Ujság, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-27 / 21. szám
SZERDA, 1926 JANUÁR 27 ÚJSÁG Nagy József kocsis halála a debreceni törvényszék előtt. A vádlott gazdasági akadémiai hallgatók Szabó Zoltán és Kleblatt Hugó tagadják, hogy részt vettek a halálosvégű verekedésben. A legfontosabb tanuk nem jelentek meg a tárgyaláson. Debrecen, január 26. (Az Újság tudósítójának telefonjelentése.) Másfél esztendővel ezelőtt, egy októberi reggelen a Hajdúhadház felé haladó vasúti vonal pályaőre a pallagi gazdasági akadémia tájékán észrevette, hogy Nagy József debreceni kocsis harmincnál több ütéstől és szúrásoktól eltorzultan és eszméletlenül fekszik. Két nap múlva meghalt Nagy József. Az ügyben először a hajdúhadházi csendőrség, majd a debreceni rendőrség nyomozott s a gyanú az első pillanatokban a gazdasági akadémia hallgatóira irányult, akik közül többet őrizetbe is vettek. Az ügyészség végül csak két gazdasági akadémiai hallgató ellen tartotta fenn a vádat halált okozó súlyos testi sértés cílén és a debreceni törvényszéknek Serig Jenő dr. táblabíró elnöklésével működő büntetőtanácsa ma délelőtt 9 órakor kezdte meg e bonyodalmas ügy főtárgyalását. A vádirat szerint Szabó Zoltán és Kleblatt Hugó halált okozó súlyos testi sértés bűntettét követték el mint tettestársak, mert 1924 október 19-én az esti órákban Nagy József kocsist bántalmazták, aki ennek következtében október 21-én meg is halt. A trai tárgyaláson elsőnek Szabó Zoltánt hallgatták ki, aki kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A kérdéses estén az Akadémia kantinjában menza-ügyeletes volt és négy társával együtt szórakozott. Közben betévedt oda Nagy József kocsis, ittas állapotban és hangos szóval még bort követelt. Figyelmeztette Nagyot, hogy csak szívességből kaphat italt, de nem követelésre, mire Nagy ezeket mondotta: — Nekem egy ur sem parancsol! Továbbra is csendesíteni igyekezett Nagy Józsefet és még kocintott is vele, mire Nagy el is távozott. Később, 10 óra tájban újból visszatért a kocsis s amikor a bort a zárórára való tekintettel, megtagadták, bicskát vett elő. Egyik társa kezéből Szabó botot ragadott ki és ezzel kétszer Nagy József fejére ütött. Nagy ezután ismét eltávozott a helyiségből. Félóra múlva találkozott a vádlott Simi László elsőéves gazdásszal, aki előadta, hogy Nagy József az ököristállók tájékán meg akarta ölni, de elmenekült előle. Tizenegy óra tájban — folytatta Szabó Zoltán vallomását — a női cselédlakásokhoz mentek társaival együtt. Elnök: Hát ilyen állapotok vannak az akadémián? Vádlott: Kérem, fiatal az ember! Én egy Vera nevű szobaleánnyal beszélgettem, majd visszatértünk lakásaink felé. Ekkor nagy verekedésnek voltam szemtanúja. Nagy József még mindig bort követelt a kantinban, mire több gazdász körülvette és ütötték. Nem vettem részt a verekedésben. Utána Kleblatt Hugót hallgatták ki. Azt hangoztatta, hogy nagy kiabálásra lett figyelmes, a kocsis szidalmazta a gazdászokat. Ki akart menni s ekkor látta, hogy folyik a verekedés. Elnök: Tanú van arra, hogy maga is felkiáltott: Én is adok neki egyet! És botot ragadva kirohant. Vádlott: Ez valótlann. Elnök: A rendőrségen tett vallomásában azt adta elő, hogy a botok pufogásából is azt észlelte, hogy verik a parasztot. Vádlott: Ez nem igaz. Elnök: Miért nem feküdt le akkor éjjel? Vádlott: Én lefeküdtem és aludtam nyugodtan. Elnök: A tanúk szerint nem aludt, sőt az ágya is vetetlen