Világ, 1911. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-01 / 51. szám
Sztereo litások ne csak papíron legyenek meg, hanem tényleg megtörténjenek. A miniszter a megállapodásokat mint fait accompli-t állította be és kijelentette, hogy ennek a megváltoztatásába ő bele nem megy, ehhez az osztrák delegációnak hozzászólása nincs. A delegáció tapsolt és helyeselt a miniszter szavaira. Batthyány visszavonta határozati javaslatát és a többség megszavazott mindent. A költségvetést, a százmilliókat, a bizalmat. És mindenki örült, hogy a dolognak vége van, csak Rosenberg Gyula emelkedett föl kissé szomorúan diadalai színhelyéről és hagyta ott busánaz előadói széket. * A magyar ipar részesedésének kérdése egyébként már végleg elintézett dolog. Az osztrák delegáció mai ülésén a bosnyák hitel letárgyalása után Exner, a hadügyi albizottság előadója, foglalkozott ezzel a kérdéssel és ő maga is, mint fait accomplit kezelte ezt a dolgot. Helytelenítette, hogy a megállapodások az osztrák delegáció háta mögött történtek, de, hogy ez a megállapodás mégis köti a tengerészeti vezetőséget, azt maga is elismerte. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a közös kormányt fölszólítja, hogy a szállításokról pontos kimutatást terjesszen a legközelebbi delegáció elé. A javaslatot elfogadta a keresztényszocialisták vezérszónoka is és a delegáció plénuma magáévá tette a rezoluciót. A szállítások ügye ezzel végleg elintéződött. Délelőtt, mikor még Hieronymi kijelentéseiről nem tudott az osztrák delegáció, a pártok vezetői tanácskozásra gyűltek öszsze, amelynek azonban semmiféle konkrét eredménye nem volt. Az osztrák konferencia mindössze abból a szempontból volt tanulságos, hogy a keresztényszocialisták akciójának az élét világosan megmutatta. A szállítások ügyéről alig beszéltek, ellenben arról annál többet, hogy a Montecuccoli eljárása inkorrekt volt. A konferencián kísérlet történt arra is, hogy Montecuccolit egy önmagát dezavuáló nyilatkozatra kényszerítsék, ami természetesen nem történt meg. Ezután határozták el magukat a déli órák, folyamán a pártok, hogy egy rezoluciót fogadnak el ebben az ügyben, amely a délutáni plenáris ülésen meg is történt. A százmilliók, amelyeket megszavaztak a flottafejlesztésre, már működnek és a Dreadnoughtok építésével egyidejűleg már megkezdték a régi hadihajók átalakítását is. A «Grazer Tagespost» azt az érdekes hírt közli, hogy a főherceg-osztály átalakítása már megkezdődik és ez az átalakítás egymagában tizenhatmillióba fog kerülni. Az átalakítás költségének a tételét épp ma szavazta meg a magyar delegáció. A plenáris ülés Gróf Zichy Ágost elnök az ülést Vili. órakor megnyitja. Az ülésen a közös hadügyminisztérium részéről Montecuccoli ellentengernagy és Hoffmann Hugó altábornagy volt jelen. A magyar kormány részéről megjelent gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök és Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után következik a tengerészeti költségvetés részletes tárgyalása. A költségvetés első, második és harmadik ic- ínét felszólalás nélkül fogadták el. A negyedik címnél Rosenberg Gyula felőadó, azt az óhajtását fejezte ki, hogy a fiumei kikötőbe egy állomáshajó vezényeltessék. A tengerészeti nép- és polgári iskolák tételénél Bakonyi Samu kifogásolta, hogy magyar hozzájárulással osztrák földön tartanak fönn ilyen iskolát. Rosenberg Gyula azt válaszolta, hogy az iskolában a haditengerészet altisztjeinek gyermekei részesülnek neveltetésben. Lucch Károly felszólalása után a tételt megszavazták. A rendes költségvetés többi címénél nem volt felszólalás. (A szállítások dolga) A háromszáztizenkétmillió koronás rendkívüli hitel címénél Gróf Batthyány Tivadar szóvá tette az osztrák delegáció idevonatkozó tegnapi határozatát, melyet-nem-lehet szó nélkül hagyni. Indítványozta, hogy mindaddig,mig a megállapodás keresztüli vitele biztosítva nincs, a magyar delegáció függessze föl annak a kérdésnek tárgyalását. Az osztrákok terve, úgy látszik, az, hogy megváltoztassák azt a megállapodást, mely a magyar kereskedelmi miniszter és a haditengerészet vezetősége közt létrejött. Tállián Béla nem akar az osztrák delegáció határozatának kritizálásába bocsátkozni s nem fogadhatja el gróf Batthyány Tivadar indítványát. A haditengerészet vezetősége tegnap precíz és határozott