Tiszajobbparti Mezőgazda, 1940 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-07 / 1. szám

2 TISZ AJOBBPARTI MEZŐGAZDA Reámutat a jelentés arra, hogy a visszacsato­lás előtti területen 552^ községet magában foglaló 342 községi mezőgazdasági bizottság fejtett ki tény­leges működést, melyek mindegyike egy év alatt át­lag 3—3 gyűlést tartott, melyekről szóló jegyző­könyvek a Kamarához be is futottak. A­z évi jegy­zőkönyvekben összesen 2901 pont foglaltatott, mely­ből a legtöbb a növénytermelési, állattenyésztési, ér­tékesítési vonatkozású. A magyar nép józanságára és életrevalóságára vall, hogy arányos számban fa­lufejlesztési, földbirtokpolitikai, közlekedési és szállítási, valamint adózási ügyeket is érintenek, •s igen jelentős számban, a tárgycím 20 százaléka arányában „különféle“ ügyek vannak jelezve. Aki a 32 címen való felsorolást, s a pontok arányszámát megfigyeli, az rögtön reájön arra, hogy a néptől távol áll a felelőtlen demagógia és hogy nem kell félteni a magyar falvakat, mert annak népe helyes életösztönnel és érzékkel, józanul ítél a saját és a köz dolgaiban. — Valóban! Minden­­ bizottság ma­ga ítélte meg, hogy tárgysorozatára mit tűz ki, s mit tárgyal a központilag felszínre vetett kérdé­seken kívül és mégsem látjuk azt, hogy a kérdés­pontok tárgyköre akár időszerűség, akár fontos­ság szerint kiugrást mutatna a józan és bölcs élet­­szemléletből és korszerű termelési, értékesítési, köz­lekedésügyi vagy egyéb problémákból. Kimondhatalan erősséget jelent a 700 tudósí­tó és 7800 gazdát képviselő többszáz, sőt újabban már ezer községi mezőgazdasági bizottság a Kama­ra életképessége szempontjából, ha az, mint nálunk nagyrészben valóban működik is, s kimondhatatlan erősség az érdekképviselt gazdák szempontjából maga a Kamara, ha az figyelő, rendező, kérő, okta­tó vagy figyelmeztető hivatását minden irányban valóban el tudja végezni és elvégzi. A legtöbb intéz­ményt általában felülről lefele építik. A kamarai érdekképviseleti szerv már eleve úgy létesült, hogy felépítése alulról felfelé történt. Egy szerv műkö­dése mutathat papírformát, vagy lélekkel lehet megtöltve és a duzzadó, feszülő élettől lüktet. Ezt az élettől, munkától pattanásig feszülő formát mu­tatja és sugározza magából a kamarai jelentés, amely a legegészségesebb alapra, a földre és a föld népére, a falvakra építi a maga programmját, cél­kitűzéseit, amelyeket viszont kiváló szakszerűséggel, jól meglátott gyakorlati szempontok mérlegelésével, szívós kitartással, de amellett tapintattal és erél­­­lyel igyekszik a gazdatársadalom és a köz javára keresztülvinni. Nincs a növénytermelésnek, állattenyésztésnek, szőlőművelésnek, gyümölcstermesztésnek, értékesí­tésnek, szakoktatásnak, mezőgazdasági iparnak, adó- és hitelügynek, olyan kisebb-nagyobb birtokpolitikának stb., stb. kérdése, amiben értékes, nagy, vagy igen nagy munkát és erőfeszítést ne végzett volna kerületi kamaránk a beszámoló ta­núsága szerint. Állásfoglalását, véleményét hallatta a gazdasági élettel összefüggő minden hivatalnál, hatóságnál, központi szervnél, s felterjesztései, elő­terjesztései döntő súllyal bírtak úgy a Földmívelés­­ü­gyi Minisztériumnál, mint Országos Mezőgazdasá­gi Kamaránál, társkamaráknál, Gazdasági Fel­ügyelőségeknél, Gazdasági