volt. Kleblatt végül azzal fejezte be vallomását, hogy ártatlannak érzi magát és nem felel meg a valóságnak a tanuk állítása, hogy ütötte volna Nagy Józsefet. Utána özvegy Nagy Józsefnét hallgatja ki a bíróság. Sírástól csukló hangon adta elő, hogy hat gyermeke volt,férje halála óta kettő meghalt és most négy gyermekével együtt nyomorog. Férje mindig békés természetű volt és csak igen ritkán volt a boros. Kerekes ügyész: Igaz, hogy a férje a gyilkosság előtt vitézzéavatás előtt állott? Nagy Józseffgl: Igaz,Férjem halála után érkezett meg az értesítés, hogy hamarosan vitézzé avatják. Simon Sándor dohánykertész tanúvallomásában azt hangoztatta, hogy este tíz óra körül találkozott Nagy Józseffel, aki aziránt érdeklődött, merre kell mennie Debrecenbe, oda igyekszik panaszt tenni a rendőrségen, mert megverték a gazdászok. Szerinte Nagy nem volt ittas. Takács Zsigmond nyuggazdasági akadémiai ,nár előadta, hogy hallotta amint Nagy József vontatott hangon azt mondta, hogy „No, engem jól helybenhagytak a gazdászok!" .Gál Márton cipészsegéd együtt volt Nagy Józseffel a kantinban. Nagy énekelni kezdett, de amikor figyelmeztette, hogy itt urak is vannak, elhallgatott. Nagy senkit nem fenyegetett és nem volt részeg. Együtt is távoztak, majd mikor ő lefeküdt, Nagy újból visszatért az ivóba. Nemsokára nagy zajt hallott s amikor kitekintett, látta, hogy 15—20 gazdász körülvette és üti Nagy Józsefet. A zajból kihallatszott a kocsis hangja: „Ne üssenek az urak agyon! Ne bántsanak!", mire egy vastaghangú gazdász biztatta a többit: Üssétek agyon a kutyát! Nagynak mégis sikerült kimenekülni a gyűrűből. Még látta, hogy 11 óra tájban a gazdászok énekelve jöttek a hajdúhadházi vasúti pályatest felől. Orosz József pincér, tanú, a kantinban szolgált és terhelő adatokat adott elő Kleblada, majd Kökény Rózsi mulatóhelytulajdonosnő azt adta elő, hogy hogy az eset után megjelenít a mulatóban egy 12 főnyi gazdászcsapat és botrányt rendezett. Mikor már revolvert szedtek elő, rendőrrel fenyegette őket, de a gazdászok kijelentették: — Nem félünk mi senkitől. Nem lehet bajunk. Most is készre csináltunk valakit és nincs baj. Elnök: Mondja csak, Szabó, ott volt maga annál az esetnél, mikor az egyik bírósági ügyész autóját feltartóztatták és igazoltatták? Szabó Zoltán vádlott: Nem. Elnök: És Kleblatt? Kleblatt Hugó vádlott: Én ott voltam az ügyész igazoltatásánál, de azt nem komolyan csináltuk. Elnök: Hát miféle úriemberek maguk? Azt hiszik, hogy mindent lehet? Őserdőben vagyunk vagy kulturállamban. Ügyészeket igazoltatnak, a Bikában pofozkodnak és garázdálkodnak. Kleblatt vádlott: Ittasak voltunk és már megbüntettek bennünket. Elnök: Aki nem bírja az italt, az ne igyék. A büntetés dupláját is megérdemelnék az ilyenekért. Több lényegtelen tanú kihallgatása után az ügyész indítványozta a tárgyalás elnapolását, mert a legfontosabb tanúk nem jelentek meg a mai tárgyaláson. A bíróság méltányolta az ügyészségi indítványt és a késő esti órákban úgy döntött, hogy a koronatanúk kihallgatása, illetve elállításáig a tárgyalást elnapolja. Szávay Gyula kérésére elrendelte a polgármester a vizsgálatot a Petőfi-Társaság ellen. m H——HM——■ mn Sürgősen megvizsgálják a Petőfi-Társaság üzleteinek ügykezelését. — Nem az elnökség kérte a vizsgálatot, hanem ellene adott be Szávay panaszokat a belügyminiszterhez. A Petőfi-Társaság botrányait az Újság pattantotta ki és megírta közleményeiben, hogy Szávay