A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 7. kötet (1955-1956)
4. szám - TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - I. Tóth Zoltán: A soknemzetiségű állam néhány kérdéséről az 1848 előtti Magyarországon
A SOKNEMZETISÉGŰ ÁLLAM NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL AZ 1848 ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 263 társadalmakban adott és lehetséges fokán egy osztály felsőbbsége szükségképpeni és elkerülhetetlen.14 Az uralkodó osztály anyagi felsőbbsége maga után vonja nemcsak a politikai hatalom birtoklását, hanem a kulturális és szellemi vezető szerepet is.15 A feudális földtulajdon feletti monopólium azonban csak a feudális viszonyok túlsúlyra jutása idején meghatározó tényező. A honfoglalás idején a magyarok olyan társadalomban éltek, melyben az osztály nélküli rend bomlása előrehaladott, az osztálytársadalom pedig kialakulóban volt. A magyar társadalomnak még jelentékeny fejlődésen kellett átmennie, osztálytársadalommá kellett alakulnia, hogy államot alapíthasson, és hogy a meghódított terület vezető erejének szerepét tartós sikerrel magára vállalhassa. A földtulajdon felett való rendelkezést a terület részben fejlettebb társadalmi fokon álló lakói felett való rendelkezés előzte meg, amit a honfoglaló magyarok fejlettebb katonai ereje, a meghódoltatott népek viszonylag csekély száma és szétszórtsága és végül a Kárpát-medence legértékesebb központi területeinek birtokbavétele tett lehetővé. A fejlődést elősegítette a meghódoltatott szláv lakosságra való rátelepedés, ami a feudalizálódásnak már a honfoglalás előtt nomád formában megindult folyamatát jelentékenyen meggyorsította. Az ország különböző földrajzi jellegű (síkság, dombvidék, hegyvidék) termelési körei közt állandó gazdasági érdekközösség létesülhetett, és ennek alapján az ország egész területét uraló állandó jellegű politikai szervezet állandósult. „S a vezető szerep e politikai szervezetben a hegyvidéki lakossággal szemben a síkságot és a dombvidéket megülő népnek jut, mert mezőgazdasági termelőerői természeti okokból jóval fejlettebbek . . ."le A kialakult állam vezető szerepét a magyar uralkodó osztály annál is inkább szilárdan kezében tarthatta, minthogy a Kárpát-medencében nem volt olyan gazdasági-társadalmi energiát képviselő nép, amely ezt a vezető szerepet kétségbe vonhatta volna, és amely egy másik állam alapításához szükséges feltételekkel az adott időpontban rendelkezett volna. 14 „Mindaddig, amíg az igazán dolgozó népességet szükséges munkája oly nagy mértékben veszi igénybe, hogy semmi ideje sem marad a társadalom közös ügyeinek munkavezetés, államügyek, jogi ügyek, művészet, tudomány stb. — ellátására, mindaddig állandóan kellett lenni egy külön osztálynak, amely az igazi munka alól felszabadítva, ezeket az ügyeket ellátta." Engels: Hogyan „forradalmasítja" Eugen Dühring úr a tudományt. (Anti-Dühring) Bp. 1950. 187. old. 16 „Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok — írják Marx és Engels —, vagyis az az osztály, amely a társadalom uralkodó anyagi hatalma, egyidejűleg uralkodó szellemi hatalma is. Az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeivel rendelkezik, ezzel egyúttal a szellemi termelés eszközeivel is rendelkezik, úgy hogy ezáltal azoknak a gondolatai, akik híján vannak a szellemi termelés eszközeivel, általában ennek az osztálynak vannak alárendelve." A német ideológia. 29. old. 16 Molnár Erik : A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig. 2. kiad. Bp. 1949. 96. old. — Szinte felesleges hangsúlyozni, hogy a soviniszta történetírás tanítása a magyarság felsőbbrendű államalkotó képességéről és veleszületett vezetői hivatásáról nélkülözi a megalapozottságot.