nyilatkozatot tett a szóbanforgó megállapodásról, a magyar delegációban ránk nézve pedig csak ez lehet irányadó. Másrészt remélhető, hogy az osztrák delegáció józanabb része is jobb belátásra fog jutni s a differenciák simán elintézhetők lesznek. Bakonyi Samu csatlakozik gróf Batthyány Tivadar indítványához. Rosenberg Gyula hangoztatta, hogy a magyar delegációra nézve teljesen irreleváns, mit határoznak az osztrákok. Jogainkból semmi esetre se fogunk engedni, akár bizalmat, akár bizalmatlanságot szavaznak az osztrák delegációban a haditengerészet vezetőségének. Gróf Batthyány Tivadar indítványa tehát fölösleges. Gróf Batthyány Tivadar nem teheti magáévá az indítványa ellen fölhozott érvelést. Vonjuk csak le a konzekvenciát, ha nem fogadja el a bizottság az indítványt. Ha az országos bizottság megszavazza a 312 milliós hitelt, akkor többé nem lesz módja, hogy ezen költségvetésről tárgyaljon és határozatot hozzon. Az osztrák delegáció jobban taktikázik, mint mi. Megvárja a mi határozatunkat s akkor olyan állást foglalnak el, hogy kiforgathassák az olyan megállapodást, amely a magyar álláspontnak jobban megfelel. Sőt lejön ide Weisskirchner miniszter, hogy támogassa és ellennárásra buzdítsa az osztrák delegációt. Ha mi ezt összetett kézzel nézzük, ez nem praktikus eljárás. Ezzelaz eljárással szemben erőt kell szembeállítanunk. Túlzott lojalitással csak újabb, vereség elé nézhetünk. Ez ellen nem lehet úgy védekezni, hogy nem törődünk azzal, ami odaát történt. Ha nem fogadja el a bizottság indítványomat, akkor ne csodálkozzék, ha majd a megállapodást kiforgatják sarkaiból. Ezért a nagy hibáért a többség vállalja a felelősséget. Báró Dániel Ernő azt a reménységét fejezte ki, hogy a kormányban lesz annyi erő, hogy érvényt tudjon szerezni a maga álláspontjának, Batthyány indítványának elfogadásával, amely félig-meddig bizalmatlanságot tartalmaz, ebben, az irányban csak gyöngítenénk a kormány pozícióját. Elnök az ülést rövid időre felfüggeszti. Szünet után Elnök újból megnyitja az ülést s szavazásra teszi föl Batthyány indítványát. A többség mellőzi az indítványt s áttértek a rendkívüli hitel általános tárgyalására. (A tengerészeti minisztérium) Ny 1lai Ferenc rámutatott arra, hogy a most előterjesztett flotta-programm megvalósítása után a haditengerészet vezetősége minden valószínűség szerint új költségszaporítást fog kérni, mert akkorára több hadihajónk ismét elavul és használhatatlan lesz. Ez a dolgok rendje, amibe bele kell törődnünk. Szóvá teszi ezzel kapcsolatban a tengerészeti minisztérium, kérdését, ennek fölállítását már csak a parlamenti felelősség érvényesítése érdekében is szükségesnek tartja. A hadügyminiszter most nem lehet felelős a tengerészeti költségvetést, amelynek betartását nem is ellenőrizheti. A minisztérium fölállítása megszüntetné azt az inkompatibilitást is, amely abban jelentkezik, hogy a flotta főparancsnoka egyúttal adminisztratív vezetője a tengerészeti ügyeknek. Erre sehol a világon nem lehet példát találni. A hét hadihajónak előzetes felhatalmazás nélkül történt építtetéséről elismeri, hogy huszárszüdinek szép lenne ez az eljárás, de kérdi, mi történt volna, ha a delegáció nem szavazta volna meg az építés költségeit ? Kizárt dolog, hogy a Stabilimento Tecnico más államok tengerészetiének is nyakába tudta volna varrni ezeket a hajókat. Erősen kétséges, hogy az új hajók megfelelnek-e a modern hajóépítési technika követelményeinek s kiállják-e a versenyt a külföldiekkel. De ezenfelül mi drágábban is építünk, mint Anglia, vagy Franciaország. Nem kifogásolja, hogy a tengerészet részére szállító iparvállalatok részvényei az utolsó időben oly nagymértékben emelkedtek, de itt a rendes polgári hasznot jóval felülmúló drágaságról van szó. Adatokkal bizonyítja, hogy mennyivel drágábbak lesznek ezek a hajók, mint az angol, francia és német Dreadnoughtok. Szerettevolna, ha a haditengerészet vezetősége az albizottság elé terjesztette volna azt a szerződést, melyet a hajók átvétele dolgában a Stabilimento Tecnicoval kötött- Felhívja a delegáció figyelmét arra, hogy a haditengerészet mérnökei a Stabilimento Tecniconál is alkalmazva vannak. A mérnökség vezetője pedig, miután nyugalomba ment, az építővállalatnál kapott vezetőállást. Ez olyan állapot, amilyen sehol, a világon nem található és nálunk