Vasárnapi Újság, 1840 (7. évfolyam, 296-347. szám)

1840-05-17 / 315. szám

306 kapott a3 műhely­beli munkához ás a3 nagybátyjához gyakran panasz ment hanyagságáért vagy alkalmatlan vol­táért A3 fűszerárus végre megbosszan­kodott, megverte a3 gyermeket , 3s a3 még jobban meggyűlölte a3 mesterséget mellyre ereteték. A3 bátyja újra meg­­fenyíté 3s a3 fiú még hanyagabb lett, így vonták sükeretlenül egymáson az erejöket. Péter elhitette magával, hogy hajlandóságán akarnak erőszakot tenni, olly akaratossággal ellent állott, hogy fél annyival megtehette volna, a­­mit tőle kívántak. Meglehet igazán azt hitte, hogy csak azt a­ kézmivet nem szereti, a3 mellyet választottak neki, holott épen csak a3 dolog nem fért a3 fogára. Fiatal gyermekkori hivalkodá­sa , egész életbeli hivalkodásának meg­vetette az alapját. Ő mindig csak P­é­­ter urfi szerette volna maradni, az az szép köntösben, kerek kalapban jár­ni , mert ő azt gondola csak a3 külsőről ítélve, hogy a3 csinosan öltözködött em­bereknek nincs semmi dolguk. Boldog­talan ! £3 szerint d megundorodott a3 mes­terségétől, nem mintha magát másra alkalmasnak érzette volna, hanem csak restsége valami jót várt a3 változástól. Utálta a3 kézi munkát, de korán sem kell vélni, hogy az észbelit elébb be­csülte volna. Ő egy fáradságtalan , ta­­nulástalan , szolgaságtalan életmódot, szeretett volna, szóval olly foglalkodást a3 mi ne legyen foglalkozás. Ez a 3 félig lágy, félig nagyra vá­gyó természet, mellyet szerencsétlensé­gekre gyakran megtalálunk az emberek között, Raviernek minden m­estersége­­beli haladását, lehet képzelni, meggá­toló. Ott ült két évig a­ mesterénél, de inaskodásának semmi sikerét nem lehe­­te látni. Eleinte megindult az intésre, szemrehányásra, majd számba sem vet­te ; utóljára még büszke volt a­ rossza­ságával, mintha az valami becsületére való ellent­állás lett volna; úgy tett mint az emberek közönségesen; vétkének tisztességes palástot keresett és az asz­talosságra alkalmatlan voltát egy fel­sőbb adomány bizonyságául akarta né­zetni ; nyilván ki­mondta, hogy kedve ellen erotetik­us nagyszerűen egy elnyo­mott, kinzott ember szerepét akará viselni. De bezzeg meggyűlt a­ baja, midőn nagybátyja megunván a 3 hasztalan küz­dést, de magát szólító fel, hogy válas­szon egy neki tetsző életmódot. Péter nem felelhető jó móddal, hogy neki e­­gyik sem kell, és vaktába azt mondó, hogy aranymives akar lenni. Talán az vitte ezen választásra, hogy nem olly durva munkát látott és kevésbé kéz­mi­v­e­s­­ életet reménylett benne. Asz­talosból aranymivessé lenni felebb há­­gás volt, hogy is ne? Péter urfi azt képzelő, hogy közelebb van egy lép­csővel azon társasági urasághoz, melly felé minden esze kedvével és erejéből i­­gyekezett. (Vége közelebbről.) MIK KIVÁNTATNAK­­ MEG EGY JÓ RÉTBEN? A 3 jó rétnek főkép olly fekvésé­nek kell lennie, hogy vagy 1) a3 fel­­színesb gyökerű növények, miilyenek többnyire a­ pázsit füvek, és egész éven át alkalmas mennyiségű nyirkot kívánnak, azzal szakadatlanul elláttassanak, mi­vel csak így maradnak állandóul friss

Next