Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

TOLNA » ,rr'T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egye­temi Könyvtár* r­a­mm­í a a­a A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete a tss-tagok nyugdíjellátásával kapcsolatos intézkedésekről. Május 26-ig igényelhetik az öregségi nyugdíjat a tsz-ek alapító tagjai A 19-es és a 20-as számú Magyar Közlönyben megjelent a magyar for­radalmi munkás-paraszt kam­pány­rendelete a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátásával kapcsolatos in­tézkedésekről. Az alábbiakban kivo­natosan ismertetjük a rendelkezések főbb pontjait. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek tagjai nyugellátására vonat­kozó rendelkezések a megöregedett termelőszövetke­zeti tagoknak öregségi nyugdíjat, a megrokkant tagoknak rokkant­sági­­ nyugdíjat, az elhalálozott termelőszövetkezeti tagok hozzá­tartozóinak pedig özvegyi nyug­díjat, árvaellátást, szülői nyug­díjat és haláleseti segélyt bizto­sítanak. A nyugellátások összegszerű meg­állapításánál a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak orszá­gos átlagjövedelmét veszik alapul, amely ez idő szerint — a háztáji gaz­daságból származó jövedelmet figyel­men kívül hagyva — havi 900 forint. •• Öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj jár annak a ter­melőszövetkezeti tagnak, aki férfi esetében a 65. nő esetében a 60. élet­évét betöltötte és 10 nyugdíjévvel rendelkezik. Tíz nyugdíjév alapján válnak jogosulttá öregségi nyugdíjra mindazok, akik 1960. évi december hó 31-ig mezőgazdasági termelőszö­vetkezetbe beléptek. Akik ezen ha­tárnap után lépnek be a termelőszö­vetkezetbe, öregségi nyugdíjat 20 nyugdíjév után kaphatnak. Az öregségi nyugdíj a havi 900 Ft át­lagjövedelem 35 százaléka, amelyhez nyugdíjkiegészítésként az 1957. ja­nuár 1 után megszerzett minden nyugdíjévért a nyugdíj egy százalé­ka jár. A rendelet lehetővé teszi, hogy az úgynevezett alapítótagok, vagyis akik 1953 január hó­­­napja előtt léptek be a termelő­­szövetkezetbe és 1957. évi de­cember hó 31-ig 5 évi tagságot szereztek, már öt évi termelőszö­vetkezeti tagság alapján is meg­kaphassák az öregségi nyugdíjat. A 10, illetőleg 20 nyugdíjév alap­ján járó öregségi nyugdíjat a Szak­szervezeti Társadalombiztosítási Központnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes alközpontján (kiren­deltségénél) kell kérni. Az alapítótagok az öregségi nyug­díj iránti kérelmüket lehetőleg a ter­melőszövetkezetek útján, az Országos Nyugdíjintézetnél terjesszék elő, legkésőbb 1958 május hó 26. napjáig. A 10, illetőleg a 20 nyugdíjév megállapításánál a termelőszövetke­zeti tag által üzemben vagy gazda­ságban munkaviszonyban töltött idő­ket is figyelembe veszik. Nyugdíj­évnek általában azt a naptári évet lehet figyelembe venni, amelynek teljes tartalma alatt a termelőszövet­kezeti tagság fennállott és a termelő­szövetkezet férfitagja legalább 120, nőtagja legalább 80 munkaegységet teljesített. Az 1957. évi január hó­­­napját követően szerzett nyugdíj­­éveknél igazolni kell azt is, hogy a termelőszövetkezet a nyugdíj­járulé­kot is befizette. Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíj jár annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki mun­kaképességét kétharmad részben el­vesztette és emiatt rendszeres mun­kát végezni nem tud. Rokkantsági nyugdíj meg rokkanás esetében is csak akkor jár, ha a termelőszövet­kezeti tag a korához igazodó nyug­díjévekkel (3—18 év) rendelkezik. A termelőszövetkezet jelenlegi tagjai vagy azok, akik a termelő­­szövetkezetbe 1960 december hó 31-ig belépnek, már 10 nyugdíj­év alapján is­­ kaphatnak rok­­kantsági nyugdíjat. Az alapító tagok az öregségi nyug­díjhoz hasonlóan, megrokkanásuk­kor, korukra való tekintet nélkül kaphatnak rokkantsági nyugdíjat. A rokkantsági nyugdíj összege azonos az öregségi nyugdíjjal. Az a rokkantsági nyugdíjas azon­ban, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul, rokkantsági nyugdíjához az átlagjövedelem 15 százalékával egyenlő összegű gondozási pótlékot is kap. A rokkantsági nyugdíjat ugyanúgy kell igényelni, mint az öregségi nyugdíjat. A rokkantság fennállását orvosi bizottság állapítja meg.