Gyula főtitkár az elnökségnek könnyelmű eljárása miatt lemondott állásáról, megfellebbezte az elnökség határozatait a belügyminiszterhez és egyszersmind vizsgálatot kért a társaság ellen. Az Újság közleményei részletesen ismertették a botrányokat, amelyek a Petőfi-Társaság üzletei körül keletkeztek. • A társaság egy megbízhatatlan vállalkozónak adta ki Jókai-emlékbélyeg akcióját, aki ahelyett, hogy a társaságnak járó részesedést befizette volna, a Petőfi-Társaságot több százmillió adóssággal terhelte meg. Pásztó Márton vállalkozónak üzelmei miatt a Petőfi-Társaság kénytelen volt házi kezelésbe venni a bélyegakciót és a vasúti tagjegyeket, hogy az általa csinált adósságokat fedezhesse és az üzletből a maga részére valamilyen jövedelemre szert tegyen. Az akciónak házi kezelésbe vétele rendet teremtett és amikor már százmilliót jövedelmezett a társaságnak, akkor az elnökség dezavuálva három közgyűlésnek a határozatát, amely a házi kezelést és az akciónak december 31-én való beszüntetését mondotta ki, december 18-án visszaadta Pásztó Mártonnak a milliárdos üzletet és kijárta az akciónak négy hónappal való meghoszszabbítására szóló engedélyt. Az Újság közleményeire a Petőfi Társaság egyetlen sornyi érdemleges cáfolatot nem tudott produkálni, ellenben a politikai szolgálatai és összeköttetései révén irodalmi társasági elnökké lett elnökhöz közelálló lapokban olyan nyilatkozatokat adott le, hogy Szávay Gyula követett el szabálytalanságokat és azért az elnökség vizsgálat elrendelését kérte. Tovább is elment az elnökség, mert tegnap egy zárt ülést is tartott, amelyen mozgalmat kezdtek, hogy Szávay Gyulát a társaságból kizárják. A Petőfi Társaság elnökségének mesterkedéseit most megcáfolja a székesfőváros polgármesterének határozata, amelyből kitűnik, hogy ki kérte a vizsgálatot. A polgármesteri leirat a következőképen szól: Budapest székesfőváros polgármestere. 924011926—IV. szám. Tárgy. A m. kir. belügyminiszter leirata Szávay Gyulának, a Petőfi-Társaság volt főtitkárának a Petőfi-Társasági elnökség több határozata ellen beadott panaszai ügyében. Határozat: A m. kir. belügyminiszter ur a folyó hó 18-án 282.829/1925—VII. sz. alatt kelt leiratával leküldötte hozzám a Szávay Gyula budapesti lakos által a Petőfi-Társaság elnökségének több határozata ellen beadott panaszait azzal, hogy a panaszokat az 1034/1873.em. B. M. sz. körrendelet 4. pontja alapján vizsgálnám meg. A vizsgálat lefolytatásával Liber Endre szfőv. tanácsnok urat bizom meg, ki mellé Zobor Miklós dr. szfőv. tan. fogalmazót, továbbá a panasz pénzügyi vonatkozású részeinek megvizsgálására Hoffmann Dezső számvevőségi főtisztet osztom be. Felkérem a tanácsnok urat, hogy a vizsgálatot sürgősen folytassa le és a vizsgálat eredményéről szóló jelentését közvetlenül hozzám mutassa be. Erről Liber Endre tanácsnok urat, a panaszok egyidejű kiadása mellett, továbbá Zobor Miklós dr. szföv. tan. fogalmazót, Hoffmann Dezső számv. főtiszt és Szávay Gyula urakat, valamint a Petőfi-Társaság elnökségét értesítem. Budapest, 1926 január 25-én. Sipőcz dr. s. k. polgármester. A szabálytalanságokkal vádolt Szávay Gyula kérte tehát a vizsgálat megindítását. Ennek lesz a fivatása, hogy kiderítse, milyen érdekekből történt a milliárdos bélyegakciónak egy megbízhatatlan embernek a kezébe való visszaadása és miért kellett három rendkívüli közgyűlés határozatát semmibe se véve, az ominózus akciónak meghosszabbítását