Tolnai Világlapja, 1914. július-szeptember (14. évfolyam, 27–39. szám)
1914-09-27 / 39. szám
654 0 1 TOLNAI VILÁG LAPJA igen nagy volt, ele mert a hordképesség ezzel kapcsolata ezer méter. Gusztáv Adolf, a svédek nagy feszű uralkodója, korának nagyszerű katonája tudása alapján 24 centiméterben állapította meg a legnagyobb hordozható ágyú kaliberét. A tábori ágyúi tizenkét centiméteresek voltak. Ezekkel az ágyukkal már 4—5 kilométerre is tudtak lőni. Arra is szabályt tudott felállítani, hogy az ágyúcső hossza mindig 22—26-szorosa legyen a csőátmérőnek. 1520-ig az ágyulövegek tömörek voltak. Ez időtől kezdve az ágyulövegek üregesek. Ebbe az üregbe kisebb ágyúgolyót tettek, amely lőporral és szegekkel volt megtöltve, ugy hogy a szétzúzódó nagyob löveg ütődése folytán ez is szétrobbant, szerte szórva a sok gyilkos szeget. 1596-ban Halle Sebestyén német tüzér már számításokat csinált a szétrobbanó lövegek repülési és szétrobbanási idejéről, beirányzásáról. Ez volt az első formája az 1803-ban föltalált kartácsnak, amelynek mestere Schrapnel György angol ezredes volt. A XVI. században csináltak ikerágyukat is, amelyek kettős, lánccal és rúddal összekötött lövegeket lőttek ki. A berlini Zeughausban látható egy 64 csövű „orgona" ágyú, jelezvén, hogy a lövések gyorsítását ilyen módon próbálták elérni. Az ágyú szerkezet kezdetlegessége a XIX. század közepéig maradt meg. Mikor már hátulról kezdték tölteni az ágyút, s a hátsó nyílás lezárása okozott csak nehézséget, az ágyú már fejlettebbnek volt mondható. Mert régen az ágyút is úgy töltötték, hogy elől bedugták a golyót, s a hátsó rész egy kis nyílásán beöntötték a lőport. Az ágyú feneke egybeöntött, zárt test volt. 1840-ben a svéd származású báró Worendorff-nak sikerült olyan könyökös závárzatú ágyúreteszt alkotni, amely szempillantás alatt megváltoztatta a világ összes ágyúit. Az eszmét a német fegyverek hátultöltő formája adta neki, s nagy segítségére volt a lövegek új formája is. A lőportechnika is fejlődött ezidőben, s ezen a réven rendelkezésére állott a lőporral felszerelt löveg, amely magában foglalta a robbantó és futó alkotórészeket is. Ezen a réven alkotta meg Krupp a mai formájú ágyút a kerektörzsű závárzat rendszerrel, s ez az ágyúszerkezet van kisebb, nagyobb változtatásokkal ma minden nemzet hadseregénél alkalmazásban. Évek óta úgy látszott, hogy nem fog lényeges változás előállani az ágyú szerkezetekben. Különböző visszafutó ágyúcső rendszer, tölténykidobó závárzat, gyorstüzelést lehetővé tevő rendszer váltakozik és senki létesedésével vezetett a mai Browning és Frommer kézi fegyverekig. Az ágyú, mint már fennebb említettük az első tűzeső fejlődésének a másik iránya. A puskától úgy vált el, hogy mindig nagyobbra és nagyobbra készítették. Folyton nagyobbodó golyók számára. Az első forma kétségen kívül a mozsár volt. Fémhenger, amelybe alul lőport tettek, fölül beleszorították a golyót, a lőport alul meggyújtották, s az explózió kidobta a golyót. Csakhamar rájöttek, hogy minél hosszabb a cső, annál könnyebb a célzás, s annál messzebbre visz a lövés, s így azt is hamar megtudták, hogy a nagytömegű lövegeket csak a mozsár tudja kilőni, így csináltak óriási mozsarakat 50 — 60 centiméter átmérővel, sőt 1832-ben készítettek egy ágyút a flamandok, amelynek kalibere 64 centiméter, a hossza 25,6 méter, a súlya 328 métermázsa. Az ágyút elnevezték a Dulle Grelle (Bolond Erzsi)-nek. Ma is megvan Gentben (Belgiumban). A mozsár és az ágyú közötti különbség ismerete vezette már a XV. században a svájciakat, hogy úgyszólván a mai formájú ágyút alkották meg. A szerkezet nélküli ágyúcsőből természetesen gyorstüzelést nem lehetett csinálni, de jellemző a tüzelési időre az 1437-ből származó följegyzés, amely a németeknek Metz vára ostromáról maradt fönn. A krónikás így ír : ,,A németek Metz ostrománál meglepetésül ágyút is használtak. (Ép ugy mint ma Lüttichnél és Namur alatt.) Háromszor is lőttek egy nap alatt az ágyusokból, valami bűvös erőt használva ehez a gyors munkához". A legutóbbi évekig nem igen volt lényeges különbség tábori-, vár- és ostromágyú között. Csak lassan kint, a hordozhatóságuk és súlyuk alapján vált szét, bővülve természetesen sok száz féle ágyufajjal. A kaliber eleinte ? /The Gatling-ágyu, vagy revolver-ágyu, szóró 1861-ből. Amerikai golyóAz angol tengerészet Armstrong rendszerű német gyorstöltő ágyuja, 20.3 cm. kaliberrel.