Tiszatáj, 2007 (61. évfolyam, 1-12. szám

2007 / 7. szám - KINCSES OROSHÁZA - Koszorús Oszkár: Arcképvázlat Justh Zsigmondról

Ti­ tiszatáj a vele napi kapcsolatban álló ünnepelt francia színésznő, Sarah Bernhardt, a festő Veres­­csagin, Munkácsy Mihály vagy az olimpiai játékok elindítója, Pierre de Coubertin báró. A párizsi utazások döbbentettek rá az itthoni felsőbb rétegek kulturális állapotára: „evés, ivás, kártyázás, szóval: kizárólagos állati élet, pár külsőség adaptírozásával. Semmi műveltség és így majd semmi jövő” - írta 1889 tavaszán. Még ebben az évben a Magyar Salon egyik számában megjelent a Justh propagálta Magyar Műpártolók Köre megalakításáról szóló felhívás. Sok köztiszteletben álló embert sikerült megnyernie az ügynek, bár kezdetben nem sok remény volt az életképes működésre. „Barátaim szeretete bizalmat ad, hinni kezdek önmagamban.” - írta ezután. Az 1890-ben megalakult egylet fontos feladatának tekintette, hogy kapocs legyen a műpártoló közönség és az alkotó mű­vészek között. A nyarakat töltötte elsősorban a pusztán, a Justh-majori kastélyban. „Hatvanhét csa­láddal van dolgom, mind bérlőink, de nem csak azok, barátaim, testvéreim nekem. Jó­ban, rosszban hozzám fordulnak. Gyermekeik keresztszüleje vagyok, násznagyja a leá­nyaiknak, elsiratom velök az elköltözötteiket... Egymásra támaszkodunk, ők és én, s úgy érezzük, az élet kíméletesebben iramlik így el fejeink fölött.” - szólt 1892-ben Szent-Tor­nyai világomról címmel megjelent írásában. Igyekezett a maga és szülei szenttornyai otthonát is úgy berendezni, már messziről látható legyen az, hogy ott egy művészetet szerető ember lakik. A tíz szobás két szintes kastély körül szép szicíliai parkot alakítottak ki és itt építették meg 1894-ben a görög am­fiteátrumok mintájára a körszínházat. Előtte a magyarság életerejét példázva egy Németh István nevű szentetornyai parasztemberről mintázott Toldi szobor. Közel a kastélyhoz helyezkedett el Jászai Mari színésznő márvány szobra, Stróbl Alajos alkotásai. Dolgozószobája volt a hindu szoba. „Az ajtón nehéz függöny, drága keleti kerevet, a háttérben indul szentély, benne trónussal, körülötte apróbb-nagyobb bálványok, féti­sek... Szalonja valóságos képkiállítás. Magyar írók, művészek, művésznők, egzotikus fe­jedelmek, pénzkirályok, a külföld szellemóriásai, a párizsi grand szalonok csillagai, ere­deti paraszttípusok, gányólányok arcképei változnak ott sűrű egymásutánban, a leg­többje tele van írva dedikációval.” - számolt be látogatásáról Rózsa Mikdós az Orosházi Közlöny 1894. november 11-i számában. Többször megfordult itt Jászai Mari, Czóbel Minka írónő, Korbay Ferenc, Amerikában és Angliában élt zeneszerző, feleségével Ravasz Ilonával, aki Liszt Ferenc tanítványa volt. Járt nála Bródy Sándor író, Szabolcska Mihály költő, báró Mednyánszky László, Feszty Árpád, Rippl-Rónai József festők, Zala György és Stróbl Alajos szobrászok, Stein Aurél Ázsia-k­utató és még sok más magyar vendég. Számtalan külföldi művészt is szívesen fo­gadott. Az ausztrál származású Ruppert Bunny Alföldi nyári este című képét itt festette a kopogi határban, elválaszthatatlan volt tőle Carry Elves angol festő. Róla jegyezte fel Justh, hogy egyik nap előre megígérte neki, este 7 órakor indulnak Orosházára cigányze­nét hallgatni. „Nem találom sehol, ott guggol a szérün a parasztok között, ing­yja fel­tűrve, fosztja a kukoricát és torka szakadtából dalolja velük, bár szavát nem érti: „Es­tére várom a babám vacsorára." A vendégkönyv tanúsága szerint időzött nála Ruth Mercier francia akvarellista, Carbo­­nero Moreno spanyol festő, E. Weeks amerikai festő.

Next