Vasárnapi Ujság – 1914
1914-09-20 / 38. szám - A lüttichi erődítmények (képekkel) 730. oldal / Általános nép- és országisme
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 36. SZÁM. III 14. 61. ÉVFOLYAM. J hU.ooi nood Forgatható és felemelhető pánczéltorony 15 centiméteres ágyúkkal. — Az erődítmény alap és helyszínrajza. — Forgatható és felemelhető pánczéltorony 5-7 centiméteres gyorstüzelő ágyúval. A LÜTTICHI VÁR EGYIK ERŐDÍTMÉNYE. A LÜTTICHI ERŐDÍTMÉNYEK. Tudvalevő, hogy az egyes nemzetek igen nagy gonddal rejtegetik kíváncsi szemek elől a váraikat. Nem engednek azok belsejébe senki hivatlant, sőt még a külső körvonalak, árkok és sánczok fotografálását is szigorúan tiltják. Utasok, akik ezt nem veszik figyelembe, sokszor járnak pórul békeidőben is az olasz, vagy a franczia határerődök mentén s az angolok még a teljesen elavult s hasznavehetetlen gibraltári erődítményeknek is csak a legrozogább ágyúit mutatják meg idegeneknek. Annál különösebb, hogy a belgák a lüttichi vár erődítési műveiből egyáltalában nem csináltak titkot. Megismertette azokat, — úgy látszik — aki akarta, sőt még a részletrajzokat is megszerezhette. A Madridban megjelenő «La Ilustracion espanola y americana» czímű képeslapnak augusztus 15-iki száma, mely most érkezett meg Budapestre, részleges rajzokat és ismertetést közöl erről a várról. Az ismertetést Joaquin de la Llave brigadéros írta, aki megjegyzi, hogy nem valami titkos úton vagy kémek segítségével jutott a rajzok birtokába, hanem Brüsszelben egy könyvkereskedésben vette, mert a belga katonai földrajzi intézet nyomtatásban is közrebocsájtotta azokat. Úgy látszik a belgák annyira bevehetetlennek tartották ezt a várat, mely Brialmont tábornokuk tervei szerint épült, hogy nem is tartották szükségesnek a titkolódzást. Az egész vár a központi citadellán kívül tizenkét erődítményből állott, melyek hat, egész nyolcz kilométernyi körben vették a várost körül. Ez erődítmények közül bemutatjuk egynek a részleteit, hogy fogalmat alkothasson magának az olvasó az egésznek elrendezéséről. Középső ábránk az egyik erődítmény alaprajzát (baloldal) és helyszínrajzát tünteti fel. A széleken árok fut végig, az árkok belsejét az eszkarp fala alkotja, mely fölött fedett helyen áll a gyalogság. Az erődítmény belsejében levő boltozatok (melyeknek alapfalai a rajz baloldalán láthatók) vascementből vannak építve s vastag földréteggel befödve. Az építmény belseje 17 méterrel magasabb, mint a külső árok fenekes teteje mérsékelten gömbölyded, mint a teknősbéka háta, hogy az oldalról jövő ágyúgolyók rézsútosan érjék. Az épületbe vannak beépítve az a, b, r, f forgatható tornyok, melyek vannak készítve és az ágyuk aczélpánczélból befogadására vannak hivatva. Ezek a tornyok gépezet segítségével felemelhetők és lesüllyeszthetők. Mikor el akarják sütni az ágyút, a tornyot fölemelik, lövés után lesüllyesztik, úgy, hogy csak kupolájának teteje lesz látható. A c-vel jelölt tornyokban, melyeknek szelvényét és alaprajzát is közöljük, a kisebb gyorstüzelő ágyuk vannak elhelyezve. Ezeknek kalibere 57 centiméter, lövegeiknek súlya 272 kilogramm s 20 — 25 lövést tesznek egy perez alatt. Az 1-el jelzett két toronyban 21 centiméteres ágyúk vannak felszerelve, melyek 90 kilogrammos lövegeket tudnak 4 kilométernyire kilőni. Azaz csak tudtak és nem tudnak. Mert ezeket a tornyokat is szétlőtték a németek 42 centiméteres mozsarai. Valószínű, sőt csaknem bizonyos, hogy a németek is birtokában voltak ezeknek a részletterveknek. Másként alig érthető, hogy oly rövid idő alatt lődözhették volna rommá az összes erődítményeket. Az ő hatalmas ágyúiknak nem állhatott ugyan ellene a vasbetonból készült falazat, de nekik mindenekelőtt a forgó aczéltornyokat kellett elrombolniuk, hogy azoknak ágyúit elhallgattassák. Már pedig több kilométernyiről lődözték ezeket a tornyokat, ahonnan azokat még nagyító üvegen sem lehetett látni. PÉNZÜGYI PÁNIK PÁRISBAN : A BANQUE DE FRANCE ELŐTT TÖMEGESEN VÁRNAK, HOGY BANKÓIKAT APRÓPÉNZRE VÁLTHASSÁK. 37714309 BANQUE DE FRANCE ü CINQU PFRANCS^ AZ ÖTFRANKOS BANKJEGY, MELYET A FRANCZIÁK A HÁBORÚ ALKALMÁBÓL NYOMATTAK.