Egyesületeknél, Kül­kereskedelmi Hivatalnál, községi elöljáróságoknál, a Hangya, Futura központjainál stb. éppúgy, mint a közigazgatási hatóságok fejeinél, a főispánoknál és alispánoknál, vagy pl. a pénzügyi hatóságok szerveinél, az adóhivataloknál. Aki a mezőgazdasági problémákkal a maga valóságában meg akar ismerkedni, az vegye ke­zébe ezt a beszámoló jelentést, s keresztmetszetben kapja meg a fejlődni akaró, korszerűségre törekvő, kultúrszomjjal eltelt felvidéki magyar gazdatársa­dalom összes kérdéstömegét. De haszonnal forgat­hatja nemcsak a közgazdász és közgazdasági író, hanem a gyakorlati gazda is, mert abból sokat ta­nulhat is. Megtanulja, hogy miért kell és érdemes műtrágyázási kísérleteket végezni, tarlóhántást, őszi szántást eszközölni, trágyatelepet készíteni, lu­cernát termelni, nemesített vetőmagvakat használni, érdemes-e a tengerit háromszor kapálni, s július­ban gázolni, ha ez a munka holdanként 550 kg. cső­ves tengerivel és 400 kg. tengeriszárral emeli a termést­? Meglepő az a sokoldalúság, gyakorlati érzék, kezdeményező képesség, szakszerűség, amivel a be­számolóban találkozunk, s egyenesen csodálatra­méltók azok az arányok és munkavégezmény, amely között ez a működés folyt. Lehetetlen a 2 éves ér­dekképviseleti működésről szóló érdekes, tartalmas és sokoldalú beszámolót letenni anélkül, hogy az ol­vasóban a legteljesebb hála és elismerés érzése ne ébredne annak készítői és szellemi irányítója iránt. A beszámoló szellemére reányomja bélyegét a Kamara igazgatójának földet és fajtáját az önfel­áldozásig­ szerető nemes egyénisége. Az ő szakértel­me, szívós akarata, gyakorlati érzéke, munkást és munkaadót megbecsülő emelkedett szelleme sugá­rozza át értékes, kisszámú, hangyaszorgalmú és fáradhatalan munkatársai óriási munkateljesítmé­nyét is. Kulin István kamarai igazgató és munka­társai már eddig is tapasztalhatták az általuk kép­viselt gazdák ragaszkodását és szeretetét, s ebből meríthettek erőt­ és kitartást további küzdelmes munkájukhoz, de hiszem, hogy ez a beszámoló már nemcsak a munkatársak, hanem a sok, harcban meg­­edzett bajtársak bátor magabízását és szívós lelkesedését is kölcsönözni fogja küzdelmes mun­kájuk folytatásához. Mi, gazdák Kulin István igaz­gató vezetése mellett érdekeink képviseletét valóban biztos­ kézben látjuk letéve, aki az új elnök, dr. Pa­­tay Sámuel főispán értékes segítsége és az új vá­lasztmány fedezete mellett a jövőben is bizonyára az állandó erősödés és szebb jövő felé fog bennün­ket, gazdákat vezetni a Mindenható segítségével! Hálánk és szeretetünk fogja őt és munkatársait kö­vetni! A Gazdatisztek Lapja újévi száma A Gazdatisztek Lapja, mely a Magyar Gazdatisz­tek Országos Egyesületének hivatalos közlönye, újévi számában több országgyűlési képviselő nyilatkozatát közli a gazda­tiszti kérdésekről. Bayer János jószág­­igazgató és Legány Ödön gazdasági főtanácsos, az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara ismeretes ügyével bizo­nyítják az önálló gazdatiszti kamara létjogosultságát. Érdekes statisztikát találunk a gazdatisztek szakkép­zettségéről, külön rovat számol be a nyugdíjbiztosítási tudnivalókról. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Arany János­ utca 5. A ^ ^ ifth disc Magyar gazda magyar gazdától vásárol

Next