Napló, 1981. december (Veszprém, 37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
Bors néni, Tündér Lala és társaik Év végi gyermekműsorok a tévében Mintha a tévé egész éviben gyűjtögette volna erre az időszakra a legkisebbekhez szóló műsorait! Mindenesetre a legifjabbaknak egy szava sem lehet — december végén naponta meglepik őket valamilyen tévés kedvességgel. Itt van például a Bors néni, címszerepben az utolérhetetlen Dayka Margittal. Lpdkó Titika és barátai Bors néni születésnapjára készülnek , s ugyan mi más lehetne alkalmasabb ajándék, mint éppen barátságuk históriájának feliidézése? Ezt meséli el a játék, amelyet Bohák György rendez s amelyben Dayika partnerei közt ott van Kútvölgyi Erzsébet, Verebes István is. Szász Péter rendezte a Bolondok bálija című komédiát, amelynek anyagát Kelemen Sára népmesegyűjtései alapján Maróti Lajos állította össze. Főhőse Mihók, aki elhatározza addig járja a világot míg legalább két olyan bolondot talál, mint leendő rokonsága ... Mondanunk sem kell, bizony ennél sokkal eredményesebb a legény keresőútja. (A játékban fellépő színészek: Harsányi Gábor, Pogány Judit, Pécsi Ildikó, Bencze Ferenc, Bodrogi Gyula, Mensáros László, Haumann Péter, Koltay Róbert, Székhelyi József, Dózsa László és mások.) Egyre furcsább dolgok esnek Tündérországiban — állapítják meg Szabó Magda Tündér Lala című könyvének hősei, s rákell döbbennünk, hogy a furcsa dolgok mögött intimden esetben Írisz királynő kisfia, Lala áll. Nem elég, hogy megszökik, de magával viszi a királynő csoda-massiálját is, amellyel tetszés szerint átalakíthatja magát bármilyen élőlénnyé, arról nem is szólva hogy „véletlenül” nála a fontos jogar is, márpedig énélkül a felséges mama sehogyan sem jelenhet meg a hamarosan kezdődő államtanácsán ... így indul a nagyomisföldi tündén mese, amelyben a kedves, csinos szovjet színésznő, Irina Alfjonova alakítja a főszerepet, magyar hangja Borbás Gabi. Mellette Ernyei Béla, Pogány Judit és Nagy Gábor játszik, Katkics Ilona rendező irányításával. Ihatkics Ilona neve fémjelzi az ünnepi időszak másik ifjúsági bemutatóját is. Cser Gábor: A hétpettyes lovag című könyvéből ugyanis ő rendezett tévéjátékot a Békés megyei Jókai színházzal együttműködve. A kapzsi Barnamakk király elleni összefogásról szóló mesében Székely Tamást, Kárpáti Tibort, Kővári Juditot, Széplaky Endrét, Csiszár Nándort, Szentirmay Évát, Horányi Lászlót láthatjuk. Csukás István bájos mesehősét, Süsüt, a sárkányt felesleges lenne bemutatni a legkisebbeknek. Most az előző kalandok ismétlése után mód nyílik arra, hogy ismét társaságában töltsünk néhány kellemes percet, ugyanis a tévé elkészítette a játék újabb négy folytatását. A vajszívű, bohémot ezúttal igyekszik mindenki helyett dolgozni és jóindulatával kimondhatatlan sok bonyodalom elindítója lesz ... A Sárkányét látó Vállalat után következő epizód A rettentő! — mint idegenforgalmi szenzációt igyekszik tálalni a bűbájos szörnyet, hogy aztán a Vendég a háznál, öröm a háznál című folytatásban lelkesen készüljön a szomszédos ország, királya, Petrence fogadására. Szüreti mulatságon is lehetne — ha történetesen nem kellene otthon maradnia, de nem is viseli el, suttyomlban kivonul a Kiskirályfival a közeli domboldalba, vadkörteszedésre, csakhogy a gonosz Torzonborz király kihasználja az alkalmat és megindítja a támadást... Persze bővebbet illetlenség lenne elárulni, azt azonban a műfaj eleve biztosítja, hogy Süsü most sem marad senkinek adósa ... A rendező: Szabó Attila, Süsü hangja Bodrogi Gyula, a Királyé Sztankay István. Az operatőr: Abonyi Antal. Hogy mit láthatnak még a gyerekek? Például új sorozatot játékszüret címmel, a régi játékok születéséről, történeté- r .ről, Majd ha fagy! címmel komédiát az úttörőéletről (benne Szolnoki Tibor, Peremartoni Krisztina, Turay Ida és Bánhidi László), Fanfár címmel hat részes