Temesvári Hirlap, 1924. április (22. évfolyam, 73-95. szám)

1924-04-24 / 92. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, Pa Libertăţii (Jenőherceg-tór) 3 Telefonszám 14—12 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara XXII. évfolyam. kt eUfizera ára RomániAhao­s­im évre 900 lei, félévre 450 lei, fronta 75 lei, bdyben hánhox, vidéki­ postán. Az Oesnea külföldi államok 1* bari­00 lei, negyedévre 270 lei, mely külföldi valutá­ban fizetheti külföldi folyószámláinkra. Alapítottan POGÁNY MIHÁLY 1824 április 24. csütörtök. Az egyes szám Ara 3 tel Jugoszláviában 1*50 dinár, Gaecszlová­­kiában 1 e. K, Magyarorságon 600 K, Ausztriában 1500 o. K, Amerikában 1 cent, Olaszországban valamint Fiuméban Vj Hrj. Bukarestben tel 3*50 Nyomda: Hunyadi grafikai mávi já­rat., a Temesvári Hírlap nyomdája Temesvár-Belváros, Kata Ţepeş Vodă (Lenau-tér) 2. Telefonszám 14 —14­92. szám. Tükörképek A görög népszavazás Eredménye or­szág-világ előtt kétségtelenné tette,­­ hogy a köztársaság érzület az ideiglenes republikánus rezsim minden erőlködése dacára sem tud a viszonylagos egység­ek magasságához közeledni. A számszerinti megoszlás úgy alakult ki, hogy a­ köz­társaság mellett az össz-szavazatok két-­­ imm­ó­dia, míg a köztársaság ellen azok egyharmada foglalt állást. Ha el is fo­gadjuk a feltevést, hogy a szavazás el­fogulatlan volt, akkor is aggodalom szánhatja meg azokat, kik a köztársaság jövőjéért vért és forradalmat áldoztak. A népszavazás tehát, mely nem eredmé­nyezte a túlsúly azon fokát, melyet az uralkodó párt remélt, az ellenzékben is bizalmat kelt. A helyzet nem teljesen érett, ezt Athén mostani kormányzói is érzik. Ezért adtak ki verdiktet, hogy öt évig a köztársaság ellen írni egyszerűen nem­ szabad. A népszavazás belső értéke az állampolgárok „független“ lelki­ismeretében nyilvánul meg, ezt a leg­szigorúbb elnöki ukázok sem fogják meg­változtatni. Amíg a köztársaság bölcső­jét mififitatisztiikusi szigor fedezi, léte csak múló és átmeneti. Az elfoglalt vi­­lágdiplom­ácia nem tehet egyebet, mint azt, hogy a kész tényeket egyszerűen tudomásul veszi. * Határmenti városok kapnak román­­színjátszásra állandó együttest. Állító­lag Arad, Temesvár,­­Nagyvárad és Szatmár les­z a hivatalos Thália négy kiválasztott fókusa, hol a két és fél­hónapra­­eddig engedélyezett kisebbségi színjátszási engedélyek sérelme nélkül rendszeresíti a hivatalosan is majd bő­ven szubvencionált együttes a román szintfeuigura legjavát. Az utóbbi szem­pontot biztosítja az a körülmény­, hogy a­­szervezés és igazgatás kezdeményező művével oly illusztris férfiút bíznak meg, aki a sikert eleve is kétségtelenné teszi. Ha az együttes az eredeti kor­mányszándékot, miszerint kisebbségi színházaink koncesszióját és állandósá­gát nem fogja zavarni, beváltja, ak­kor a kisebbségek számára az intézkedés nemcsak hogy, sérelem nélkül való, ha­nem ellenkezően, a testvériségnek lesz egy­enge­tője és a nemes versengésnek szülőanyja. Mert bizonyos, hogy az új színi együttesnek artisztikummal­­ kell rendelkeznie. Maga a szubvenció a bol­dogulásnak csak fizikai, de nemi az er­kölcsi emeltyűje. Vidéki színi együtte­seink nem örökölték az olasz staggio­­rr­a állandóságát: a két havi letelepedé­sek bizony úgyis gyökerükben alkalmat­lanok arra, hogy klasszikus játékstílus­nak vessék meg az alapjait. Ha pedig felsőbb helyről minden