Vasárnapi Ujság – 1855
1855-10-21 / 42. szám - A pesti Lipót-egyház (kép) 337. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
339 1771-ik év. Ez évben észak Németországban az anyarozs általi megbetegülés járványos és olly öldöklő volt, hogy bizonyos Celle nevü községben 600 beteg közül 97 halt meg. Illyen év volt az 1805. 1814. 1817. de különösen az 1833-ik. Az anyarozs általi megmérgezés összehúzó görcsöket, a tagokban bizsergést, elérzéketlenülést (hüdést), vagy pedig egyes tagokban üszögöt támaszt, de ez utolsó ritkábban fordul elő. Nagy fontosságú azért, ha valaki tiszta vagy tisztátlan gabnából készítteti kenyerét. A nem kellőleg tisztított gabnából készített eledelek veszélyességére honunkban is elég számos példa fordul elő. 7.— A sörivás pár év óta annyira virágzásnak indult hazánkban, hogy az annak főzéséhez kívántató komló termesztését több földbirtokosaink érdemesnek ítélték a megkísértésre — mégpedig a legbiztosabb sikerrel. A hazai földben termett komló kiállja a legjobb külföldivel, a lengyel komlóval is. a versenyt. Melly tényre figyelmeztetjük földbirtokosainkat. Iskolai és egyházi ügyek. A vallásosság s nevelés érdekében alulirt kedves kötelességének tartja, azon buzgó érzelmű hivek áldozatkészsége iránt hálaköszönetét, ezen a nép által annyira kedvelt lap hasábjai közt, nyilvánítani, kiknek szerény gyülekezete Békésmegyében szabad-szenttornyai kis egyházamat képezi, midőn különösen a buzgó adakozók közt kiemelem : 1. Benedek Tóth Jánost, ki az imaházba száz személyre való székeket egy szószékkel együtt maga költségén készittetett. 2. Békési Varga Györgyöt, ki több szives adakozásain kivül utólag ajándékozott az egyház szükségeire ötven váltó forintot, és végre 3. Néhai Bacsúr Jánost, ki végrendeletileg egy hold szőlőt hagyományozott az egyháznak. Az égnek és e zsenge gyülekezetnek áldása kisérje az emlitett jó szivü híveim minden lépteit, — a megholtnak pedig adjon az Isten örök üdvességet. Kelt Szabad-Szenttornyán, october 13-kán 1855. Henczely János evang. tanító-levita.— Felsőbb rendeletnél fogva jövendőre az oktatók minden egyéb hivatalok elvállalásától eltiltatnak, mellyek őket oktatási fontos foglalkozástól csak némileg is elvonhatnák. Nemzeti szinház. OCTOBER. IX. E napokban uj opera került szinpadra Therntől, czime „A képzelt beteg.". Nem képzelt, de valóságos beteg lesz az, s a zenéjénél csak a szövege gyarlóbb. Nagyon csalatkozik az az érdemes író, vagy mi? ha azt hiszi, hogy a magyar nép falustól ollyan bolond, hogy Ámort, mint valami ismeretlen zsiványt üldözze, s egy inas szeretőjével együtt kútba ölje magát azért, hogy a gazdája nem akar a házasságában egyezni. Hát mi köze ahoz a gazdájának? Szeretnők tudni, váljon meg van-e még azon operabiráló választmány, melly Fáy Gusztáv nagy tehetséggel irt operáját visszavetette? mert ha meg van, akkor jó volna, ha nem lenne. X. E héten lépett fel először az ifjú Lendvay Márton: Az ördög naplójában. A közönségen megtetszett, hogy jól esik neki a Lendvay nevet újra fenhangon emlegethetni a színházban. Tudjuk hogy Lendvay szeret tanulni, azért sokat várunk tőle; megjelenésekor koszorút is kapott : hozzá kell tennünk , hogy azt meg is érdemelte , mert mai világban olly közönséges dologgá vált a koszoruhajítás, mint a tüsszentésre ,,prosit"-ot kívánni. XI. E héten háromszor adatott Szigligeti legújabb vígjátéka : ,,A pünkösdi királyné," mindannyiszor