új sorozatot a hangszercsaládokról, svéd mesejátékot, Terülj asztalkám! címmel, a Szervusz, Szergej! újabb kiadását, ezúttal egy kedves kiskutyával megtoldva, Varázsgömb ... A Lolka, Bolka barátoknak meglepetés a két kisfiú Föld körüli kalandjainak felidézése másfélórás rajzfilmben. Végül még egy irodalmi adaptáció, méghozzá Móra Ferenc írásai alapján! — Tordon Ákos feldolgozásában kerül képernyőre karácsonytól a Sündisznócska ✓ kalandjai. A négy folytatásban megelevenedő mesejátékot Kende Márta rendezte, s bennük az agyafúrt sündisznó túljár még Mackó bácsi eszén is . . . N. Gy. Daykp Margit, mint Bors néni. Pogány Judit, a Bolondok bálja egyik főszereplője. MtSWrts megyénknek és a magyar zenének lyQUxnsqochco Nyitray Endre sikere Drezdában A Drezdai Közlekedési Főiskola kamarazenekara december elején hangversenyt rendezett, amelyen más művek mellett Nyitray Endre veszprémi zeneszerző-tanár szerzeményét is bemutatta. A vállalkozás kiemelkedő jelentőségű megyénk zenei életében. Nyitray Endre 1969 óta dolgozik Veszprémben. Szegedről került hozzánk, ahol tanulmányait végezte. Különös zenésztípus, sokoldalúsága meglehetősen szokatlan nálunk. Nagybőgőt és gitárt tanít, dzsessztriót vezet, irányítja az OSZK Könnyűzenei Stúdióját, játszik Veszprém város szimfonikus zenekarában és „mellesleg” zenét szerez. Nagybőgőre és kamarazenekarra írt Concertinóját két éve Montagh Lajos, nyugalmazott főiskolai tanár, a hangszer egyik legavatottabb mestere mutatta be, s ő volt az, aki megteremtette a drezdai bemutató lehetőségét is. Az NDK-beli hangversenyen a közönség és a zenészek egyaránt lelkesedéssel fogadták a magyar művet, és a körükben megjelent komponistát. Nemcsak Peter Krauss, a versenymű kitűnő szólistája, de Egbert Steuer, a zenekar karmestere is mindent megtett a jó előadásért. A Concertino hálás darab, de nem könnyű, főként azok számára nem, akiknek a mű szellemének megközelítéséhez csak a kottakép áll rendelkezésre. Krauss művelt és érzékeny muzsikus, akinek alig volt szüksége az előadói instrukciókra, magánszólamát tökéletesen játszotta, örömmel tapasztaltuk, hogy a Nyitray-mű állta a versenyt Bartók Erdélyi táncaival, Vivaldi opus 3. számú nagybőgőversenyével és Telemann kettősversenyével. A jó előadás mellett ennek elsősorban az volt az oka, hogy a veszprémi komponista alkotása megmaradt az élvezhetőség határai között. Ez azért nagy erény, mert manapság a nagybőgő hihetetlenül sokféle hanghatásra csábítja a zeneszerzőket. Nyitray tiszteli a versenymű szabályait, nem hajszolja a különleges hatásokat, műve mégis mai és eredeti. A nagybőgős és a dzsessz-játékos rutinja és kedélye tükröződik benne, s ez a német közönségre sem maradt hatástalan. Persze korántsem arról van szó, hogy dzsesszes elemek vagy rögtönzött részletek lennének benne. Sokkal inkább magyar és impresszionista ez a muzsika, kerekre szerkesztett és arányos. Nyitraynak két önálló szerzői estje volt az elmúlt években. Az elsőt Veszprém város szimfonikus zenekara vállalta Zámbó István vezetésével, a másodikat pedig a győri filharmonikusok Jancsovics Antal karmesterrel az élen. Ezekre emlékezve és a drezdai bemutató még friss élményének tükrében Nyitray zeneszerzői fejlődése is kezd kirajzolódni. Alkotói útját a kamaraműfajok felé való tájékozódás és a zenei kifejezésmód egyszerűsödése jellemzi. Megyénk sokat köszönhet neki, hiszen alkotótevékenysége különleges színnel gazdagítja zenei életünk egyoldalúan előadói arculatát. Szelényi Pál Színházi jegyzet. A svejki magatartás és kritikája Eredeti ötlettel indították az alkotók Bertolt Brecht: Svejk a második világháborúban című komédia veszprémi előadását. A Hitlert játszó színész, harcias katonazene kíséretében, emelőszerkezet segítségével, a mélyből magasodott a nézők fölé. Az előjátékban szereplő társait - Göringet, Goebbelst, Himmlert - csak