román együttes részesül a kultuszkormány támogató se­gélyében, akkor az arra érdemes kisebb­ségi társulatokat is tehermentesíteni kellene. Felmentést érdemelnének az adóterhek alól, melyek anyagi boldogu­­llásukat ezidősz­erint oly súlyossá teszik. F h A pénz, új békénknek nélkülözhetet­len járuléka elveszítette unilfo­rmitását. Az érték hullámzó diagnózisát a pénz­ügy legbölcsebbjei sem tudják megálla­­pítani. Országok belügyi és külügyi esé­­tei alkotják a higany oszlop változandó­­ságát, melyet megsejteni a legközvetle­nebbül beavatottak sem lesznek képesek. Máskor a devizaügynökök lovagjai és kiszámíthatatlan­jai csinálnak Zürichben meglepetéseket az árfolyamok világá­ban, úgy annyira, hogy minden huszon­négy órának eltérőbbek a meglepetései. A forgandóságoknak e viilágfüggőségé­­ben csak illúzió­ az egység. Mikor a nemzetközi magyar hitel ingadozásait megelőzően a magyar korona a hanyat­lás osztrák mért­ékéig jutott el, minden­ki érezte, hogy a paritásnak itt az ideje. Nem csoda, ha a magyar hitelügylet jö­vő bebiztosítása éppen osztrák részről vetette fel a pénzügyi terv ezidőszerinti merészségét, mely szerint a magyar és osztrák pénzegységet a közös jegybank fúziójával kell az egység révpartjához vezetni. Miután a terv a helyzetitől adó­dott, szívós­­hajlandóság nyilvánult meg aziránt, hogy a paritásra vontakozó tárgyalások mielőbb vegyék kezdetüket. Amennyiben eredményre vezetődnének, a valuta változandóságán nemzetközi csorba­ esik s talán hamarosan adódik majd két újabb pénzérték, mely testvéri szövetségre lép. Az osztrák és magyar valutafrigy ebből a fontos jövő perspek­tívából ítélendő meg elsősorban. ____ —vd— CSÖKKENTIK A TISZTVISELŐK LÉTSZÁMÁT. Bukarestből jelentik: Tegnap a minisztertanács ülést tartott, melyen Bratianu Vintea pénzügymi­niszter elnökölt és azon a minisztériu­mok újjászervezésének kérdése került szőnyegre. A megállapodások szerint a minisztériumok tisztviselőinek létszámát csökkentik decentralizációs politikával és a központi tisztviselők egy részét végle­gesen vidékre helyezik. Ezzel megszűnik az eddig szokásban volt delassált tisztvi­selők rendszere. A vizsgálat nem befolyásoltatja ma­gát a kommunisták éhségsztrájkjától. Bukaresti­ tudósí­tank jeleníti: Mun­te­a­n­u tábornok a hadügyminiszter megbízásából megvizsgálta a jilavai fogházban levő kommunisták helyzetét. A Viitorul ezzel kapcsolatosan azt írja, hogy a kommunistákkal szemben tanú­sított bánásmód nem olyan, mint azt egyes lapok megírták. A hadügymi­niszter elrendelte, hogy a vizsgálatot sürgősen fejezzék be. V a s i l e s c u, Voica, Doreanu és Paulker azért vanna­k elfogva, mert betiltott lapjukat Lupta comunista címen engedély nél­kül újból megjelentették. Az igazság­szolgáltatás nem engedi magát a kom­munisták éhségsztrájkja által semmiféle irányba kényszeríteni éppen úgy, ahogy Anglia sem vette figyelembe a yorki­­pol­gármester éhségsztrájkját. Azokat a kommunistákat, akik az éhségsztrájk kö­vetkeztében megbetegedtek, kórházba internálják. A török nemzetgyűlés elnapolása. A Wol­ff-ügynökség jelenti, hogy az ango­­lai nemzetgyűlés elfogadta az alkot­mányra és a költségvetésre vonatkozó ja­vaslatokat, utána hat hónapra elnapolta üléseit. Az Emke alapszabályait még nem hagyták jóvá. ((Kolozsvári tudósítónk te-­j­e­f­o­n j­e­l­e­n t­é­s­e.) Legutóbb olya­n­ hírek terjedtek el, hogy a