Városi Szemle – 25. évfolyam – 1939.

I. Tanulmányok - Dr. Nagy Miklós: Az első magyar gazdacímtár

Az első magyar gazdacímtár 721 a sz. kir. városok és az akkor fennállott Határőrvidék egyes helyeinek ki­vételével betűrendben közli az anyaország és Horvát-Szlavonországok községeinek nevét, az illető vármegye és a község földesurának megnevezésé­vel. Az utólag ceruzával lapszámozott, kézzel írott kötet 268 ívet (536 lapot) foglal magában. Minden lap három rovatra oszlik e címszavakkal az élén : Nomina socerum (= a helységek neve), In comitatu (= vármegyében) és Domínium terrestrale (= földesuraság). Évszám nincs a kéziraton. Herzog Józsefnek, az Országos levéltár főigazgatójának megállapítása szerint, a fölvétel 1784-ben készült. Megállapítását igazolja a Grassalkovics-családnak hercegi rangban való feltüntetése, mert ez a rangemelés épp 1784-ben történt. Igazolja továbbá a Severin (Szörény) megyéhez tartozott községek felsorolása. Ezt a megyét ugyanis, amely a mai Modrus—Fiume megyének egy része, Mária Terézia hívta életre, de már 1786-ban eltörülte II. József. Végül igazolja az a körülmény, hogy a Catastrum külön-külön említi meg az egyes vár­megyéket, ami annyiban fontos, mert II. József 1785. évi közigazgatási reformjával, mellyel az anyaországot és Horvátországot tíz kerületre osztotta, több vármegyét összevont, így Abaúj és Torna; Bereg és Ugocsa; Békés, Csanád és Csongrád ; Gömör és Kishont, Komárom és Esztergom ; Moson és Győr megyéket. II. Józsefnek ez a beosztása haláláig (1790) maradt érvényben. Ehhez képest szerepelnek az 1784—1787. évi népszámlálás anyagában az imént megjelölt megyék egyesítve, szemben a Catastrummal. Maga a munkálat egyébként nem pontos, nem következetes, sőt nem egy esetben hézagos. A Kis-, Nagy-, Alsó-, Felső- stb. jelzőkkel ellátott, azonos községnevek általában külön vannak felvéve, de elég sűrűn szerepel­nek együtt is, ha a földesúr személye azonos. Az is meglehetős gyakori eset, hogy a földesúr neve vagy főrangú családoknál a grófi, bárói rang jelzése hiányzik. Legnagyobb fogyatékossága azonban az összeállításnak, hogy nem tünteti fel az egyes községek határainak kiterjedését, még kevésbbé közli a művelési ágakat vagy a gazdaságilag nem hasznosított területek nagyságát. Mindamellett is, tekintettel főleg arra, hogy ezek a hiányok későbbi összeírásokból többé-kevésbbé pótolhatók, a Catastrom mint hazánk első gazdacímtára, első földbirtok megoszlási kimutatása, megérdemli, hogy részletesebben is foglalkozzunk vele, sőt megérdemelné, hogy meg­felelő javításokkal, kiegészítésekkel egész terjedelmében közzététessék. Az összeírásban a következő anyaországi megyékhez tartozó községek vannak név szerint felsorolva : Abaúj, Arad, Árva, Baranya, Bars, Bács, Bereg, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér, Gömör, Heves (az akkor hozzátartozott Külsőszolnokkal, de utóbbinak megnevezése nélkül), Hont, Kishont, Komárom, Krassó, Liptó, Máramaros,, Moson Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Temes, Tolna, Torna, Torontál, Trencsén, Turóc, Ugocsa, Ung, Vas, a Városi Szemle, XXV.

Next