hanggal, valamint panoptikumszerű bábuk közreműködésével jelenítették meg. (Brecht ezt szituációban, a földgömböt körülálló náci vezéreket eljátszva írta meg.) Alig kezdődött el az előadás, máris sikerült színpadi valósággá tenni Brecht elidegenítő effektusát. A közönség felkuncogott, kritikus humorral reagált, amikor a Führer a kisember áldozatkészségéről kérdezte Himmlert. Ez a hangütés az egész előadásra jellemző lett. A publikum egyetlen pillanatra sem hihette, hogy ami akkor történt, annak úgy kellett lennie, mert meg volt írva a sors misztikus könyvében. Ellenkezőleg: az elidegenítő, vagy más szóval idézőjeles játékmód jóvoltából a veszprémi előadás arra ébresztette rá a publikumot, hogy minden lehetett volna másképpen is. Kissé kívülről, kritikusan néztük Svejk élniakarását, és nem hittük el neki, hogy nincs más lehetősége, csak a szabotáló együttműködés. Brecht ítélete jellemző: lehet, hogy Svejk elpusztul Sztálingrád térségében a hómezőn. Tehát a svejki magatartás korántsem biztosíték a túlélésre. Bertolt Brecht 1943-ban, az amerikai emigrációja idején írta meg ezt a darabot. Tehát még javában folyt a második világháború. Az állampolgárságától megfosztott német Brecht derűlátóan gondolt a nácik közeli vereségére, a hazatérés lehetőségére. A valóságos és az álomszerű képeket egymást váltva jelenítette meg a darabban optimizmust és életerőt árasztva. Jellemző, hogy a brechti epikusságot sok helyütt átszövi - mintegy felemelve azt - a líra. Gondoljunk a Moldva-dalra, a baráti, a szerelmi összetartozás humorában is megejtő tiszta emberségére. Az álomszerű és a valóságos kép érdekes vegyítése Hitler és Svejk szimbólumot hordozó találkozása a darab végén. Valóságos a hómező és Svejk menetelése Sztálingrád felé. Látomásos, álomszerű, hogy találkozott a Führerrel, akivel mély humorral átszőtt beszélgetést folytatott a kisember-katona. Kiderült, hogy kutyaszorítóba került a Harmadik Birodalom vezére, a szélrózsa minden irányába próbált elindulni, de, amint Svejk megjegyezte: „Továbbmenni nem bírsz, és maradni nem lehet." A darabban többször elhangzott Dal a Moldváról tesz pontot az előadásra: „A kerék is fordul, őket is ez várja. / Eljár az idő a hatalmasok felett.. Valóban. A Harmadik Birodalom nincs többé. Svejk vendéglője, a Kehely, ma is megtalálható Prágában. Brecht az eredeti regénytől elsősorban a népszerű alakot és a Kehely vendéglő színhelyét kölcsönözte. A mondanivalója lényegesen különbözik az eredeti „első világháborús" Svejkétől. Hasek megelégedett a háború pacifista bírálatával, Svejk passzív „hülyéskedéseivel.” Brechtnél Svejk jóval aktívabb, kicsit ki is hívja maga ellen a sorsot. A Kehelyben tudatosan ironizál. Például: „Hitler nagyobb rendet csinált, mint ahogy emberi ésszel el lehetett volna képzelni. Nagy bőség, nagy rendetlenség ... Minden csomó zöldségért le kell adni egy élelmiszerjegyet, ez aztán a rend ... " Nem véletlen tehát, hogy a Gestapo-ügynök felfigyelt rá és bekísérte. Falánk barátjának azért szerez húst, nehogy belépjen a náci hadseregbe és szégyent hozzon a Kehely cseh érzelmű törzsvendégeire. Magatartása alapvetően mégis passzív maradt Brechtnél is. Amikor a Kehely egyik vendége megjegyezte, hogy „többet is csinálhatnánk, mint hogy sligovicát iszunk és viccelődünk." Erre Svejk: „Manapság már az is nagyon sok, ha megvan az ember." Tehát túl szeretné élni a totalitárius hatalmat, a nagy világégést. Ha úgy adódik egy kis együttműködés, sőt színlelt behódolás árán is. Brecht Svejkje tulajdonképpen ennek a magatartásnak a lehetőségeit járja be a darabban. Hiszen a két véglet, az aktív ellenállás és a teljes behódolás között milliók viszonyultak hasonlóképpen a kérlelhetetlen náci diktatúrához, mint Svejk és a Kehely törzsvendégei, tehát a darab valóságalapja és problémafelvetése miatt is figyelmet érdemel. Az előadást Ulf Reiher