Vasárnapi Ujság – 1882
1882-11-19 / 47. szám - Egy magyar ember Khináról. Faragó Ödönnek a földrajzi társaság november 16-ki ülésében tartott fölolvasásából (10 képpel) 742. oldal / Általános nép- és országisme - Dalmady Győző: A quarnerói öbölben 742. oldal / Költemények
742 geri utat tett az afrikai, spanyol, olasz, franczia és angol vizeken. Mikor a húsz éves, de már kész tengerész hazatért az expedíczióból, a család egyik barátja nagyszabású követelésekkel támadta meg. «Aztán öcsém! ha újra látjuk egymást, remélem, admirálnak tisztelhetem!» Agy ám ! de az admirálnak éles szemekkel kell bírnia, a mi tengerészünk pedig közelről lát. Hogyan látná ő meg Lilybaeumból a karthagóiak hajószerelését"? Nem is lett az admiralitásból semmi, hanem visszatért Fiuméba, hol a kikötő-építészetnél keresett alkalmazást, — egyszersmind az angol, franczia, olasz és spanyol nyelvekben szerzett (hogy a németről ne is szóljunk) eddigi ismereteit gyakorlatilag szélesbítette. Az 1873. évi bécsi világzárlat alkalmával a khinai kormány két vámtisztségi kinevezési okmányt ajánlott föl a külügyminisztériumnak, hogy ezek alapján egy osztrák és egy magyar alattvaló nyerhessen kezdetleges alkalmazást a mennyei birodalomban. Ez a messzi kalandos út tetszett Faragó Ödönnek. Benyújtotta kérvényét, melyre gróf Szapáry fiumei kormányzó és Catinelli miniszteri tanácsos különös közbenjárására kedvező választ nyervén, az osztrák részről kinevezett Fries lovaggal együtt 1873 szeptember havában útnak indult Khina felé. Faragó Khinába érkeztekor Shangaiban lőt alkalmazva, de öt hónap leteltével főnöke kiváló ajánlatára már Pekingbe hivatott be, hol egy évi idő engedtetett neki a khinai nyelv tanulmányozására. Miként fogott hozzá, miként birkózott meg vele, ezt képzelni sem birjuk mi, kik a khinai nyelvet csak azokról a bogarakról ismerjük, melyeket hollandus kalmárok a theaáruik takaró papirjaira szoktak festeni. De hogy emberül megbirkózott ezzel a faunológiával, bizonyítja az, hogy egy év elmúltával több khinai kikötőben alkalmaztatott asszisztensi minőségben, végre 1880-ban, tehát szolgálata 7-ik évében, az ichangi kikötő vezetésével bízatott meg ideiglenesen. Itt a kereskedelem fejlesztésére tett alapos és sikeres ügyködésével annyira magára vonta a kormány és főnökei figyelmét és elismerését, hogy a következő évben, a khinai nyelvből feltűnő sikerrel letett vizsgálata után császári tengerészeti vámigazgatóvá neveztetett ki, s mint ilyen utólag Pekingbe hivatott föl, hogy ott a főfelügyelőségnél a khinai titkárságot vezesse. Pekingbeli tartózkodása alatt elegendő alkalma volt személyét, tehetségeit, jellemét Sir Robert Hart főfelügyelővel és a khinai kormány más kitűnőségeivel megismertetni, s ez által egy magasfokú államhivatalra, a minden tekintetben igen fontos tien-tshi vámigazgatóságra, több méltó vetélytárs közül kiválasztatni és kineveztetni. Faragó Ödön előkelő állásához mérve még igen fiatal, 29 éves, magas, szép külsejű, kedves modorú férfi. A magyar nyelvet — bár legfölebb olvasásban gyakorolhatta — nem feledte el, úgy beszéli, mintha soha kinn nem lett volna a csanádi határból. Saját erejéből, kitartással, kötelességhűséggel, pártfogók nélkül idegen országban emelkedett kiváló állásra. Üdvözöljük itthon ! YR. A QUARNERÓI ÖBÖLBEN. Te vijjogó sirály, Hajónk körül ne járj, Viharral ne ijessz. Kiálthatsz ! nem hiszek, Csöndesek a vizek, Hajónk vigan evez. VASÁRNAPI ÚJSÁG. A tenger eleget Látta a felleget És a villámokat: Örül, hogy itt vagyunk, Láthatja mosolyunk, S egyszer ő is mulat. Jól esik, itt a hol Örök magány honol, A vidám társaság. Hajh, csak igaz marad , A hol egy sziv akad, Megszépül a világ. Ne fáraszd hát magad! Vészjósoló szavad Hajónk föl sem veszi. Mienk a pillanat, Vissza nem tartanak A vihar jelei. Menj vissza! mondd meg a Viharnak, hagyja ma A kötődést heve. Mienk a tenger is . . . Ma semmi kedve sincs megbirkózni vele. DALMADY GYŐZŐ. 53. SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. EGY MAGYAR EMBER KHINÁRÓL. Faragó Ödönnek a földrajzi társaság november 16-ki ülésében tartott fölolvasásából. A hires velenczei utazó, Marco Polo óta, ki hátrahagyott munkájában igen sok érdekes, de sokszor mesének is túlzott dolgokat ismertet Khináról, — már annyiból is jelentékenyen megváltoztak a viszonyok, hogy az utas ma már a szuezi csatornán keresztül 45 nap alatt, Amerikán át pedig — folyton utazva — 40 nap alatt eljuthat Khinába. Közlekedésünk ilyen javulása lehetővé tette a világ körüli sétautazásokat, de mivel az még így is igen fárasztó munka, még nagy költekezéssel is jár, csak igen kevés ember teszi meg. Ha messze világot látott ember jut közénk, azt meg szoktuk kérdésekkel ostromolni, s érdeklődéssel hallgatjuk. Ilyen felfogásból indulva, ki, én is bátor leszek Khináról egynémely dolgot előadni, ugy, ahogy azt ott láttam, hallottam és tanultam. Ami Khinának kiterjedését és lakosainak számát illeti, — az ezekre vonatkozó adatok pontossággal meg sem állapíthatók mindaddig, míg Khina belseje a nagyvilág előtt zárva áll. A tulajdonképeni Khina területe 1.297,999 négyszögmérföld. Népessége volt 1812-ben 360.279,897 lélek. Ez adat, mit Tyiá-csing császárnak köszönhetünk, csak megközelítő lehetett akkor, most pedig igen csekélynek bizonyulna, ha lelkiismeretes népszámlálást lehetne keresztülvinni. De a mandarin osztály mindent a sötétségben szeret tartani, s könnyen megeshetnék, hogy a valódi népszámnak alig felét vallanák be, csakhogy a lehető adótöbbletet elkerüljék. Hogy a khinai miképen nevezi önmagát és országát, arra egyenes választ adni nem lehet. Khinának hivatalos neve mindig az uralkodó házéval áll összefüggésben. [Ha a dinasztia változik, az ország régi neve ujjal cseréltetik ki. A jelen elnevezés, melytől az általunk is használt Khina szó ered, Tá-csing-kuo, magyarul a nagy mancsu-tatár birodalom. 238 évvel ezelőtt Khinát Ming birodalomnak hívták. Legköznapiasabb neve Csung-kuo, magyarul Középbirodalom, oly értelemben, hogy Khina képezné a világ szivét vagy közepét; ami azon túl esik, az mind idegen, barbár. Innen jön az, hogy a khinai az emberiséget is két részre osztja, nevezetesen csüng — váj vagyis khinai és nem khinai. Az irodalomban Khinának megint van egy, az előbbiektől egészen eltérő, de sokkal hangzatosabb neve, ez a Hou-kuo, magyarul a szépségnek vagy virágbőségnek birodalma , értve olyan országot, amely a világos gondolkozású, tehát költőies emberekben bővelkedik. Ez által Khina szellemi műveltsége és irodalmának nagysága jelképeztetik. Mindezen elnevezések csakis Khinára mint államra vonatkoznak. Egyes individuumok nemzetiségének meghatározása megint máskép történik. Ha Khina akármely városában tartózkodva az utczán egy embert megállítunk és azt kérdezzük tőle — milyen nemzetbeli? vagy azt feleli, hogy ő cshi-zsén, azaz zászlós ember, tehát máncsu-tatár, vagy pedig chán-zsen, magyarul a derék ember, de a mi magában foglal mindent, mi khinai, így nyelveket chán-hsá-nak, irodalmukat pedig chdn-vénnek nevezik. A chán szó Khina egyik híres dinasztiájának a neve volt. Vallásra nézve a khinai átalában a Buddha hit alapelveit vallja magáénak, mely Kelet-Indiából származott át. A művelt osztály, intelligenczia, minden hitfelekezet nélküli, azaz a