belügyminisz­térium az Emke alapszabályait nem hagyta jóvá és hogy az egyesület műkö­dését betiltotta. Az Emke vezetőségei ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a hír ilyen beállításban nem felel meg a­ valóságnak. Az alap­s­za­bályok­ a belügy­minisztériumban volt­ak, ahol az ügy, iránt a legjobb akarattal viseltettek. Közben azonban a parl­ament megsza­vazta a jogi személyek elismeréséről szóló törvényt, amely az egyesületek alapszabályainak jóváhagyását a bel­ügyminiszter hatásköréből kiveszi és a törvényszékek elé utalja. S­á­n­dor Jó­zsef országgyűlési képviselő az Ember nevében eljárt a belügyminisztériumban­ és kérte az akták kiadását, ahol közölték vele, hogy azokat már megküldték a ko­lozsvári prefekttúrára. Az ügyiratok tényleg meg is érkeztek a prefekturára, amely azokat hivatalosan fogja kiadni­ az Emke vezetőségének. A vezetőség a módosított alapszabályokat a törvény­székhez terjeszti be és kéri azok jóvá­hagyását. Remény van rá, hogy ez az el­járás nem fog sok időt igénybe venni és az Emke rövidesen megkezdheti műkö­dését. Az Emke részéről ismételten han­goztatták, hogy az alapszabályok ügyé­ben döntés még neon történt, ás minden ezzel ellenkező híresztelés nem felel meg a valóságnak. . LLOYD GEORGE AZ ANGOL KOR­MÁNY ELLEN. Lloyd George egy vidéki szabadelvű választói gyűlésen teljesen téves­nek mondta azt a híresztelést, mintha a libe­rális képviselők Asquithel szembehelyezked­nének. Asquith, mint a párt vezére teljes bi­zalmat élvez. Másrészt felháborító elképzel­ni, hogy a szabadelvű párt megalázó feltéte­lek mellett segít fentartani olyan kormányt, amely a liberális párttal szemben ellenséges érzületű. Lloyd George végül felszólította a munkáspártot, vegye utoljára fontolóra ma­gatartását, mielőtt még nem késő. Keletindia barlangtemploma­ ­ Irta: Róna Ignác dr. (Utánnyomás tilos.) Emlékeim ágyasházának ajtaján esen­desen kopogtatok s line fölértenek, ébre­deznek s engedelmes magzataimként erre suhannak évtizedes szemhér után régi él­ményeimnek, tapasztalataimnak s bemnyo­másaimnak tarka seregei. Keletindiában vagyunk ismét, a cso­dák, az igézet, a varázs birodalmában " Budha és Bráhma szent földjén. Az Imperator nevű" Lloyd'-gőzösös Triesztből nem társaságában elindult­, Brindizit, Port ,Saidet, Szuezt és­ a Vörü tengeren át Adient érintée s az India óceánt átszelve, tizennyolc napi tenger utazás után Bombaybe, Kel­etindia fővá­rosába értünk november vége­­ felé,­­ Keletindiába való utazásra legalkalmaia­sabb téli időben, mert nyáron európa utas alig bírja el­ ott a rettentő hőséget Az európai madéiban vitt Creat Westen Hotelbe szálltunk s átöltözve az osztrák - magyar konzult kerestük fel, ki a legna­gyobb előzékenységgel a bennünket Ke­letindián végig és Ceylonba is elkísért Nana nevű hindu szolgát­­bocsátotta­ ren­delkezésünkre. Bombaynek európai vá­rosrészet, mely pompás épületekben bő­velkedik, több napon át , megnéztük szintúgy ,a parzeknek híres Havers off Szilence, azaz hallgatás tornyait is kel­lően megcsodáltu­k, azután pedi­g a h­a­jón megbarátkozott ismerősök társaságában útnak indultunk Kelet in­dia mesés látvá­nyosságainak, név szerint világhírű szik­la- és illu-langtemp­loma ionk­is megtekin­téséi­e. A keletindiai novemberi nagy hőség el­len könnyű ruházattal, ango­lakkal­ és napernyővel védekezve a városnak gaz­dagságát jelképező gótindiai