Vasárnapi Ujság – 1876
1876-07-09 / 28. szám - Az arany képződése 443. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
444 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1 9. SZÁM. 1876. XXIII. ÉVFOLYAM. színműben. A közönséget az avult darab nem igen mulattató, de Odryt szép dalaiért megtapsolták. — A budai színkörben „Abdul Aziz háreme" czimü alkalmi látványosság mindössze azért érdemes szóra, mert többször csalogatott közönséget. Az „Orpheus" czimü operette is (melyet a debreczeni díszletekkel mutattak be) a rendesnél nagyobb közönséget vonzott, de maga az előadás sok kívánni valót hagyott fenn. Közintézetek, egyletek. — A történelmi társulat e hó 6-án tartott ülésében elhatározta, hogy ezentúl külföldi tagok is választatnak, t. i. a mennyiben a történetírás s kivált a magyar történetírás körül érdemeket szereztek. Az ülésen két értekezés olvastatott fel, az egyik: az 1563 évi koronázási ünnepély Krizka Páltól, uj adatok alapján a körmöczbányai levéltárból, fölolvasta Deák Farkas. A másik : Dr. Fekete Lajostól van s adalékokat közöl a magyar sebészet történetéhez, felolvasta Thallóczy Lajos. — A középtanodai tanáregylet közgyűlése e hó 5-én nyilt meg Budapesten Berecz Antal elnöklete alatt. Vidékről ezúttal nem sok tanár jött, s a résztvevők nagy többsége a fővárosból való. Az egyletnek tavaly 726 tagja volt s most 755 tagja van. A pénztárban a most lefolyó évben 1003 frt 18 kr többlet van s az egyesület vagyona 1423 frt 15 kr. A buzgón működő egylet közelebb már meginditja a Franklin-társulatnál két derék vállalatát: a „jeles iróktúra" s az „ifjúsági iratok" kiadatását, melyet Kármán Mór, Berecz Antal és Névy László szerkesztenek. A közgyűlésen érdekes eszmecseréket folytatnak tanügyi kérdések fölött. Így a második napi ülésben Kövesdi Sándor értekezett a középtanodai uj törvényről, s mások is hozzászóltak ahoz. — A philologiai társaság közgyűléséé hó 4-én volt az országház egyik termében. A 206 tag között nem sok jelent meg, alig 22—25-en, többnyire tanárok és lelkészek. Ponori Thewrewk Emil tartott megnyitó beszédet, s elsorolta a társulat mult évi működését, fölemlítve a tagok munkássága közt Barna Ignácz „Juvenalis" fordítását is. A társaság működése felkelté az érdekeltséget s vidéken is tartatnak felolvasások. Ezután dr. Margalits Ede értekezett M. A. Lucanus költőről és koráról. Értekezése a „Pharsaliáról" irt tanulmányának bevezetése, melyben a Lucanusra vonatkozó adatokat gondosan összegyűjtötte. Végül Bartal Antal tett jelentést a készülő encyclopediáról. — A gyermek-menhely ,,Értesités"-e a két elmúlt évről megjelent. E jótékony egylet gr. Károlyi Edéné elnöklete alatt 1870 ápril 12-én alakult meg, czélul tűzte ki: gondozás alá venni kórházban elhunyt vagy fogságba került szülők kisdedeit, talált gyermekeket, betegek vagy ínségbe jutottak kicsinyeit, stb. Nevelni a fölvetteket hétéves korukig, az ingyenesen fölvettekről pedig gondoskodni 14 éves korukig. Először a bölcsőde mária-utczai házában béreltek helyiséget, de két év múlva már a ferenczvárosi kisfő utczában két szomszédházat vettek meg s azokat átalakíttatva, most az utczára tíz ablakkal néz az intézet s benne 45 gyermekre van ágy. Több mint ötvenezer forint volt a vételár, melyet a Jármay Gusztáv által rendezett sorsjáték jövedelme: 14,303 ft 57 kr, az alaptőkékből e czélra használt 255,000 ft, s kölcsön vett 22,000 ft fedezett. Az alapítók s rendes tagok száma is örvendetesen nőtt s buzgó hölgyek bálok, ünnepélyek és előadások jövedelmeiből folyvást igen jelentékenyen tudták emelni az intézet pénzalapját. Már 1874-ben 18,886 ft 10 kr, 16 arany, 18 ezüst forint, 1875-ben pedig 20,327 ft 39 kr lett a tiszta jövedelem. Az egylet tiszta vagyona pedig a mult év végén 48,526 ft 48 krra emelkedett. Az első évben 41 gyermeket vettek föl, aztán évről-évre mindig többet, 1874-ben már 177, tavaly pedig 196 volt a létszám. Valamennyi gyermek nem fér az intézetbe s egy részüket a fővárosban és a vidéken helyezik el gondos táplálás végett. — Az