se lenne megengedhető. Annak a viszonynak, mely a hadmérnöki kar és a Stabilimento Tecnico közt fönnáll, a magyar iparra rendkívül sérelmes következményei vannak, a magyar gépiparnál való megrendeléseket akkor is visszautasítja a tengerészeti vezetőség, mikor azok olcsóbb árakat kínálnak, mint a Stabilimento Tecnico. A rendkívüli hitelt a haditengerészet nagy érdekeire való tekintettel s a , vezetőség iránt való bizalomtól elfogadja. Chorin Ferenc szerint a tengerészeti minisztérium fölállítása ellenkezik az 1867. évi XII. törvénycikkel; a közös intézmények tágítása nincs Magyaország érdekében. A tengerészeti fes érzések körül Magyarország még mindig ötmilliósnyi károsodást szenved, annál méltánytalanabb tehát az osztrák delegáció tegnapi támadása. A kereskedelmi miniszter megállapodása a tengerészeti vezetőséggel a részesedés dolgában nem új dolog, mert ezt a delegáció mindig követelte. Igaza volt Heltainak, hogy a Stabilimento Tecnico következetesen elütötte a magyar ipari vállalatokat a szállításoktól. Nekünk nem szabad egy jottát sem engedni a jogainkból s meg kell védelmezni teljes erővel a létrejött megállapodást. A részesedést nemcsak a megépítendő, hanem már építés alatt álló két hajó költségeiből is biztosítanunk kell. Abban a reményben, hogy ez így lesz, elfogadja a címet. Gróf Batthyány Tivadar tiltakozik a tengerészeti minisztérium fölállításának még a gondolata ellen is. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint a delegáció az ipari részesedés dolgában létrejött megállapodást tudomásul veszi s kimondja, hogy annak változatlan föntartásához ragaszkodik. (Hieronymi a szállításokról) Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter szólalt föl ezután. Azt, hogy az ipari megrendelések kvótaszerűen oszlassanak föl, olyan princípiumnak tartja, amelyre nézve sem a magyar, se az osztrák delegációban nem lehet eltérés. Olyan joga nincs az osztrák delegációnak, hogy azon a princípiumon változtasson. A kvótaarányszerű részesedésünk a haditengerészetnél eddig nem érvényesült főképp azért, mert nem volt olyan gyárunk, amely hadihajót tudott volna előállítani. Ez a helyzet most megváltozott. Azt a hajógyárat, amely az állam tulajdona, kibővítette és képessé tette hadihajók építésére is.Ebben a változott helyzetben érintkezésbe lépett a tengerészeti parancsnokkal, mert hiszenő teljesíti a megrendeléseket. Megállapodást keresett vele, hogy Magyarország a megrendeléseknél a kvótaszerű arányhoz jusson. Arra nézve, — úgymond — hogy az osztrák delegáció ezt a megállapodást nehezményezi és hogy váljon minő visszahatással lesz én reám és a magyar kormányra, egész határozottsággal kijelentem, hogy én attól amegállapodástól, a dolog természete szerint nem térhetek el, mert rám nézve az a versus regens,hogy Magyarország a tengerészeté által ipari megrendelésekben mindenesetre kvótaszerűleg részesíttessék. (Élénk helyeslés.) Hiszen hosszú tanácskozás után tudtunk arra az eredményre jutni, amelynek, még egyszer ismétlem, egészen objektív alapon az volt a célja, hogy Magyarország kvótaszerűen részesíttessék ezekben a megrendelésekben. Nem is találok semmiféle indokot a megállapodás elől való eltérésre, mert akárhogy fogjuk azt megcsinálni — tegyük fel például, hogy a január 31-iki megállapodásokat módosítani akarnók — mindig oda fogunk jutni, hogy a hajókkal nem tudjuk a kvótát helyreállítani, hanem hogy a hajók építési költségeit is azon a komplikált módon kell számítanunk, hogy minden egyes hajónak az egyes alkatrészei nem abból az államból származnak, ahol azon hajók épültek, hanem máshonnan. Minthogy tehát hajókkal a kvóta helyreállítása lehetetlen, más, a hajók felszereléséhez tartozó iparágakban kell kiegészítést keresni. (Helyeslés.) Ha akkor, midőn azokkal a megállapodást létesítettük,a haditengerészet vezetője , excellenciája abban a meggyőződésben lett volna, hogy több hajónak a fiumei hajógyárba való utalásával egyenlítsük ki a kvótát, ennek nagyon örültem volna, mert sokkal szívesebben venném, hogyha Magyarországon több hajó építtetnék és pl. kevesebb löveg rendeltetnék meg, mert a hajó magasabb ipari egység, mint a löveg. (ügy van!) Ha több hajó utaltatik oda, akkor igenis ezeket a kiegyenlítő megrendeléseket redukálni lehet, de attól az egy _________VILÁG_________ 1911. március 1. o