stílusban épült, a világnak egyik legszebb pálya­udvarát képező Victoria Terminusban vasútra szálltunk s vonatunk elindulásá­ig tó vámosi­an szemléltük az­­ utasoknak festői és felette mozgalmas képét. E kép keretében különösen lekötötte figyel­münket a­­mohamedán utasoknak viselke­dése, kiknek egyike-másika a pályaud­­varnak fülsiketítő lármája s zűrzavara közepette sztoikus nyugalommal előszed­te imaszőnyegét, azt a csupasz földre te­rítette s azon lekuporogva a nem törőd­ve lármával, fütyüléssel és a terheket ci­pelő hordároknak taszigálásával, a korán által előirt szent imákat sok bu­zgó ha­j - r­on­gás közt rebegte, azután kis szőnye­gét gondosan összehajtva elégede­tten kocsiosztályát felkereste.­­Mélyen meg­hatja az embert a türelemnek, a nyuga­lomnak és mély vallásosságnak ezen meg­lepő megnyilvánulása. Európai ember erre képtelen. Kefletindiát fővonallal beutazván, másutt leírandó igen sok i­géretes látvá­nyosságai közt, figyelmünket különösen lebilincselte a sziklákba belevésett, av­agy azokból­ kifaragott­ világhírül számos hin­du templomi képe.­­ Legnevezetesebbek a haiderabadi ■ Nizam államaihoz tartozó , Ellora nevű község határában fekvő harminc, a szik­lából ki­vájt Budim- és Bráhma-tem­ploma. A sziklák gránitkövezetből vallók, az azokból ki­vájt templomok hatalmas mé­retekkel hivnak elsőrendű művészeknek alkotásai, szobrokkal és domborművük­kel pazar módon elárasztva — egyszóval világraszóló csodák! E templomoknak egy része a gránit sziklák belsejéből ki van vájva egy, sőt néha kétemeletnyire, negyvenöt méter mélyen, nyolcvankét méter szélességben s részben huszonöt méter magasságban. Ezen barlangtemplomokonk tágas ajtó- és ablaknyilásain át szűrődik be a nap vi­lága és igéző félhomállyal önti el a szá­­mos hindu istenalakot. Másik része a templomoknak még na­gyobb meg­­epetést kelt az által, hogy a nagy művészettel, számos toronnyal, ku­polával, szoborral­ és domborművel éke­sített hatalinai nagy építmények magá­ból a gránitsziklából nemcsak belülről, hanem­ külső falakkal, homlokzattal, szob­rokkal s­ kupolákkal­ is teljesen ki vannak faragva úgy, hogy azoknak előállításáé­hoz egyetlen egy tégla, vagy egyéb építő­anyag sem kellett, maga a szikla egysé­ges tömeg­ében mint kifúrt, kiffaragott, és ezer szép formába öntött emberi mű áld előttünk!­­Sőt mi­ több: ezen sziklacsodák nemcsak kívülről birnak ezer­­részletek­­ben kifaragott homlokzattal, hanem belüli is a kőzet a legmesterségeisebben ki van­ vájva termek s csarnokok alakjában, ugyancsak diszitve a sziklafalból kifara­­gott oszlopokkal s isteneket ábrázolói szobrokkal. "Mind egy és ugyanazon egy­séges gránitkőből. A harminc templom közül elégedjünk meg egynek, a legcsodálatosabb tüne­ményként reánk ható épitménynek, a« Kallas» nevű sziklatemplomnak megte­kintésével.­­ lE templom a brahmanszilszeni építé­szetnek koronája. E remekmű Krisztusi után 800 és 1000 év közti­­időszakban ké­szült ,és nagyszerű méreteivel már messzi­ről impozáns benyomást kelt.­­ E csodaműnek ma­­már ismeretlen me­rész tervezői a hatalmas gránitsziklából mindjen­ekelőtt egy­ százhuszonöt méter­ hosszú és hatvankét méter széles, a nagy­ templomot övező udvart vájtak ki, de úgy, hogy ezen udvarban is elefánt- és oroszlánalakok természetes nagyságban­, valamint obeliszkek ugyanabból az anya­­kövezetből­ k­i vannak faragva. Az tudvari

Next