Új Magyar Muzeum 10/1 (1860)

Irodalom és nyelv - Szilágyi Sándor: Vázlatok az erdélyi magyar irodalom történetéből. I.

AZ erdélyi magyar irodalom. 217 funk Fogarasi jutalomnyeréseire , kit épen ezekért a külföld is kora egyik kitünöbb philosophjának magasztal, s vegyük tekintetbe, hogy ennek kortársa Szathmári Pap Mihály 1780— 90 közt négyszer nyert hollandi tudóstársaságoktól részint arany, részint ezüst jutalmat , s aligha lesz okunk egyebet hinni, mint hogy az említettem befolyás létezett. Az e téren megjelent munkák sorát Dienes Sámuel, rosvásárhelyi fi, nyitotta meg egy forditmánynyal b. Martini után „A Természet Törvénye“ (Bécs 1792.). Őt követte Cser­­nátoni Sámuel, marosvásárhelyi tanár 1795. Flögel utáni for­­dítmányával: „Az emberi értelemnek természeti históriája.“ A naturalisták vallása ellen philosophiai munkát Dálnoki László Ferenc, szászvárosi fs írt Pozsony 1795. Majd Aranka lépett fel Marosvásárhelyt sajtó alá adott munkáiban (1805.) philo­sophiai értekezéseivel: „Ember, világ, isten“ — „A templom“ — továbbá : A bölcsekedésnek közönséges története, hol áll az ma, s a természetismereti rajzolatjának kicsiny táblája, Kolosvár 1812., ha nem is magasabb eszméikért vagy irály­­tani tekintetben, de mint úttörök érdemelnek figyelmet. Gyújtó István (Kolosvár 1800.) az életnek mestersége felett érte­kezett. Nagy figyelmet ébresztett, s bizonynyal maradandó nyo­mot hagyott Köteles Sámuel fellépése. Tiszta világos ész, sza­batos irály, velős tömöttség, de nem a könnyen­ érthetőség rovására: ezek főbb jellemvonásai azon férfiúnak, ki a német philosophiai irodalomnak kincseit sok hivatottsággal s fényes sükerrel ültette át. Született Újtordán, iskoláit Enyeden, az egyetemi tanfolyamot Jénában végző. Haza térte után előbb marosvásárhelyi, majd enyedi professor volt, s 1830. az aka­démia rendes tagjává választá. 1809. Logikáját, 1812. Erkölcsi philosophiáját két (elméleti és gyakorlati) darabban, 1829. Philosophiai Encyclopaediáját adta ki. Az akadémia, halála után Philosophiai Anthropologiáját (1839.) tette közzé: mun­kák , melyek megjelenésük után kézikönyvekül használtat­tak, s a magyar philosophiai nyelv megalapításához szép kez­detül szolgáltak. Köteles példája, ki fölött az elhúnythoz méltó emlékbe­szédet barátja Szász Károly tartott, e térnek több mívelőket

Next