tele szinház előtt, ami az ügyesen szerkezett műre a legjobb bírálat. XII. A drámabiráló választmány egy uj népszínművet fogadott, el Szigetitől, czime : ,,A vén bakancsos, és fia a huszár" mellynek a hozzáértők nagy hatást jövendölnek. XIII. Jövő hétfőn megy végbe Bolnai jutalomjátéka, melly alkalommal a jutalmazott Fiaminióban adandja a czimszerepet. Irodalmi ügyek. Ez a hónap jó szüretet adott jó könyvekből; — megjelent : I. Egy három kötetes regény Eszter szerzőjétől : ,,A tudás leánya," mellynek történelmi tárgya Zsigmond király idejéből van véve. Ismét kedvencz írójával találkozik benne a közönség, ki a magyar regényirodalomnak ugyszólva újra-alkotója volt, s kinek köszönhetjük, hogy irodalmunk, nyelvünk rövid idő alatt ollyan hatalmas foglalást tett a nemzet lelkében. Ez a legújabb műve méltó társa többi remek testvéreinek. Ara 3 p forint. II. Közlések a külföldről, fiatal olvasók számára irta: Jósika Julia. I. és II. kötet. Szép nyelven és kellemes előadással irott ismertetések, miket női kézből veszünk s bátran adhatunk nők és leánykák kezébe. Ára 2 ft. Nem látjuk czélját annak, hogy a magyar és német kiadás egybe van foglalva, külön nyomatva a míí ára épen felényi volna, ami annak érdeme szerinti nagyobb elterjedését igen előmozdítaná. Mindkét kötet egy-egy finom színezett képpel van ellátva. E képek bemutatásánál figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy azokon a színek nem festve, hanem nyomva vannak, minden egyes szin külön kőlappal ugyanazon papírra nyomva. E színes nyomásról bővebb ismertetést is fogunk adni. III. Olvasmányok, gymnasiumi s ipartanodai alsóbb osztályok számára Szvorényi Józseftől. Méltán ajánlható minden olvasni vágyó ifjúnak. Szvorényi nem csak azon iparkodott ezen művénél, hogy olly írókból válogassa össze ez olvasmányokat, kik megérdemlik, hogy az ifjúság első vezetői legyenek, hanem egyúttal azoknak a munkálataiból is szerencsésen szemelte ki azokat, amik az ifjúi elme képzettsége és fejlődéséhez legszükségesebbek. Ez már a III. és IV. kötet. Aruk 40 és 48 kr. IV. Bölcsészeti előtan, Rohrer Antal, kegyesrendi tanártól. Iskolai kézi könyv felgymnasiumi ifjúság számára. Ara 48 kr. V. Tanító az elemi tanodákban , vagy nézleti oktatásmód, Koller Károlytól. Népnevelők számára különösen ajánlható. Ara 1 f. VI. Család könyve VIII. füzet. Egy aczélmetszettel. Mind ezen müvek Heckenast Gusztáv kiadónál jelentek meg. VII. Egyházi szónoklattan, különösen protestáns lelkészek számára. Irta Kún Bertalan, megjelent Miskolczon, Fraenkl bizományában. Ára 1 ft. 20 kr. Vidéki hirek. Az orsovai egyház eddig üresen álló oltárrámázata uj képet fog kapni, még pedig a magyar nemzet legelső szentjét, Isván királyt. © Nagy-Becskerek, oct. 11. Nem mindennapi dolog az a vásár, főleg itt az alvidéken, hol az a népünnep helyét pótolja; s igy talán nem is lenne egészen érdektelen azt magyar hazánkfiaival megismertetni e gyenge vázolatban. — A vásártér a város délkeleti végében fekszik, és, mint majdnem valamennyi alföldi városnál, egész külön negyedet képez, csupa kocsmákból, mellyek tuczat számra állanak szép rendben egymás mellett, és a vásár idején kivül mindig zárvák. A korcsmák előtt és mellett a sátrak és bódék hosszú sora terül el,köröskörül az egész vásártér kocsikkal van elsánczolva, mint valami ószerü tábor, és azokon belül csak ugy hemzseg a temérdek sok eladó és vevő, ünnepi