Tolnai Világlapja, 1914. július-szeptember (14. évfolyam, 27–39. szám)

1914-09-27 / 39. szám

654­ 0­ 1­­ TOLNAI VI­LÁG LAPJA­ ­ igen nagy volt, ele mert a hordképesség ezzel kapcsolata ezer méter. Gusztáv Adolf, a svédek nagy f­eszű uralkodója, korának nagyszerű katonája tudása alapján 24 centiméterben állapította meg a legnagyobb hordozható ágyú kaliberét. A tábori ágyúi tizenkét centiméteresek voltak. Ezekkel az ágyukkal már 4—5 kilométerre is tudtak lőni. Arra is szabályt tudott fel­állítani, hogy az ágyúcső hossza mindig 22—26-szorosa legyen a csőátmérőnek. 1520-ig az ágyulövegek tömörek voltak. Ez időtől kezdve az ágyulövegek üregesek. Ebbe az üregbe kisebb ágyúgolyót tettek, amely lőporral és szegekkel volt megtöltve, ugy hogy a szétzúzódó nagyob löveg ütődése folytán ez is szét­robbant, szerte szórva a sok gyilkos szeget. 1596-ban Halle Sebestyén német tüzér már számításokat csinált a szétrobbanó lövegek repülési és szétrobbanási idejéről, beirányzá­sáról. Ez volt az első formája az 1803-ban föltalált kartácsnak, amelynek mestere Schrapnel György angol ezredes volt. A XVI. században csináltak ikerágyukat is, amelyek kettős, lánccal és rúddal összekötött löve­geket lőttek ki. A berlini Zeughausban látható egy 64 csövű „orgona" ágyú, jelezvén, hogy a lövések gyor­sítását ilyen módon próbálták elérni. Az ágyú szerkezet kezdetlegessége a XIX. század közepéig maradt meg. Mikor már hátulról kezdték tölteni az ágyút, s a hátsó nyílás lezárása okozott csak nehézséget, az ágyú már fejlettebbnek volt mondható. Mert régen az ágyút is úgy töltötték, hogy elől bedugták a golyót, s a hátsó rész egy kis nyílásán beöntötték a lőport. Az ágyú feneke egybeöntött, zárt test volt. 1840-ben a svéd származású báró Worend­orff-nak sike­rült olyan könyökös závárzatú ágyúreteszt alkotni, amely szempillantás alatt megváltoztatta a világ összes ágyúit. Az eszmét a német fegyverek hátultöltő formája adta neki, s nagy segítségére volt a lövegek új formája is. A lőportechnika is fejlődött ezidőben, s ezen a réven rendelkezésére állott a lőporral felszerelt löveg, amely magában foglalta a robbantó és futó alkotórészeket is. Ezen a réven alkotta meg Krupp a mai formájú ágyút a kerektörzsű závárzat rendszerrel, s ez az ágyúszerkezet van kisebb, nagyobb változtatásokkal ma minden nem­zet hadseregénél alkalmazásban. Évek óta úgy látszott, hogy nem fog lényeges vál­tozás előállani az ágyú szerkezetekben. Különböző visszafutó ágyúcső rendszer, tölténykidobó závárzat, gyorstüzelést lehetővé tevő rendszer váltakozik és senki létesedésével vezetett a mai Browning és Frommer kézi fegyverekig. Az ágyú, mint már fennebb említettük az első tűzeső fejlődésének a másik iránya. A puskától úgy vált el, hogy mindig nagyobbra és nagyobbra készítették. Folyton nagyobbodó golyók számára. Az első forma kétségen kívül a mozsár volt. Fémhenger, amelybe alul lőport tettek, fölül beleszorították a golyót, a lőport alul meggyújtották, s az explózió kidobta a golyót. Csakhamar rájöttek, hogy minél hosszabb a cső, annál könnyebb a célzás, s annál messzebbre visz a lövés, s így azt is hamar megtudták, hogy a nagytömegű lövegeket csak a mozsár tudja kilőni, így csináltak óriási mozsa­rakat 50 — 60 centiméter átmérővel, sőt 1832-ben készí­tettek egy ágyút a flamandok, amelynek kalibere 64 centiméter, a hossza 25,6 méter, a súlya 328 méter­mázsa. Az ágyút elnevezték a Dulle Grelle (Bolond Erzsi)-nek. Ma is megvan Gentben (Belgiumban). A mozsár és az ágyú kö­zötti különbség ismerete ve­zette már a XV. században a svájciakat, h­ogy úgyszólván a mai formájú ágyút alkották meg. A szerkezet nélküli ágyú­csőből természetesen gyors­tüzelést nem lehete­tt csinálni, de jellemző a tüzelési időre az 1437-ből származó följegyzés, amely a németeknek Metz vára ostromáról maradt fönn. A krónikás így ír : ,,A néme­tek Metz ostrománál meglepe­tésül ágyút is használtak. (Ép ugy mint ma Lüttichnél és Namur alatt.) Háromszor is lőttek egy nap alatt az ágyu­sokból, valami bűvös erőt hasz­nálva eh­ez a gyors munkához". A legutóbbi évekig nem igen volt lényeges különb­ség tábori-, vár- és ostrom­ágyú között. Csak lassan kint, a hordozhatóságuk és súlyuk alapján vált szét, bővülve természetesen sok száz féle ágyufajjal. A kaliber eleinte ? /The Gatling-ágyu, vagy revolver-ágyu, szóró 1861-ből. Amerikai golyó­Az angol tengerészet Armstrong rendszerű német gyorstöltő ágyuja, 20.3 cm. kaliberrel.

Next