Schedel Ferenc (szerk.): Tudománytár 1834. 3. kötet
[BAJZA JÓZSEF] SZÉPLAKI ERNESZT: A' japán birodalom. Japán irományok után Klaproth. [Tanulmány] 1834. 3. k. 146-160. Az Annalen der Erd-, Völker- und Staatenkunde VIII. kötetéből. [Heinrich Julius] Klaproth német orientalista
148 A' JAPÁN lilUODAIJOW no és Owari tartományok közt, végtére pedig Sayagava név alatt az izehi tengeröbölbe szakad. Tenkogawa, vagy az „égi sárkány' folyója" a' suwai tóból ered Sinano tartományban, Tootomiba foly, és három torkolaton ömlik ki a* tengerbe ; e' viz igen széles , és folyása rendkívül gyors. Kamanasi' vize Yatugaoka hegyből ered Kai tartományban, Kai és Suruga' határain két ágra szakad, a' nyúgati (Oaggawa) Tootomi és Saruga tartományokat választja el egymástól 's nem messze Iro-tól a' tengerbe enyészik ; keleti ága (Fusi-no-gawa) Fusi-no-yama hegy' tövének hosszában foly és a' tagai révbe ömlik. Aragawa' forrásai Fosiodakeh nevű magas hegyben vannak , melly Kutsukeh és Musasi tartományokban emelkedik. Általfoly Musasi-in holdét irányt veszen folyása; egyike nyugoti Todagawa név alatt a' yedo-i öbölbe ömlik, Yedo' városa' keleti részén , mellynek a' maga csatornái 's ágai által szolgáltat vizet. Ezen csatornák egyikén áll a ma hires Niphon-bas, vagy Japán'hida, melly középpontnak tekintetik 's tőle számitatnak minden távolságok az országban. Az Aragawa' másik ága Tukgawa nevű nagy tóba omlik, melly Takasina, Atsuma, és Kawagawa folyókból nyeri lételét; határal szolgái egyfelől Kutsukeh és Simosa, másfelől pedig Musasi tartományok között 's egyik torkolatával a' yedo-i öbölbe , másikkal a' kasmigaura-i nagy tóba , innen pedig a' saragawai széles folyó által a' keleti óceánba foly. Tavai: Japánnak több nevezetes tavai vannak, mellyek között legnagyobb Biwano-mitsu-umi, Umi tartományban , földabroszainkon Ooitz név alatt fordul elő. Lételét ezen tó azon legnevezetesb vulcani tünemények egyikének köszönheti, mellyeknek valaha Japánország tanúja volt. 2850. évben urunk' születése előtt egy irtóztató földsülyedés alkotá azt egyetlen egy éjszakán. Ugyan ez időben, úgy mondják a'japán krónikák, emelkedett ki a' föld' gyomrából Fucsi-no-yama, egyike Japán' legmagasabb bérczei-