ruhában. Bizton lehet állítani, miszerint Magyarországot és a tempsi bánságot lakó valamennyi néptörzs igen számosan képviselve volt e vásáron : magyar, német, szerb, oláh, görög, tót és czigány. Az öltözetek különbsége a nőnemnél tűnt fel leginkább. Volt itt oláh nő, elől-hátul lecsüggő köténnyel, hátán gyermekét czipelve, kezében orsót pörgetve, a szerb parasztlányok arczai egytől egyig annyira befestve vörös és fehér színnel, hogy az ember tulajdonkép nem is tudhatta, hogy ugyan micsodás az eredeti színük? Nyakukon aranyakat hordanak felfűzve, s őszintén megvallom, hogy eddig még több aranyat nem láttam. A szerb nők, ha még házasságuk első évében vannak, minden ünnepélyes alkalomnál csupa művirágból készült rémitő nagy búbot hordanak fejükön, melly majdnem még akkora mint fejük, és hátukon csak úgy fityeg a sok arany és ezüst pénz, mit nászajándékul kaptak. Az illyen menyecske, ha előtalál útjában valami öreg embert, annak kezeit, ha fiatalt , szemét, száját, orczáját összevissza csókolja. Még egy igen sajátságos népszokást is vettem itt észre. Ugyanis egy igen igen felcziczomázott szerb legényt láttam födetlen fővel járni az utczán. Kérdezősködés után megtudom, hogy a födetlen fővel járás a szerb köznépnél gyászt jelent, mint nálunk a fekete ruha, ha valami rokonunk vagy ismerősünk meghal. A rögtönözött laczikonyhák tömege közt rekedt dudaszó mellett a szerb fiatalság tánczol. — A bor és mézeskalács e vásáron legjobban jövedelmezett, mert az itteni pórnép nem is mondja, hogy vásáron volt, ha ugy amugy becsületesen le nem itta magát, és vagy féltuczat mézesbábot haza nem hozott. Máskor többet. L. E. J. :— Jászberényben az algymnasium részére F. Béla 12 ezer pftot hagyományozott. A lelkes ifjú kora halálát véletlen szerencsétlenség okozá. Épen egy jótékony czélból tett kirándulásból tért haza, midőn a kocsiban mellette levő puska elsülvén, karját megsérté, mire midőn karját elvágták, a mütyi következtében kora halálát lelé. Legyenek áldva porai! ® Balásfalváról irják, hogy e hó 5-én három Fejérvárról jövő székely szekerest megállitott egy Busa Nikoláj nevü oláh, s kérte, hogy vegyék fel a szekerükre s vigyék el Balázsfalvára, majd ad nekik érte pálinkát. Adott is nekik pálinkát, de abba beléndeknedv volt facsarva, amitől a jó székelyek mind elbódultak, s az oláh szépen elhajtotta a szekereiket , a zsebeikből kikeresgélt 300 forinttal együtt. Az a legboszontóbb, hogy ez a dolog székelyekkel történt. Hát így kell magatokra vigyáznotok? A kerületi hatóságnak sikerült a kárvallottak pénzét és szekereit a tolvajjal együtt kézre keríteni. Máskor azután minden bolond ember kulacsából ne igyatok! ;— Nagy-Kőrös felsőbb helyrőli felszólítás folytán a Kecskemétről ide átteendő megyetörvényszék helyisége felépítésére késznek nyilatkozott s e czélra 100 ezer pftot határozott fordítani, valamint az áthelyezési költségeket is 5 ezer pftig elvállalja. . .— Körmendről irják, hogy meghatározott, nem kolerában, hanem részvétlenség miatt a casíno. Egyszer már meghalt, de feltámadott, — azért reméljük, hogy halottaiból most is fel fog támadni újra.— Valamellyik bécsi lap hirdetéseinek egyikében, egy szakácsnét keresnek, azon megjegyzéssel, hogy szolgáló nem leend mellette a házban. Ez arra mutat, hogy Bécsben a szakácsnék is szoktak olvasni lapot, —nálunk ezt azok sem teszik, kik szakácsot és szakácsnét is szoktak házuknál tartani.