Szózat, 1925. május (7. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

1­5 MÁJUS 1 PÉNTEK finndenburg csendes finnepség kerejében foglalja el az elnök­i széket (A Szerm­ tudósítójától.) Nemcsak a német nemzethez, hanem az egész világhoz szólott Luther kancellár, amikor az iparosok kon­gresszusán a birodalom külpolitikai állásfog­lalásáról nyilatkozott Hindenburg tábornagy nevében. Ez a beszéd, egyszeriben véget vetett minden alattomos gyanúnak, sötét jóslatnak, nagyképp­ és rosszakaratú kommentálásnak, amivel­ Hindenburg elnökké választása óta olyan bőséges mennyiségben szolgált a zsidó­­szabadkőmíves sajtó. A beszéd Angliában és Franciaországban a lehető legjobb hatást kel­tette. A Times ■— amely eddig elég barátság­talanul kezelte Hindenburg tábornagyot — a beszéd hatása alatt örömének ad kifejezést, hogy a németek még mindig állják, amit fel­ajánlottak és a nyugati országok vezető poli­tikusai számára még mindig nyitva áll az út, hogy a két hónappal ezelőtt megkezdett tár­gyalásokat folytassák. A lap sajnálkozik azon, hogy e tárgyalásokat — főképen a fran­ciaországi kormányválság és a német elnök­­választás miatt — félbeszakították. Ezután már a Times is bizonyosra veszi, hogy a köz­vetlen jövőben szó sincs Németországban a császárság visszaállításáról. A Times olyan súlyos és szavahihető lap, jólértesültsége annyira biztos alapokon nyug­szik, hogy fentebb idézett mondatait Anglia álláspontjául fogadhatjuk el a német javaslat kérdésében. A biztonság megoldásra váró problémáját Anglia legközelebbi feladatai közé sorozta s ez a várható belső fellendülés és gazdasági megerősödés, ami Hindenburg megválasztásának okszerű következménye. Marx üdvözli Hindenburgot Németországban ezalatt tovább folynak az előkészületek Hindenburg­ tábornagy ü­nnepies beiktatásához. Ez az ünnepség­ az új elnök pu­ritán egyéniségéhez mérten csendes és egy­szerű lesz. A házak zászlódísze és egy dísz­század katonaság asszisztálása jelzi csak kül­sőleg, hogy a német nemzet életében olyan ne­vezetessé lett fordulat hivatalosan is valósággá válik. Belsőleg mégis nagy nemzeti ünnep je­lentőségével bír ez a nap, mert az egységes Németország felé való haladás újabb állomá­sát jelzi. Egyébként a tábornagy — eleget téve a hivatalos formaságnak — a birodalmi válasz­tás vezetőjéhez írott levelében kijelentette, hogy elfogadja a választást. Ezzel a nemzeti Németország szavazatokban megnyilvánult aka­rata ténnyé vált. A megszámlálhatatlan üdvözlet között, ami­vel elárasztják Hindenburgot, figyelmet érdemel volt versenytársának, Maxx-na­k üdvözlőlevele. Marx ebben a levélben nemes magatartással is­meri be Hindenburg győzelmét s példát adva táborának, azt írja, hogy az igazi demokrácia szellemének megfelelően mindenkinek, aki a de­mokrácia hívének vallja mágiát, csatlakoznia kell a nép alkotmányos többségének döntéséhez. Annak a legőszintébb kívánságának és remény­ségének ad kifejezést, hogy a német nép Hin­denburg elnöksége alatt megtalálja a belső nyu­galmát és a külső békéjét. Hindenburg és a dunai Konföderáció Nem éppen váratlanul történt, hogy Hinden­burg választásával kapcsolatban a dunai kon­föderáció sokszor lanszírozott és méltán vissza­utasított terve újra felmerült. Benes és társai minden alkalmat megragadnak, hogy ezt a hal­vaszületett tervet újra és újra fel­támaszsák. Az ausztriai nagynémetek Hindenburghoz intézett üdvözlete arra indította a Homme Lib­re-t, hogy hivatkozva a bécsi demokrata-zsidó sajtó Hln­­denburg-ellenes kirohanásaira, alkalmasnak je­lentse ki az időpontot az ellenipropaganda meg­indítására és „Benes által többízben javasolt“ terv keresztülvitelére. Kifejti a lap, hogy ,,a dunai közgazdasági unióval egy állam követett eddig merőben ellentétes politikát, mégpedig Olaszország. Rómában úgy látszik most megér­tik, hogyha a dunai gazdasági unió tervét elej­tenék, úgy bekövetkeznék Ausztriának Német­országhoz való csatlakozása. Olaszország nem tartaná kívánatosnak, hogy Hindenburg Német­országával közös finták­a legyen és ezért a dunai tervvel szemben eddig kifejtett ellenállásuk csökkent. Kívánatos, hogy a Népszövetség szep­temberi ülésén a német intervención kívül vég­legesen biztosítsa Németország jövőjét. Benes, aki ennek a tervezetnek megvalósítására leg­jobban hivatott, bizonyára nem,fog ellenállásra találni Párisban.