egyetemi olvasókör évkönyve megjelent s e szerint a körnek a lefolyt tanévben bevétele 3607 ft, kiadása 2633 ft volt; a körbe 206 lap járt, (99, előfizetés utján, a többi ingyen;) a könyvtár közel négyezer kötetre szaporodott; tag 931 volt, de közel 400-at kellett kizárni, mivel a tagdíjakat nem fizették. Egyház és iskola. — Iskolai alapítvány. Venosz Imre, székesfehérvári apátkanonok, 100 frtnyi alapítványt tett a szaári iskola javára oly czélból, hogy ezen összeg addig tökésittessék, mig annak kamataiból egy segédtanító tisztességes ellátást nyerhet. A kanonok urnak ez nem első áldozata a tanügy érdekében. — Kerkapoly Károly országgyűlési képviselő Balaton Udvariban a református templom tetőzetének kijavitására mint részint saját adományát, részint általa gyűjtött összeget, 128 frtot adott át az egyház pénztárának. Ez összegért Csöngei Kis Dávid az egyház lelkésze és Tóth István gondnok hálás köszönetet nyilvánítanak az adakozóknak és a gyűjtőnek. — Az orsz. nőiparegyesület választmányi ülése a nőipartanodai igazgatói állomásra, melyről Horcher Adél lemondott, egyhangúlag György Aladárnét választotta. Mi újság? — Uralkodónk és az orosz czár e hó 8-án találkoznak a Csehország északi részén levő Reichstadtban, hol a czár az emsi fürdőből hazautaztában megy keresztül. A király e hó 7-én este indult el Bécsből gr. Andrássy Gyula és több előkelőség kíséretében, kik közt van Novikoff orosz nagykövet is. Bodenbachnál fogja bevárni uralkodónk a czárt, s mihelyt a vonat megérkezik, beszáll a czár vagyonjába s vele Reichstadtba megy, hová dél körül, 11 órakor érkeznek. A megállapított programm szerint itt fog várakozni Rudolf trónörökös, s Reichstadtban udvari ebéd lesz. A kíséret egy része Cseh-Lippán fog ebédelni. Délután 3 órakor a két uralkodó bucsut vesz egymástól. A cár Görlitzen át Szt.-Pétervárra utazik, királyunk pedig Prágába megy az özvegy császárkirályné meglátogatására. — A királyné jelenleg Ischlben időz. E napokban vendégei is voltak Angliából: Grossener ur és neje, kiknek házánál a mult évben s e tavaszon királynénk időzött Angliában. Ő felsége maga hivta meg házigazdáit, kik Ischlben a császári villában laktak, s kirándulásokat mindig az ő kíséretükben tett. — Miletics elfogatása. A szerb izgatót jul. 5. hajnalban elfogták Újvidéken s d. u. 6 órakor hajóra kisérték és Baziásig vitték, honnan vasúton Budapestre hozták. Ide jul. 6-án érkezett meg, s azonnal átszállították Budára az úgynevezett „Fortuna" épületbe, hol a törvényszék van. Miletics elfogatása ellen szerb képviselőtársa Polit távirati úton tiltakozott Ghyczy Kálmánnál, a képviselőház elnökénél, ki most Sarlsbadban van. Ghyczy azonban előre értesítve volt az elfogatás okairól is. — Orosz és szerb ágensekről beszélnek, kik az országban barangolnak, s harczosokat szeretnének szerezni Szerbia számára. Hír szerint a régi honvédség tisztjeit csábítgatják legjobban , ami mutatja, hogy mily nagyon jámbor ágensek lehetnek ezek, kik épen a régi honvédekről hiszik, hogy ráczért vagy muszkáért fognak lelkesülni. — Lobogó-sértés. A „Tisza" nevű személyszállító gőzhajóra e hó 5-én reggeli 4 órakor a szerb partokról egész sortüzet adtak az ottani őrök. A merénylet Orsova és Kladova közt történt Síp falunál, s a hajó annyira megsérült, hogy Orsován ki kellett kötnie. Az utasoknak az ijedségen kívül nem történt más bajuk. Ez eset következtében a belgrádi magyar-osztrák konzul azonnal felszólalt a szerb kormánynál és elégtételt követel. — Kossuthnál közelebb látogatást tettek Nagy Imre és neje, Benza Ida asszony, kik Olaszországban utaztak. Mint a „Főv.L." írja, Kossuth igen szívesen fogadta őket s ráemlékezett, hogy Nagy Imre atyja a forradalomban az ő biztosa volt. Kossuth magatartása kissé már hajlott, de még mindig méltóságos. Szeretett nővére, Ruttkayné asszony betegen fekszik nála. Kossuth a búcsúzásnál melegen szorított kezet a művészpárral, de midőn Nagy Imre szive mélyéből kívánta neki, hogy isten még sokáig éltesse, e szomorú szót mondta : ,,Minek?"1 — Az