Városépítés, 1974 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 6. szám - FÓRUM - Kleknerné Nyitray Réka: A szocialista országok területi kutatóinak tanácskozása
’74 FÓRUM A SZOCIALISTA ORSZÁGOK TERÜLETI KUTATÓINAK TANÁCSKOZÁSA KLEKNERNÉ DR. NYITRAY RÉKA Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Főosztálya, az Országos Tervhivatal és a Magyar Közgazdasági Társaság Területi Szekciója rendezte meg ez évben a szocialista országok területi kutatóinak IV. tanácskozását Székesfehérváron. A tanácskozáson a hagyományoknak megfelelően 10 ország vett részt — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, NDK, Románia, Szovjetunió és a rendező Magyarország — mintegy 27 előadással. A tanácskozás napirendjén két fontos, időszerű kérdés szerepelt: — a szocialista gazdasági integráció hatása a termelőerők elhelyezésére, valamint a körzetek szakosítására az egyes országokban, és — a termelőerők területi fejlesztési programjainak és hosszútávú elhelyezésének metodikai és metodológiai kérdései. A magyar területfejlesztés problémáit három előadás ismertette. Az ismertetés kitért területfejlesztési politikánk alapvető céljaira, a területfejlesztés tervezésének rendjére, az irányítás rendszerére. Hazánk területfejlesztésének kettős célja: — az ország egyes területein levő erőforrások hasznosításának biztosítása, — az egyes területek lakosságának anyagi és kulturális ellátottsági színvonalában megtalálható különbségek mérséklése. A területfejlesztés e kettős célját egyidejűleg kell megközelíteni; e követelmény az ország minden jelentősebb társadalmi-gazdasági potenciállal rendelkező régiójában különböző fejlesztési gyakorlatot igényel. A nemzetközi gazdasági együttműködési folyamat törvényszerűségei, az integráció rendszerén belüli kapcsolatok, az integráció területi sajátosságainak makro- és mikroszintű vizsgálata témakörökre felépített előadása során I. M. Pavlov átfogóan foglalkozott a tématerület Szovjetunión belüli tapasztalataival és ezeknek a tapasztalatoknak alapján terjesztette elő javaslatát a szocialista országok hasonló problémáinak gyakorlati megoldására. Mint mondotta, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elvei fontos módszertani jelentőséggel bírnak, mivel meghatározzák az egyes országok területi és helyi komplexumainak integrált gazdaságfejlesztési irányait. A szocialista gazdasági integráció egyes országokon belüli területi hatását tárgyaló előadások hangsúlyozták, hogy a termelőerők telepítésének tervezését és a körzetek fejlesztését meghatározó objektív hatótényezők között az integrációnak növekvő jelentősége van. A továbbiakban a tervek orientációjának, a tervezés elveinek és a területfejlesztés módszereinek kialakításánál az elkövetkezendő években nagymértékben kell figyelembe venni az egyes országokban végbemenő objektív területgazdasági folyamatokat. Az NDK és Lengyelország területi struktúráival kapcsolatban lefolytatott közös tanulmány eredményeit ismertette két előadó. A bemutatott elemzés, amely egy sor közös vonást, s ebből fakadó közös problémát tárt fel a két ország területi szerkezetében, rámutatott az együttműködés fokozásának fontosságára, a problémák közös erővel történő megoldásának lehetőségére és előnyére. Végkövetkeztetésként a tanácskozás megállapította, hogy a szocialista gazdasági integráció hatást gyakorol az egyes országok területi fejlesztésére, ezen belül a népgazdaság kiemelt ágazatainak fejlődésére, a körzetek szakosítására, a műszaki infrastruktúra rendszereinek területi szerkezetére, azaz az egész népgazdaság dinamikus fejlődésére. A népgazdasági tervek részeként kidolgozásra kerülő hosszú- és középtávú területfejlesztési tervek nagymértékben