Új Magyar Muzeum 10/1 (1860)
Irodalom és nyelv - Szilágyi Sándor: Vázlatok az erdélyi magyar irodalom történetéből. I.
AZ erdélyi magyar irodalom. 217 funk Fogarasi jutalomnyeréseire , kit épen ezekért a külföld is kora egyik kitünöbb philosophjának magasztal, s vegyük tekintetbe, hogy ennek kortársa Szathmári Pap Mihály 1780— 90 közt négyszer nyert hollandi tudóstársaságoktól részint arany, részint ezüst jutalmat , s aligha lesz okunk egyebet hinni, mint hogy az említettem befolyás létezett. Az e téren megjelent munkák sorát Dienes Sámuel, rosvásárhelyi fi, nyitotta meg egy forditmánynyal b. Martini után „A Természet Törvénye“ (Bécs 1792.). Őt követte Csernátoni Sámuel, marosvásárhelyi tanár 1795. Flögel utáni fordítmányával: „Az emberi értelemnek természeti históriája.“ A naturalisták vallása ellen philosophiai munkát Dálnoki László Ferenc, szászvárosi fs írt Pozsony 1795. Majd Aranka lépett fel Marosvásárhelyt sajtó alá adott munkáiban (1805.) philosophiai értekezéseivel: „Ember, világ, isten“ — „A templom“ — továbbá : A bölcsekedésnek közönséges története, hol áll az ma, s a természetismereti rajzolatjának kicsiny táblája, Kolosvár 1812., ha nem is magasabb eszméikért vagy irálytani tekintetben, de mint úttörök érdemelnek figyelmet. Gyújtó István (Kolosvár 1800.) az életnek mestersége felett értekezett. Nagy figyelmet ébresztett, s bizonynyal maradandó nyomot hagyott Köteles Sámuel fellépése. Tiszta világos ész, szabatos irály, velős tömöttség, de nem a könnyen érthetőség rovására: ezek főbb jellemvonásai azon férfiúnak, ki a német philosophiai irodalomnak kincseit sok hivatottsággal s fényes sükerrel ültette át. Született Újtordán, iskoláit Enyeden, az egyetemi tanfolyamot Jénában végző. Haza térte után előbb marosvásárhelyi, majd enyedi professor volt, s 1830. az akadémia rendes tagjává választá. 1809. Logikáját, 1812. Erkölcsi philosophiáját két (elméleti és gyakorlati) darabban, 1829. Philosophiai Encyclopaediáját adta ki. Az akadémia, halála után Philosophiai Anthropologiáját (1839.) tette közzé: munkák , melyek megjelenésük után kézikönyvekül használtattak, s a magyar philosophiai nyelv megalapításához szép kezdetül szolgáltak. Köteles példája, ki fölött az elhúnythoz méltó emlékbeszédet barátja Szász Károly tartott, e térnek több mívelőket