kijárni. (n. t.) gazdasági és szociálpolitikai területen kénytelen lesz nyomatékkal megtenni minden lehetőt, hogy a gazdasági élet erősödését fejlessze és a legszélesebb néprétegek ínségét enyhítse. A közadók csökkentésére irányuló minden fáradozásnak a kiadások legnagyobb korlátozása mellett is határt szab a gazdasági élet elszegényedése folytán támadt helyzet és azok a megterhelések, amelyeket általános politikai helyzetünknél fogva magunkra kellett ven,nünk. A birodalmi kormány minden erélyével a gazdasági élet hitelhelyzetének javítására fog törekedni, amihez olcsóbb és hosszúlejáratú hitelekre van szükség s itt a kormány különösen a mezőgazdaság ínséges helyzetére is gondol. A birodalmi kancellár a belpiac erősítése mellett hangsúlyozta a kivitel növelésének fontosságát, azután kijelentette, hogy a kormány munkásvédelmi törvényt fog előterjeszteni, amely felöleli az erre vonatkozó eddigi rendelkezéseket és a munkaidőt új rendezésnek veti alá. A washingtoni egyezmény ratifikálását illető, még a birodalmi kormány kitart az eddigi ígéretek mellett, de a munkaidő csökkentése csak Franciaországgal, Angliával és Belgiummal egyidejűleg történhetik meg. A kormánynyilatkozat után, amelyet a kormánypártok tetszéssel fogadtak, a kommunista közbekiáltások viszont semmiféle hatást nem keltettek, a Ház szerda délután egy órára elnapolta magát. A német nemzetieknek azt a javaslatát, hogy Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépését bizonyos feltételektől tegyék függővé, nagy derültség mellett a kormánynyilatkozat feletti vitához csatolták. Bemutatkozott az if. Luther-k kabinet. Locarno, választójogi törvényreform s a közkiadások mérséklése a kancellár beszédének lényege. — Törvénnyel rendezik a volt uralkodóházak vagyonjogi elszámolását. Berlin, január 26. Luther dr. birodalmi kancellár ma délután félhárom órakor zsúfolt ház előtt olvasta fel a kormánynyilatkozatot és kifejtette, hogy a kormány mint kisebbségi kormány elvileg rá van utalva a kormányhoz nem tartozó pártok támogatására és kéri ezek segítségét, hogy a nehéz külpolitikai helyzetben és a nagy gazdasági válságban célszerűen és a nép hasznára vezethesse a birodalom ügyeit. — A külpolitikában utunkat — mondotta Luther kancellár — a rocarnói szerződés és a birodalmi gyűlésben mondott legutóbbi beszédem általános irányvonalai határozzák meg. A birodalmi kormány legfontosabb döntése Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépésére fog vonatkozni. A birodalmi kormány ajánlatosnak látja, hogy a külügyi költségvetés küszöbön álló tárgyalása során a külpolitika minden részletkérdését megvitassa. • A kormány ma csak a második és harmadik zónát megszálló csapatok létszámának kérdésére utal, amely ez időszerint a vita középpontjában áll. A normális létszám fogalma nem fogható fel máskép, mint úgy, hogy egyet jelent a számbajövő vidékek békebeli német csapatlétszámának fogalmával. Az érdekelt idegen kormányokkal a tárgyalások erről élénken folynak. A birodalmi kormány reméli, hogy a tárgyalások az általunk óhajtott eredményekre vezetnek. Ami a belpolitikát illeti, arra nézve, hogy a kormány milyen elvi álláspontot foglal el az alkotmány, továbbá a birodalom és az országok közti kapcsolat kérdésében, a kancellár utalt arra a kijelentésre, melyet 1925 január 19-én a birodalmi gyűlésen tett, azután kifejtette, hogy a birodalmi kormány komolyan gondol a választójogi törvény