Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 10. évfolyam, 1826
6. szám - Defermon : Kivonás A' "Bulletin Universel des Sciences et de l'industrie, Publié sous la Direction de M. le Baron de Ferussac" tzimű folyó írás' 1825-diki Octoberi Fűzetéből, az Orvosi Tudományok' szakaszából. 116-120
—( 117 ) — Spurnheim, Burdach és Serres vizsgálódásaik , az érzémrendszernek kifejlödzéséröl , teszik a' főbb forrásokat , mellyekböl merített ö. Rendre tanulta és öszve hasonlította , ö az említett bontzolók' és Physiológok véleményeiket, úgy hogy az ö értekezése a' legtökélletesebb monographia mind azok közt, mellyekkel bírunk; mindazáltal nem bir ez, a' Tiedemann szép munkája eredeti érdemével , mellyet én mindenkor örömest kívánok említeni , mint követésre méltó mustrát azon physiológok által , kik az embryogéniával foglalatoskodnak. Amhol egyéberánt az a' rend, mellyet a' Magyar physiológ követett. A' munka két részre van osztva. Az első de Metamorphosi Cerebri, és a' második de vita cerebri. Az agyvelő nevezet alatt érti a' Szerző az egész érzémrendszert (Systeme cerebro-spinal ); először is arról értekezik, miként fejtődzik ki az oldalcsontközi érzőin (le nert"grand sympathique). Vetélkednek az írók, ha valljon a" trisplanchnicus érzőin jön-e első elő a" vérsystemából , vagy pedig az agy és hátgerintz vele. .. Ackermann és Reil az elsőbb ; Meckel , Carus és Wéber az utóbbi vélekedésben vágynak. A'Szerző az alsóbb rendű állatokon , az irisectumokon s erustaceákon tett önnön észrevételei szerint, közép vélekedést választ. Az ő vélekedése szerint úgy látszik, hogy a' legelőször észrevehető érzémkötés a' hátgerintz-, velő, és ganglionok rendszere funktzióját, egyszersmind tölti be. Tudva vagyon, hogy a' hát-, gerintztsigás állatoknál, az érzöinrendszer az állati és növevény élet érzöinrendszereire oszlik. Ezen elválás, melly a' halaknál kezdődik, az embernél a' tökélletességnek utolsó léptsőjét éri el Az embryónak elsőélete, a nagy sympathikus érzőm kitestedzésével kezdődik , de a foetun