Tarsadalmi Szemle – 1959.
2. szám - Dokumentumok és visszaemlékezések 1918–19 hősi harcairól - Dr. Rákos Ferenc: A KMP második (illegális) Központi Bizottságának munkájáról
DOKUMENTUMOK „Emlékezés a Párizsi Kommünre", vezércikk, szerzője: Bolgár Elek.„Március 15—18", szeerzője: Révai József. „A Párizsi Kommün", történelmi visszapillantás, szerzője Rákos Ferenc. „A Kommün gazdasági intézkedéseiből", szerzője: Alpári Gyula. Munkahelyem a Fővárosi Könyvtárban dr. Dienes Lászlónak, a Könyvtár igazgatójának dolgozó szobája volt, íróasztala baloldali felét rendelkezésemre bocsátotta. Rajta kívül helyettesét, Kőhalmi Bélát avattuk be a dologba. Az illegális lakások és találkozóhelyek ügyét, továbbá a szerkesztőség tagjai között az összeköttetést Spádi Adél, akkor a feministák egyesületének titkára szervezte, de más technikai kérdések megoldásában is sokat segített. 1. A KMP második Központi Bizottsága erélyesen folytatta a párt munkáját ott, ahol az elfogott KB abbahagyta. Már február 23-án vagy 24-én megjelent az első röplap, amelyet gyors egymásutánban követtek a harcos felhívások. Kun Bélával és a többi letartóztatott elvtárssal, akiket átszállítottak a Gyűjtőfogházba, tudatták az új KB megalakulását. A hír nagy örömet szerzett nekik. A Visegrádi utcai párthelyiségben, amelynek ajtajáról tüntető munkások letépték a rendőrségi pecsétet, újra pezsgő élet folyt. A gyárakban egyik gyűlés követte a másikat. Már február 24-én több mint 4000 vasmunkás tiltakozott a kommunista vezetők letartóztatása és bántalmazása ellen, követelte szabadon bocsátásukat. Március 2-án a munkástömegek nyomása következtében a Gyűjtőfogházból szabadon bocsátottak 29 kommunistát, mert „fogvatartásukra okot nem találtak". A többiekkel szemben elejtették a gyilkosság, vagy a gyilkosságra való felbújtás vádját. A „köztársaság védelméről" szóló, a KMP ellen sebtiben fabrikált rendelet alapján azonban továbbra is fogvatartották őket. A párt tömegkapcsolatai rohamosan erősödtek. Az egész országban forradalmi erjedés volt tapasztalható. A március 18-i, a Párizsi Kommün emlékére összehívott nagygyűlésen több mint ötezer csepeli vasas állt a kommunista párt mellé. Ez a gyűlés hőmérője volt a robbanásig feszült helyzetnek. A direktórium összehívta az illegális Központi Bizottság ülését március 21-re Dienes Kálmán mérnök rózsadombi házába. Napirendre került az utolsó események mérlegelése, a március 23-i az Országház térre hirdetett népgyűlés és a hatalom megragadásának a kérdése. A napirenden szerepelt a Központi Bizottság