megjavítására és arra, hogy a volt uralkodóházakkal felmerült vagyonjogi elszámolást birodalmi törvény útján rendezze. A kormány meg akarja kímélni a német népet a népszavazással járó nyugtalanságtól. Az egész kormány- és közigazgatási tevékenységet kivétel nélkül annak az alapelvnek kell irányítania, hogy a közkiadások a legkisebb mértékre csökkentendők. A helyzetet rendkívül nagymértékű gazdasági válság jellemzi, finnek leküzdése a legsürgősebb feladat. Szükséges ehhez minden szellemi és erkölcsi erő sorompóba hívása s a német nép egész munkássága és takarékossága. A kormány pénz Törvényjavaslat a kázhaszonrészesedés eltörléséről. Bod János pénzügyminiszter a mai nemzetgyűlésen beterjesztette a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről, a beruházásokról és egyéb pénzügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatát. A javaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári házhaszonrészesedést 1926. február hó elsejétől kezdődő hatállyal megszüntesse. Az indokolás szerint az államháztartás adott helyzete most lehetővé teszi ennek a súlyos és igazságtalan adónemnek a megszüntetését. Megjegyzi a javaslat indokolásában a pénzügyminiszter, hogy a kincstári haszonrészesedés megszűnése az egyenes adóbevételeknél mintegy 140 millliárd korona bevétel elmaradását fogja jelenteni, a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságánál, továbbá az állami hivatalok elhelyezési költségeinél azonban jelentékeny megtakarítást fog eredményezni. Felhatalmazást kér a pénzügyminiszter a törvényjavaslatban a kormánytól arra is, hogy a külföldi kölcsönből további 20 millió aranykorona, vagyis 290 milliárd papírkorona legyen hasznos beruházásokra fordítható. Ezenkívül felhatalmazást kér a javaslat arra is, hogy a törvényesen felhasználható összegeken kívül azt a 24 millió aranykoronát (348 milliárd papírkoronát), amelyet a kormány a vármegyéknek, városoknak és ármentesítő társulatoknak adott kölcsönéből teljes mértékben visszakapott, további beruházásokra fordíthassák. Jóváhagyást kér a pénzügyminiszter a cukorrépa forgalmi adó kulcsának két százalékkal történt csökkentéséért is. Foglalkozik a javaslat a tárgysors játékok ügyével is, melyet az indokolás szerint a játékszenvedély felkeltése miatt a pénzügyminiszter károsnak tart. Ezért javasolja, hogy csak olyan tárgy-sorsjátékok kaphassanak engedélyt, amelyeknél a sorsjegyek száma a 30.000 darabot, névértéke a 12.500 koronát meg nem haladja és amelyeknél a nyereménytárgyak hazai iparcikkek. Ingatlanok, lakások, üzletek, vállalatok, továbbá készpénz, értékpapír kisorsolása nem engedélyezhető. Engedélyt sorsolásra egyébként is csak kimondottan közjótékonysági vagy kulturális intézmények kaphatnak, évenként egyszer. Egyes személyek csak 20 millió korona értékű ingóságok kisorsolására kaphatnak engedélyt szorult anyagi helyzetük javítása érdekében. A törvényjavaslat utolsó rendelkezése szerint a dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok pénzbüntetésének legutóbbi felemelését hatálytalanítja. AZ INDEMNITÁSRÓL SZÓLÓ JAVASLAT. Bod János pénzügyminiszter a mai nemzetgyűlésén beterjesztette az indemnitásról szóló törvényjavaslatot is. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy az adókra és egyéb állami jövedelmekre vonatkozó jogszabályokat az 1926. évi június hó végéig érvényben tarthassa s azokból az állami kiadásokat a már meghatározott módon fedezhesse. 5