­­ Hozzá­ta­rtozók nyugdíja A hozzátartozók akkor jogosultak nyugdíjra, ha a termelőszövetkezeti tag elhalálozásának időpontjában a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévekkel rendelkezett, vagy más nyugdíjat kapott. Az özvegy részére nyugdíjat csak abban az esetben lehet folyósítani, ha a 60. életévét betöltötte, vagy rokkant, vagy a férj elhalálozásának időpontjában két ellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj a férj részére járó nyugdíjnak az 50 százaléka. Árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig, továbbtanulás esetén a középiskolai tanulmányainak befeje­zéséig, legfeljebb azonban 19 éves korig jár. Az árvaellátás egy-egy árva részére az özvegyi nyugdíjnak a fele. Szülői nyugdíjat kaphat az a szülő vagy nagyszülő, aki munkakép­tesen vagyona nincs és eltartásáról legalább egy éven át túlnyomó rész­ben az elhalt­­ termelőszövetkezeti tag vagy nyugdíjas gondoskodott. A szülői nyugdíj az özvegyi nyug­díjjal egyenlő. A hozzátartozói ellátásokat — a haláleseti segély kivételével — a hoz­zátartozók 1958 január 1-től abban az esetben is megkapják, ha a ter­melőszövetkezeti tag 1957 évben halt meg és a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévekkel ebben az időpontban rendelkezett. Az öregségi és rokkantsági nyug­díjat abban az esetben lehet folyósítani, ha a termelőszövet­kezeti tag a termelőszövetkezet­ben rendszeres munkát nem vé­gez, munkaviszonyban nem áll, keresőfoglalkozást nem folytat. Az özvegyi nyugdíjat nem lehet folyósítani arra az időre, amíg az özvegy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben, mint tag, rendszeres munkát végez. A mezőgazdasági termel­őszövet­kezeteknek minden tagjuk után a nyugdíjbizto­stásért havon­ta 27 forint nyugdíjjárulékot kell fizetniök. Kormányunk a nyugdíjbiztosítás bevezetésével is igyekszik elősegí­teni, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok öregségük és munkaképtelensé­gük esetében is ellátásban részesüljenek anélkül hogy a nyug­díjbiztosításért nagy terheket róná­nak rájuk. (MTI) Súlyos ítéletet szabott ki a bíróság a visszaeső bűnösnek Nemrégiben tárgyalta a tamási já­rásbíróság Kecske István Nagykóhyi, Petőfi utca 400. szám alatti lakos ügyét. Kecske István büntetett elő­életű, volt már elítélve szándékos emberölésért társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopásért, köz­ellátás elleni bűntett miatt. Mindez nem sokat használt nek­i,­­mert a börtönből kiszabadulva, tovább foly­tatta bűnös életét. Éppen ezért sza­bott ki a bíróság számára igen súlyos ítéletet. Legutóbb a következők miatt ítélte el a bíróság: betört Madár Julianna nagykónyi lakos lakásába, ellopott onnan mintegy 5000 forint értékű holmit. Az ellopott holmit később különböző személyek segítségével Budapestre szállította és ott értéke­sítette. Egy alkalommal összeta­lko­tt Frank György 75 éves nagykónyi külteleki lakossal, akivel együtt it­tak, majd este, boros államban el­kísérte. Mikor kiértek a községből, Kecske István leütötte Frank Györ-760 gyöt és elvette tőle a nála lévő forintot. A múlt év végén a tamási vásár alkalmával észrevette Kecske, hogy Percel Mihály rokkant nagykónyi la­kos eladta a lovát. Nyomába szegő­dött a hazautazás során és amikor Nagykónyiban leszálltak a vonatról, Percei bement a vasúti vendéglőbe. Kecske ide is bement utána és ké­sőbb együtt mentek hazafelé. Ami­kor elhagyták a vasútállomást, Kecs­ke István fellökte a nyomorék em­bert és elvette tőle a nála lévő több, mint 1200 forintot. A bíróság Kecske Istvánt egyrend­­beli visszaesőként elkövetett betöré­ses lopás bűntettében kétrendbeli visszaesőként elkövetett rablás bűn­tettében mondotta ki bűnösnek és tízévi börtönbüntetésre és tízévi jog­vesztésre ítélte. Kecske Jánost, aki Tamási, Gonozd pusztán lakik és testvérbátyja a főbűnösnek, orgazda­ság bűntettében mondotta ki bűnös­nek a bíróság, és hathónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. ■i Hrxuép A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 51. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Szombat, 1958 március 1. A­z olló e heti nyerőszámai: 23, 28, 56, 69,77. A nagydorogi és a várdombi gépállomások tegnap tanácsülést tartottak ilyenkor, a tavaszi munkák küszö­bén, minden évben megtartják a gép­­állomási tanácsüléseket. Ezeknek a célja az, hogy itt a tsz-elnökök és az egyéni parasztok képviseletében a földművesszövetkezeti vezetők és a tanácsi vezetők a gépállomás vezető­ségével közösen megbeszélték a kora­tavaszi teendőket. Ilyen tanácsülést tartottak tegnap a nagydorogi és a várdombi gépállomáson. Min­dkét helyen több, mint harmincan gyű­ltek össze, megnézték, hogy jól javítot­ták-e ki a gépeket, megbeszélik, hogy melyik traktoros, hány gép dolgozik majd a termelőszövetkezetek nagy­tábláin és az egyéni parasztok kis­­parcelláin. Ezenkívül a várd­mbi gépállomáson az is szóba került, hogy a gépállomások fennállásának 10. év­fordulója alkalmából nagyszabású versenyt kezdeményeznek. Azt még nem tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban milyen döntés született, mert a gép­állomási tanácsülés lapzártakor még Várdombon is, Nagydorogon is tar­tott. A faddi Győzelem Tsz-nek ma több tagja van, mint az ellenforradalom előtt A Faddon működő négy termelő­­szövetkezet közül eddig a Győzelem Termelőszövetkezetbe léptek be leg­többen az egyénileg gazdálkodók kö­zül. Az ellenforradalom idején felére csökkent a Győzelem Termelőszövet­kezet taglétszáma és ma már öttel több tagja van a szövetkezetnek, mint 1956. októberének első hetében volt. A szövetkezeti földterület is meg­nagyobbodott. Közvetlenül az ellen­forradalmi események előtt 732 ka­taszteri hold földje volt a szövetke­zetnek, most pedig 1100 kataszteri hold föld van a birtokában. A napokban ismét 11 család kér­te felvételét a szövetkezetbe. Az új jelentkezők között 10 holdas közép­paraszt is van. A taglétszám nagy­arányú növekedése, a termelőszövet­kezet múlt évi eredményes gazdál­kodásán kívül a termelőszövetkezeti tagok állandó agitációs munkájának is köszönhető. Nyári táborozásra készülnek a kismányoki úttörők A kismányoki úttörőcsapat 1957. szeptemberében alakult meg. A csa­pat a megalakulás után nehéz anya­gi gondokkal küzdött, de munkához láttak, hogy saját erejükből pénzt szerezzenek. Október első hetében már műsoros estet rendeztek, s az­óta is állandóan dolgoznak. Leg­utóbb farsangi mulatságot és álar­cosbált rendeztek. Nemrég a Ludas Matyi című vígjátékot mutatták be a község lakosságának, húsvétra pe­dig a Krajcáros királyfi című mese­játékot akarják előadni. A rendezvények bevételéből az út­törő csapat a nyáron táborozást akar szervezni. Párizs, Moszkva, London, Bécs után Szekszárdon Pataky György világhírű bűvész revüszínháza vendégszerepel Szek­szárdon a Városi Művelődési Ház­ban március 1-én és 2-án este 7 órai kezdettel. A bűvész revüszínháza a közelmúltban tért haza sikeres kül­földi vendégszerepléséről. Műsora London, Moszkva, Párizs, Berlin, Bécs közönségét ragadtatta csodál­kozásra. Szekszárdon a műsorban fellép Pataky Ferenc fejszámoló művész is. Az est műsorában többek között a következő számok szerepelnek: Minek tapsol Budapest? Mit szeret London? Mit szeret Moszkva? A kéz­ügyesség netovábbja nőégetéssel, és Párizs a szerelem városa tele illatok­kal. Korszerűsítik a Tamási Tejüzem gépi berendezését Ezekben a napokban átlagosan harmincezer liter tej érkezik a ta­mási üzembe feldolgozásra. A hatal­mas mennyiségű tej feldolgozása nagy követelményeket állít az üzem munkásai elé. A tejüzem gépi berendezése az ed­digi 15—20 ezer literes tejmennyiség feldolgozásához volt megfelelő. A tavaszi hónapok folyamán és a nyáron még mintegy 5—10 ezer literes napi tejbeszállítási emel­kedést várnak, s ehhez a mennyiséghez építik át a tejüzem gépi berendezéseit, alakítják át a feldolgozó helyiségeket. Az épít­kezések nagy részben házilag készül­nek. A héten állították üzembe az 5000 liter/perc kapacitású lemezpásztőrt. A pásztort az üzem műszaki dol­gozói átalakították, gőzfűtés he­lyett boyler rendszerűre, így a pasztőrözés eddigi hibáját ol­dották meg. Ezentúl pasztőrözési hiba miatt nem lesz gyenge minő­ségű sajt. Jelenleg ugyan sav­kazeint készíte­nek a tejüzemben, de a terv szerint a későbbi hónapokban újból sajtot fognak készíteni, s most a jövő fel­adatainak megoldására négy darab emmenthali üstöt állítottak üzembe, emellett bővítették a sózókádakat is. Az átvételi helyiség padozatát fel­szedik, és a keramitlapok helyett keramit téglát raknak le. Korszerű baktérium szúttenyész­­tő helyiséget építenek, és külön helyiségben helyezik el a ter­­mosztátokat is, melyekben a szín­tenyészet tovább fejlődik. Ezekkel a csekélységnek látszó dol­gokkal bővítik a tejüzemet, de lát­szatra jelentéktelen csak mert a jövőben az üzembe érkező tejet azonnal fel tudják dolgozni és a tej­termékeket a feldolgozási sorrend géni berendezés módosításával jobb minőségben tudják elkészíteni.

Next