“ Fölöslegesnek tartjuk újra megismételni érveinket a dunai konföderáció ellen, hiszen már számos alkalommal bebizonyítottuk, hogy ennek a tervnek egyetlen célja a cseh imperia­lizmus­­szolgálata. Csak örömünkre szolgál, hogy a francia lap is beismeri: Olaszország el­lensége ennek a tervnek! De az „Homme Libre reménykedését, hogy Olaszország most, Hinden­burg megválasztása után enged ellenséges maga­tartásából, kénytelenek vagyunk kellő értékeit szállítani és politikai rövidlátásnak minősíteni. Éppen a „Szózat“ adott hírt elsőnek eredeti római távirat alapján, hogy milyen mély hatást gyakorolt Hindenburg megválasztása Olasz­országra s a nacionalista körök mennyi bizalom­mal néznek a tábornagy hivatali működése elé. Nyugodt lélekkel mondhatjuk: Olaszország szí­vesebben látja közvetlen szomszédságában , Né­metországot, mint a cseh imperializmus vezetése alatt álló dunai államcsoportot. Itália politiku­sai sokkal nyitabb szemmel figyelik az esemé­nyeket, semhogy a becsületesen dolgozó Német­ország helyett a mohó cseket óhajtanák szom­szédul látni, akár közvetett úton is. Kritika az amerikai kritikusokról Két igen érdekes véleményt veszünk itt át külföldi lapokból, amelyek híven tükrözik azt a hangulatot, amit Hindenburg megválasztása — a zsidó szabadkőműves körök kivételével — mindenütt keltett. La Folette szenátor, az United Press mun­katársával folytatott beszélgetése alkalmával élesen kikelt a német elnökválasztással kap­csolatban Amerikában elhangzott kritika ellen. A német elnökválasztás — mondotta La Folette — a német polgárok szuverén belü­gye. Az Ame­rikában megszólaló kritikusokkal szemben a legkisebb szimpátiát sem érzem. Mindazok az emberek, akik most az aggodalmaskodó szere­pét játszák, a Versailles­ béke óta sohasem tö­rődtek Németország sorsával. Tény az, hogy­ bármit is tenne Németország külpolitikai vo­natkozásban, sohasem találkozna ezeknek az amerikai kritikusoknak tetszésével. Felvetették a bizalmi kérdést a porosz parlamentben (A Szózat bécsi tudósítója jelenti telefonon.) Mint ismeretes, Marx birodalmi elnökké való jelölése csak úgy sikerült, hogy a szocialisták támogatását Braun volt szociáldemokrata el­nökjelölt porosz miniszterelnökké való kineve­zése ellenében kapta meg. Braunnak a porosz Parlamentben nincs abszolút többsége s bár a miniszterelnöki székhez ragaszkodik, bukása napról-napra várható. A helyzet kiélesedéséről számol be az a berlini távirat, amely szerint a porosz­ országgyűlésen Winckler német nem­zeti képviselő a következő javaslatot terjesz­tette elő: Mondja ki az országgyűlés, hogy a kormány az alkotmány I. fejezetének szakasza értelmében az államügyek vezetéséhez szüksé­ges bizalommal nem rendelkezik. El akarja halasztani a kormány a fővárosi választásokat Nem törlik el a kincstári Haszonrészesedést • Augusztusig nincsen házadó Értekezlet a kormánypártban (A Szózat tudósítójától.) A kormánypárt ma este értekezletet tartott. Napirend előtt Szabó Sándor, a fővárosi községi választásokkal­ kapcsolatban a választási igazolványoknak ké­sedelmes kézbesítésére mutatott rá. Joggal ér­heti vád a kormányt — mondotta —, hogy a választási igazolványok késedelmes kézbesítése miatt nagy tömegek nem tudnak majd lesza­vazni. A közigazgatási bíróságok előtt fekvő ügyek késői elintézése szintén sokakat meg­foszt választói jogától. Leghelyesebbnek tar­taná, ha a kormány a fővárosi választást el­­halasztaná és intézkedéseket tenne, hogy az igazolványok körüli panaszok megszűnjenek. Erődi Harrach Tihamér szintén arról be­szélt, hogy nagyon sokan tévesen kiállított iga­zolványokat kaptak. A választási igazolványok körül általában nagy a rendetlenség. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszá­ban kijelentette, hogy az ellenzéki pártok ré­széről is megkeresték hasonló panaszokkal. Ha­táskörén belül hajlandó az igazságtalanságok kiküszöbölésére. Általában az egész kérdést konszideráció tárgyává teszi és esetleg 8—10 nappal kitolja a választás határidejét. Szociális bizottság alakul Erődi Harrach Béla szociális kérdésekkel foglalkozott, úgynevezett szociális bizottság ki­küldését kérte a párttól, amely állandóan imminens szociális kérdésekkel foglalkoznék és ezekre vonatkozóan a pártnak, illetőleg a kor­mánynak javaslatokat tenne. A miniszterelnök helyeselte Erődi Harrach indítványát és hozzá­járult a szociális bizottság felállításához. Elis­merte, hogy nagy munkahiány van az óság­ban, amelyen segíteni kell. A kincstári ház­­haszonrészesedés kérdésére vonatkozóan az a véleménye, hogy egyelőre nem lehet megszün­tetni. A kormány szerinte többet nem tehet, mint, hogy a haszonrészesedés összegének kifi­zetésére későbbi terminust adott. Szabó Sándor­nak a földmunkások kérdésében előterjesztett indítványára vonatkozóan közölte, hogy a kor­mány a falu biztosítási kérdéseinek rendezése érdekében rövid időn belül javaslatot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Mayer János földmívelésügyi miniszter az ipari és mezőgazdasági munkások helyzetére vo­natkozóan nyilatkozott. Erre nézve több szociá­lis javaslata van készen. Marschall Ferenc a hitelkérdést tette szóvá. A gazdák csak 50—60 százalék mellett­­tudnak pénzhez jutni. Ez a drága hitel a­ gazdálkodást teljesen megbénítja. Búd János: A kamatpolitika tönkreteszi a gazdasági életet Búd János pénzügyminiszter válaszában el­­­ismertté, hogy a­ mai kamatpolitika tönkre­teszi­­a gazdasági életet. Utasította a Pénzintézeti Központot, hogy ellenőrizze az összes intézeteket és vagy vonja meg tőlük a hitelt, vagy csak fel­tételekhez kötve bocsássa rendelkezésre. A Nem­zeti Bank is megdöbbenéssel látja a mai kamato­dat politikai viszonyokat, s ennek megváltozta­­tásá­t­, befolyásával ez is sürgeti. Kijelentette egyébként, hogy a mezőgazdasági hitel tekinte­tében a közeli napokban konkrét intézkedéseket tesz. Ezután gróf Honos Miksa számolt be az in­terparlamentáris konferencia római munkájá­­ról,illetőleg saját szerepéről. Nagyjában ugyan­azokat mondotta, mint amit a nemzetgyűlés mai ülésén már elmondott. Az ellene megindult tá­madások ellen kérte a párt támogatását, Bethlen megvédi Hoyost Gróf Berthen István miniszterelnök szerint minden alkalmat meg kell ragadni, hogy Tria­­nonm felhívjuk a figyelmet.­­ Ezt azonban, mondotta, tapintattal kell tenni. A külföldi tárgyalások az ország helyze­tének javítását célozzák. Trianon kérdésében — úgymond — mindannyian egy véleményen va­gyunk, erre vonatkozóan azonban senki sem le­het jobb hákafi, vagy nagyobb magyar a má­siknál. Ezután gr. Hoyos Miksát vette védelmébe és bár a jelenlévő kormánypárti képviselők erre­ kü­­lönösebb ambíciót nem mutattak, biztosította gróf Hoyost,­­hogy a párt kitart mellette és meg­véd­ a támadásokkal szemben. Perlakit György hívta fel ezután a földmíve­­lésügyi miniszter figyelmét a keletkezett bur­gonyavészre, az úgynevezett burgonya­rákra, amelyet az utóbbi időben Amerikából hurcoltak be hozzánk. Mayer János kijelentette válaszában, hogy törvényjavaslatot dolgozott ki, amelynek révén sikerülni fog a bajt elhárítani. Örffy Imre a házadó igazságtalan­ kivetését tette szóvá. Rudi János pénzügyminiszter felszó­lalásában konstatálta, hogy a kiadott rendeletet sok helyütt valóban igazságtalanul hajották végre. A sérelmeket igyekezni fog reparáltatni. A házadó behajtását augusztusig felfüggeszti. A kincstári haszonrészesedés megszüntetését azon­ban n­em ígér.­

Next