két nagy khinai bölcs, Konfíiczius és Menczius tanait követi. Khinai nyelven e két név másféleképen ejtetik ki, u. m. az első Kung-fu-szó, a másik Meng-tzu. Konfíiczius, a még ma is élő Kung család alapítója, élt 550 évvel Krisztus születése előtt, vagyis 200 évvel Róma megalapítása után. Az általa tanított hit főparancsa az, hogy «szeresd és becsüld felebarátod, légy engedelmes szüleid iránt». Menczius pedig munkásságra és békés életre buzdította hallgatóit, a nép száján maradt mondása az : «a mely ember azt mondja, hogy ő képes egy hadsereget összeállítani, s a hadtudományban jártas, az nagy bűnös». Khinának mint államnak létezése visszavihető a legkorábbi időkre. Hátramaradt hagyományai szerint első uralkodóháza már Krisztus születése előtt a 2852-ik évben megalakult, tehát 303 évvel az özönvíz után. E hosszú évek során császári uralkodóháza 33-szor változott, míg trónján a mai napig nem kevesebb, mint 268 uralkodó ült. A khinainak nyelve, szófüzése, igen kezdetleges. Az egész inkább hasonlít a kis gyermekek beszédéhez, amikor megkísértik gondolataikat először szavakba foglalni. Különben e nyelvet művelni, fejleszteni vagy idomítani nehéz is lett volna, amennyiben ily irányú haladásnál nagy akadály volt és lesz mindig az irása. A khinai nyelvnek ugyanis nincs á-b-c-je, irása inkább rajzolás, mint írás. Ilyen szórajza vagy írásjegye van minden egyes fő-és melléknév, ige és összekötő szócskákra, amelyek között némi hasonlatosságot vagy egyéb rokonságot is fölfedezni fáradságos és eredménytelen munka lenne. Hogy a khinai nyelvnek hány önálló írásjegye van, azt kerek számban meg nem határozhatom. A Khang-hsi császár parancsára készült szótár mintegy 50,000 külön írásjegyet tartalmaz. Hogy tehát a khinai nyelv minden betűjét megtanulja úgy az ember, hogy azokat emlékezetből leírni tudná, vagy hogy azoknak többféle jelentéseit eszében tarthatná, arra egy halandónak az élete nem elég. Mind e nehézségek daczára a khinai írott nyelv az, amelyet a világ más czélszerűbb írásmódja fölött az emberiség legnagyobb része használ. Sajátságos az is, hogy a khinai betűk alakja és jelentése — feltalálási idejöktől számítva — oly keveset változott, hogy ezeréves feliratok még ma is egész könnyűséggel olvashatók, míg olyan könyvek, amelyek 30 évszázaddal ezelőtt voltak írva: stylus és más tekintetben mint irányadók szerepelnek. Nagy nehézség a khinai nyelv elsajátításánál már az is, hogy a tárgyak vagy eszmék elnevezésére nem rendelkezik a kellő mennyiségű hangokkal. Különböző hangzású szava csak 421 van, ilyenek: csáng, csháng, csuán, cshuán , tyüek, cshüek , kuáng, khuáng, tszung, tszhung, stb., hogy pedig a hangszegénység zavart ne idézzen elő a beszédében, szükséges lett a hangokat több rendbeli hangfokozatok által különböztetni meg: igy például e hanggal «Ii» a khinai több mint 140 különféle tárgyat vagy gondolatot fejez ki, de mig li* körtét jelent, addig li 3 sógorasszonyt, li1 pedig szilvát. A khinai nyelv tanulmányozása közben több oly szavakra jöttem, amelyek előttem a magyarhoz viszonyítva felette rokonhangzásúaknak tetszettek. Ilyen szavak leginkább a háziállatok elnevezésénél gyakoriak, nevezetesen: kutya khinaiul kou-dza, vagy déli kiejtéssel kútza; macska khinaiul mao-dza, hogy a horgony, vulgo vasmacska (Szembetűnő, elnevezésre a khinai thie-mao-dza kifejezést használ, amelynek szó szerinti magyarra fordítása vasmacskát jelent.) A tyúkot khinaiul tyi szóval jelölik; a Zó-nak ugyan átalános neve má, de már a fehér vagy habos színü lovat a khinai iszó-nak nevezi. Ilyen rokonhangzásuak még: a nő, khinaiul mi; méz, mi-dzu; láncz, lán-dzu;