rendezte. Amint már említettük, sikerült neki a sajátos brechti elidegenítési módszert alkalmaznia magyar színpadon. Hozzátehetjük: nem lehetett könnyű az ábrázoláshoz, beleéléshez szokott színészeket olykor „kívülről", jelzésszerűen játszatni. Az eredmény, ha nem is kifogástalanra sikerült, de végül is a rendezőt igazolta. Az első részben túl hosszúnak tűntek a pauzák az egyes jelenetek között. Bizonyára lehetett volna jobb megoldást találni, mondjuk a nyílt színen történő átdíszletezést. Ezt ugyanis Brecht szívesen alkalmazta, mert „belefért” az elidegenítő hatásmechanizmusába. Vagy esetleg oda illő zenével enyhíteni a ritmuskihagyást. A második rész ritmusa lényegesen jobb volt, mint az első részé. Az előadás másik gyengéje a dalok előadása. Úgy tűnt, hogy ezzel barátkoztak meg legkevésbé — tisztelet a kevés kivételnek — prózai színészeink. A befejezés játékosan szellemesre, közönségre kacsintóra és hatásosra sikerült. Roland Wehner díszletei lényegretörőek, puritánok voltak. A jelmezek, a maszkok a figurákat jól karakterizálták. (Az említett díszletcseréket azonban gyorsabban, egyszerűbben lett volna jó megoldani, alkalmazkodva az itteni mostoha színpadi körülményekhez.) Csíkos Gábor Svejk-alakításán átsütött Brecht intellektusa. Pontosan lehetett érezni, mikor „svejkeskedik” és mikor mondja az igazi véleményét. Csíkosnak ez volt az első szerepe Veszprémben. Kulturált játéka, színipadi egyénisége, valamint a premierközönség nagy tapsa alapján írhatjuk: üdvözöljük a Petőfi Színház vezető színészei között. Bakody József alakította Hitlert — megdöbbentő hasonlósággal, hátborzongató szuggesztivitással, benső iróniával, remekül. Pedig — nem lehetett könnyű dolga, amikor színpadi szituáció nélkül magányosan kellett megjelenítenie a világhódítót. Svejk és Hitler hómezei találkozásán jól karifeírozta a bukott diktátort. Jászai László SS-Scharführere telitalálat. Majdnem affektálósan vékony hangon adta ki szörnyű parancsait. A figura benső emberi lényegét játszotta el, levetkőzve a hazai konvenciókat. (Ebben bizonyára segítségére volt a német rendező.) A cseh származású Gestapo-ügynök szerepében Dobók Lajos kifogástalan volt. A túlbuzgóságában sikerült eljátszania a kollaboránsok megalázottságát is. Amikor Bullinger-Jászai sommásan közölte véleményét maga egy szarházi, vérig sértődött. Hiszen nemcsak honfitársai, hanem a hódítók is annak tartják ami. Hasonlóképpen pórul járt egy véletlen folytán Vojta, miniszteri tanácsos - Czeglédy Sándor alakította ironikus felhanggal —, aki cseh létére szintén a hitleristák szolgálatába lépett. „Hálából” a frontra küldték ágyútölteléknek. Brechtnél a kollaboránsok sem, járnak jobban, sőt rosszabbul, mint a passzív kisemberek. Vajda Károly falánk Balouhja az egyik legkomikusabb alakja volt az előadásnak. A retekről szóló dala, amelyet kiélezett szituációban énekelt el, rendkívül hatásosra sikerült. Losonczy Ariel Kopeckynéja vértelenebbre sikerült a vártnál, hiszen korábbi alakításaiban éppen temperamentumával tűnt ki. Fiatalos, üde színfolt volt Anna és Kati Saárossy Kinga és Homoki Magdolna „kettőse”. Különösen az utóbbi remek karakterizálókészsége és humora okozott kellemes meglepetést. Rokonszenvesen esendő embert játszott Dóczy Péter (Procházka). Jó volt Rupnik Károly és Faragó József SS-legénye és Ruttkay Mária idős nője. Kisebb szerepekben helytálltak: Árva László, Basa István, Dévai Péter, Éltes Kond, Győrffy László, Háromszéki Péter, Monori Balázs. A statiszták akkor remekeltek, amikor a hómezőjelenetben, német katonákként elénekelték és eljátszották a gátlástalan hódítások okozta szenvedéseiket. Ez a betét képileg, hangilag is hatásos volt. Zongorán Lovas József működött közre. Horváthy György Svejk vallatás közben is feltalálta magát: Csíkos Gábor és Jászai László jelenete. NAPLÓ - 1981. december 19., szombat -5