járulnak hozzá a termelőerők gyorsütemű fejlődéséhez, a hatékonyság növeléséhez és a lakosság életkörülményeinek fokozatos javulásához. A hoszszútávú területfejlesztés proramjainak és tervezési metodikájának továbbfejlesztése fontossága és jelentősége miatt napirenden levő feladat. Időszerűségét hangsúlyozza az a tény, hogy ezen a téren kialakult koncepció és gyakorlat nincs. Hosszú távú területfejlesztési tervjavaslatok a népgazdasági tervezés során Magyarországon először készülnek. A népgazdasági tervezés keretében sem kellőképpen kialakultak még azok a módszerek, amelyek segítségével a területfejlesztési tervezés bonyolult feladata megoldható. Ezért célszerű különös figyelmet fordítani már a kutatási irány kialakításánál, de különösképpen a gyakorlati munkák során a szocialista országok hasonló jellegű módszereire és tapasztalataira. A Szovjetunió, az NDK és Magyarország előadói a területi tervezés modellezése terén elért eredményeket ismertették. A hosszútávú tervezésben jelenleg az NDK-ban országos szinten két modellt (népességelőreszámítás és háztartásprognózis), tervezési gazdasági körzet szinten és nagy kiterjedésű tervezési területek szintjén ismét két-két modellt dolgoztak ki. E modellek segítségével hasznos információt nyertek az egyes szintek fejlődésére vonatkozóan. További szükségszerű megoldásra váró feladat a már működő modellek állandó javítása és egységesítése. A szovjet előadó a termelés-telepítés matematikai modelljének hierarchikus rendszerét vázolta. A hierarchikus lánc a következő: — dinamikus ágazatközi modellek (egy ország gazdasági fejlettségét reprezentáló összevont mutatók meghatározására), — ágazati modellek (egyes ágazatnak és iparági komplexumok optimális fejlesztési és telepítési változatainak meghatározása céljából), — speciális modellek (speciális ágzatokfejlesztési színvonalának meghatározására) végül — a regionális telepítési modellek (a termelőerők optimális területi elhelyezési változatainak meghatározására). A magyar előadók egyrészt a regionális modellek fő jellegzetességeit, célkitűzéseit, alkalmazási nehézségeit ismertették, majd a magyarországi kutatások helyzetét és célját, továbbá a faktoranalízis alkalmazási lehetőségeit konkrét kísérleti példa bemutatása során. Különösen érdekes vita alakult ki az ágazati és a területi tervezés információellátásának problémakörében. Az egyes országok információs rendszere a hagyományos módon végzett elemzések adatszükségletéhez igazodik, s a matematikai modellek és módszerek alkalmazásához szükséges empirikus adatokat, minőségi és mennyiségi igényeket ma még nem képes teljes mértékben kielégíteni. Másik probléma az ágazati és a területi tervezésben felhasznált eltérő típusú információkkal szemben támasztott követelmények betartása, ezen belül a tervezés, valamint a gyakorlati megvalósítás során számításba vett információk a valósággal való összhangjának megteremtése, — a felhasználás minden szakaszában egy és ugyanazon információforrás igénybevétele, — az egyes rendelkezésre álló információk összegezhetősége összehasonlíthatósága. Valamely objektumra vagy valamely jelenségre vonatkozó kérdések ugyanis különböznek attól függően, hogy ki teszi fel a kérdést. Az ágazati és területi tervezés a számítások és a tervkészítés során az azonos kérdéscsoportra írás nyúló információkat nem egyidejűleg és nem azonos módon veszi számításba. Ugyanakkor a felhasznált információk típusa és tartalma döntően befolyásolja a modellszámítások eredményét. Éppen ezért a matematikai módszerek hatékonyságának — és ezáltal a tervezési munka minőségének — emelése csak az információkkal kapcsolatos problémák megnyugtató rendezésével válik lehetségessé. 37