ősrégészeti kongresszus főtitkára, Rómer Flóris fölkéri mindazokat, kik a kiállításra küldendőtárgyakat jelentettek be, hogy azok tárgysorozatát vele mielőbb közölni szíveskedjenek, nehogy a lajstrom elkészítésében hátrámadás történjék. Baj, hogy a táblázatos kimutatásokat és régészeti térképeket is csak kevesen küldték be eddig. A kiállítás számára újabban dr. Szabó József egyetemi tanár beküldte a m. kir. egyetem obsidiangyűjtemény kiállítását, melyet Tokaj hegyvidékének térképe is illusztrál. Révész Imre akad. tag tudatta, hogy a debreczeni kollégium igen érdekes agyag- és broncztárgyait, leginkább pedig a két legnagyobb obsidian nucleus-t fogja kiállítani; remélhető továbbá, hogy az orvosok és természetvizsgálók idei gyűlése után a máramarosi főiskola és Mihályi János ur érdekes tárgyaikat itt is bemutatják. A kiállítók közt megjelennek az erdélyi szász múzeumok is, t. i. a Bruckenthali-féle, a segesvári, szász-régeni és a beszterczei gyűjteményeik ide vágó része. A Deák síremléke ügyében Budapest főpolgármestere több olasz községet fölszólított, hogy a jelentékenyebb síremlékek rajzait küldjék be. Ferrara községe e megkeresés folytán egy nagy művet küldött be, mely az ottani temető leírását tartalmazza több emlékrajzával. A polgármester köszönő levelet irt ezen hatóságnak s magát a müvet átadta az országos Deák - emlékbizottságnak használat végett. — Huszár Adolf szobrász közmegelégedésre készité el Gyulai Ferencz kolozsvári elhunyt derék színész mellszobrát, melyet az erdélyiek kegyelete és áldozatkészsége hozott létre. Kolozsvár közgyűlése — Szász Domokos lelkész indítványára — közelebb azt is elhatározta, hogy a felállítás költségeit a városi pénztár fogja fedezni. — Szegednek az árvízvédelem 140,000 forint költséget okozott, s ennek fedezésre és a porcsoratöltés stb. kijavitására harmadfélszázezer forint kölcsönt akar felvenni a kormánytól. — öngyilkosság. Dedinszky József Csanádmegye alispánja, s négy izben a nagylaki kerület képviselője, e hó 2-kán, Makó mellett, Apátfalván, pisztollyal szivén lőtte magát. Kétségbeesésének oka zilált anyagi helyzet volt, és a kezelése alatt levő pénzekből is hiányzott néhány ezer forint. Az eset mindenkit mélyen meghatott, mert Dedinszkit szerették. Nejét levélben értesítette szomorú elhatározásáról. „Becsületérzésem nem engedi, hogy életben maradjak", ezt írta nejének. Szobája íróasztalán egy hírlap szélén ez a pár sor volt olvasható : „Ma kétszer akartam kivégezni magamat és hasztalan! Mért kell ennyit szenvednem! Most jobban fogok czélozni!" A boldogtalan ember 53 éves korában vált meg az élettől. — Arany! Oraviczán a bányászok, Horváth Lajos szakértő vezetése alatt, bő aranytelepet fedeztek föl, s mindjárt az első napon kétezer forintnyi értékű nemes érczet hoztak ki. — Egy szerencsés lutris még halála által is szerencsét hozott több lugosi embernek. Élt ugyanis Lugoson egy Zeithammer nevű adószedő, ki a mult években egymásután három (8000, 12,000 és 14,000 frtos) ternót ütött meg. Ez az ember mosta napokban meghalt. Több lugosi úr a szerencsés lutrizó halálából tőkét csinált. Betették a lutriba korát (53), születése napját (17) és halála napját (30), mégpedig távirati uton, mert kifogytak az időből. A legujabb budai húzáson a három szám kijött, s a lugosi urak 48,000 frtot nyertek. A sajátságos véletlen Lugos lakosait meglehetősen felizgatta. — Fürdő-megnyitás. Siófokon a Végh Ignácz Balaton-füdője, mely hullámaiért igen kedvelt, már megnyílt, s miután a fürdő elérte a szükséges vízmagasságot, látogatják is már sokan. — Az országos szinészeti tanodában a jövő tanfolyamra jelenkezők beiratására 1. évi augusztus 14., 15., 16., 17., 19-ik napjai tűzetnek ki; jelentkezhetni e napokon 9-től 12 óráig, a színészeti tanoda irodájában (kerepesi út, nemzeti színház bérháza, III-ik emelet, 18-ik ajtó.) A felvételi vizsgák aug. 21 - én és 22 -én tartatnak. Később jelentkezők csak abban az esetben vétetnek fel, ha feltűnő képességet sejtetnek és elfogadható okkal igazolják elkésé-