar bíróság hivatása eldönteni: követtek-e el az emigránsok bűn■hetendö cselekményeket vagy sem — jogileg nem kifogásolható. Azok az egyének, akik magukat ezt tiszteletreméltó, megjelölés, bitorlásával „emigrált, sokh-nak nevezik, nem ok nélkül hagyták el szökni az ország határát és nem ok nélkül való, hogy nemi, mertek eddig visszatérni. Bűneik — ha a bünteti perrend szabályai szerint talán nem is igazolható egytől egyig — mégis szörnyűségesek. Részesek egy nemzet lelkének meg,mérgezésében, erkölcsi erejének megingatásában és bűnösök kivétel nélkül valamenynyien abban az összeroskadásban és megcsonkításban, mely ezt a nemzetet érte. A magyarság, áruló!, ők valamennyien, akik számára nincs és nem lehet hely többé a magyar haza határai között. Ide nem térhetnek vissza sem az ellenség protekciója révén, sem padig magyar vezetők gyengesége vagy eltévelyedése által. Ha elfelejtették talán egyesek ebben az országban, hogy mit műveltek az emigránsok az átkos október előtt és alatt, ha feledésbe ment, hogy mindaz a mocsok, gyalázat, melyet külföldi tartózkodásuk alatt reánk szórtak és az a kártétel, melyet propagandájukkal ennek a nemzetnek okoztak, lesznt magyarok, akik eszükbe juttatják azt. Eckhardt Tibor Ernes beszédéről a következőket mondotta munkatársunknak: — A hírlapokban megjelent beszéd tarta him ,sulios aggodalomra ad okot és megerősítése mindazoknak a kifogásoknak, amelyeket gróf Bethlen István külföldi bölcsönakciójával szemben a nyilvánosság előtt már eddig is tettem. . . Különös fénybe helyezi Bethlen István grófnak a politikai ellenőrzésről tett nyilatkozatát Benes beszéde. Bethlen István kategorikusan tagadta azt, hogy Magyarországgal szemben a kisántán részéről a politikai ellenőrzés bármiféle formában is, felveltetett volna. Ezzel szemben Benes a gazdasági feltételek mellett világosan politikai feltételekről is beszél. — Lehetetlennek tekintem azt, hogy Benes, a külföldi kölcsönt, arra használja fel, hogy a magyar kormányra pressziót gyakoroljon a demokratikus ellenzéknek nevezett októbrista forradalmárok, valamint a közönséges bűncselekményeket elkövetett úgynevezett emigráció politikai érvényesülése érdekében. Ez nemcsak, hogy belügyelükbe való beavatkozás volna, mint hogy Magyarország az ország tönkretevőin egyenesen cseh diktatúra volna, mely a kölcsön ellenértékéül nem kevesebbet kíván, minthogy Magyarország az ország tönkretevőinek és részben közönségesgonosztevőknek szolgáltassaki az ország vezetését. A miniszterelnök úr jól tudja, hogy a nemzeti közvélemény bizalommal iránta nem viseltetik. Ha tehát a külföldi kölcsön tárgyalásainak tartamára, bizonyos kiméleti időt akar magának biztosítani, a minimum, amit a nemzeti közvélemény tőle megkövetelne, az, hogy szövegezze meg pontosan a maximumát annak, amit a külföldi kölcsön ellenértéke gyanánt koncedálni hajlandó. Ali tekintet nélkül a miniszterelnök úrnak Benes beszédjével kapcsolatban teendő állásfoglalására, egyelőre kijelentjük, hogy semmiféle bizalmas ígéretét, amit a miniszterelnök úr már eddig is tett, vagy ezután fog tenni, kötelezőnek nem tartunk és minden törvényes eszközzel küzdeni fogunk az ellen, hogy a Benes I beszédében foglalt és fentebb kifogásolt tendenciákból bármi is megvalósíttassék Magyarországon. " Benes nyilatkozatával kapcsolatban megszólalt lapja hasábjain Bassay Károly is. Cikke figyelmet érdemel abból a szempontból, hogy az ő írása az első, mely a szélső rudanlisok oldaláról mond véleményt Bonus követelései tekintetében. Amit Bassay mond, nem jelent meglepetést, mert Iki visszatükröződését találjuk benne annak a politikának, melyet ő és az októbristáiból toborzott környezete a múlt nemzetgyűlésen, meg leplezetten, azóta egyre nyíltabban és érthetőbben folytat. A cikk előbb hangoztatja azt az igazságot, hogy az a demokratikus politika, mely nem a nemzet szabad akaratából ered, Magyarországon nem konszolidációt és békét, hanem éppen ellenkezőleg: az ellenforradalmi szellemnek lángralobbanását jelenti. De ennek a megállapításnak fedezéke mögött rögtön siet arról beszélni, hogy az „emigrációnak“ vannnak a nemzetre nézve ma is értéket jelentő tagjai, akiket nem szabad „a másik csoporttal“ összetéveszteni. Hogy kik azok, hogy miért menkültek külföldre, ha büntetlenek és miért lappanganak még most is a külföldön, amikor már itt beam az országban csak legfeljebb nemzeti szempontból lehetne kifogást emelni a minden nemzetellenes bűnt fátyollalborító és mindenkivel szemben megbocsátást gyakorló fásult csend és nyugalom ellen, azt nem mondja meg. Majd pedig arra a következtetésre jut, hogy ha azt az átalakulást, melyet Benes követel, saját elhatározásunkból nem visszük keresztül, úgy ez már holnap megtörténhetik idegen befolyások kényszerűségéből. Jámbor szemforgatással hozzáteszi, hogy pedig ezekből a megaláztatásokból már elég volt. Nekünk ezt olvasva eszünkbe jutott Rupert tegnapi mondása, aki mikor tegnap Szilágyi tiltakozott az ellen, hogy az ellenzék másik csoportját, a nacionalistákat napról-napra sértegetik, közbekiáltotta: — Nos azért egy kicsit örülünk neki! Mintha Rassayné egykicsit játékban szintén a kezeit dörzsölgetná.. Benes feltételei cseh diktatúrát jelentenének A miniszterelnök az „emigránsok” hazatéréséről