Tolnai Világlapja, 1914. július-szeptember (14. évfolyam, 27–39. szám)

1914-08-02 / 31. szám

Gróf Berchtold Lipót, a mon­archia külügyminisztere, a háborús válság legexponáltabb személyisége, aki alapos vizs­gálat után határozta el magát, hogy a monarchia megtegye Szerbia ellen a döntő lépéseket. Putnik Radomir, a szerb had­sereg vezére, aki annak idején leverte a bolgárokat. A szer­bek most is benne látják re­ménységüket. Mint akire há­borúban a legnagyobb fel­adat vár TOLNAI VILÁGLAPJA Népek sorsa Az egész világ lázas iz­galommal figyelt arra a kon­fliktusra, amelyik szombaton a végső pontig jutott el Szer­bia és a monarchia között. Ilyen történelmi válság ide­jén százszoros súllyal neheze­dik a felelősség azokra a sze­mélyiségekre, akik népek sor­sát intézik. Ezek a képek olyan faktorokat ábrázolnak, kiktől a döntés függött. Pasics Miklós szerb külügy­miniszter, rendkívül ravasz diplomata, a szerb politikának mozgató lelke. Az ő maga­tartása nagyban hozzájárult Szerbia és a monarchia közötti konflikt­us felidézéséhez. Probits szerb belügyminiszter. Bűnös mulasztást követett el, mert a szerb sajtóban és egyesületekben tomboló mon­archia ellenes izgatásoknak nem vetett gátat, mely hatá­rozott kötelessége lett volna. Karagyorgyevics György, volt szerb trónörökös. Valószínű­nek tartják, hogy külföldről ő szította a monarchiaellenes merényleteket és politikai mozgalmakat. Karagyorgyevics Péter szerb király. Világszenzáció volt, hogy visszavonult a tróntól. Úgy látszik, ez a visszavonulás össze­függésben ,van a bekövetkezett nagy eseményekkel. Sándor szerb trónörökös, aki most apja helyett uralkodik. A trónörökös-uralkodót súlyos feladat elé állította a monarchia határozott és erélyes fellépése.

Next