Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-01 / 181. szám
2 1915. júnus 1. jég a háborúk gyilkos forgatagába iktatott. Most érkeznek az olasz harctérről a hírek, hogy az olaszok előszeretettel lövöldöznek sebesültszállítóinkra és egészségügyi szolgálatot teljesítő csapatainkra és szívesen hunyják be szemüket vöröskeresztes jelvényeink láttára. Nem most történik ez először a háború folyamán. A féktelenség, mely keresztül törte a hadi jog humanitárius rendelkezéseit, nem egyszer tombolt kétségbeejtő állatiassággal. Nem egyes katonák barbárságának rovására írandó borzalmak történtek különösen orosz részről, hozzátartoztak azok az ellenség hadviselésének rendszeréhez. A békés lakosság felkoncolása, aggoknak és gyermekeknek válogatott eszközökkel való kínzása, lemészárlása, épp úgy napirenden volt, mint a városoknak és falvaknak a hadviselés kénytelenségén kívül való felgyújtása és lerombolása. Csúcspontját érte el ez a rendszer gyermekeknek, asszonyoknak és aggastyánoknak a csatavonal előtt az ágyuk és fegyverek tüzébe való hajtásával. Az ellenség a védtelenek, ártatlanok szörnyű jajgatásából merített a győzelemért vívandó harchoz lelkesedést, halál hőívesükön és széttaposott testükön keresztül indult rohamra . . . A franciák és angolok a világ fülébe harsogták elképedésüket és fölháborodásukat, ha egy-egy műemlék — melynek tornyaiba megfigyelőiket és gépfegyvereiket helyezték el — megsérült. De, hogy ők nyílt városokat bombázzanak, ez nem ellenkezett azzal az emberi törvénynyel, mely az ember alkotta műemlék föltétlen tiszteletét rendelte el ugyanakkor, amikor a hadviselés nemzetközi megállapodásai által a háborúból kivett emberéletek ellen támadtak. A háborúk, melyeket a népek vívtak, kifejlesztették a stratégia és taktika tudományát Az emberiesség konvencióinak fölrúgása kifejlesztette ellenségeink új élet. A lények azt mutatják azonban, hogy a háború csirái csak úgy el vannak hintve az egész világon, mint az élet csirái és ha egy is csak megtermékenyül közülük: itt a háború. Illúzió az, hogy a hábomnak diplomáciai után, nemzetközi bírósággal, financiális alapon, véget lehetne vetni. A bábom csirái öntudatunk küszöbe alatt 6l bennünk és bensőnk mélyében kellene megváltoznunk, hogy elpusztíthassuk azokat. Az ember kilép ugyan az állatiságból, — de nem válik „übermensch“-sé. Vitalizáljuk a háború okait, hadd tudjuk meg, mi ellen kell is harcolnunk, — a „a háborít elleni háborúban.“ A régi barbár idők maradványa: az emberben élő hadakozó és versenyzési vágy. Az állatok között a leghíresebb és legbátrabb, a homo-nak nevezett magasabb rendű lény, amely angyal is egyszersmind, az állatban és harcoló ösztöne nemes impulzusokból fakad: szeretésből és önfehadozásból. Csak az ember küzdhet: látomásokért És ez a háború hősies része, amelyet szem elől tévesztenek az utópistáik. A katonai kiképzés megtanítja az embert arra, hogyan használja bajonettjét, ha keresztül akarja szúrni ellenséges mellen. Ennél nincs lázítóbb valami. De igazságtalanság feledni ekkor azt, — hogy aki szúr, az is kardélnek áll mellével — tehát nem érdemli meg a „gyilkos bestia“ elnevezést. Tennyson mondta valahol, hogy „nehezebb a fél-igazság ellen küzdeni, mint a hazugság ellen.“ Ilyen fél-igazság a háború s ezért legyőzhetetlen. És ez az igazabb fele teszi a háborús romantikát és feledteti a másik felét, amely piszok és betegség, szomorúság és sivárság és biztos, hogy a körében a ravaszságok és trükkök tudományát. Az olaszok sebesültszállító hordágyaikon viszik a frontra gépfegyvereiket, hogy az izgalom kíméletét kamatoztassák taktikájukban. Hova lehet appellálni mindez ellen? Hol van ma a háborúban álló népeknek egy közös, magasabb ítélkező fóruma? Csak háború után leltem majd számonkénti szörnyű csalódásainkat. A Balkán hírei A Balkán hírei között a montenegrói és szerbiai hírek a legfontosabbak. Vasárnap, június 27-én, délben vonultak be a montenegrói csapatok Szkutariba, miután az utóbbi napokban megszállották Medvát, Alessiót és a malisszorok több helységét. Szkutari átadását Martinovics ottani montenegrói konzul megbeszélte Prenk Bib Dodával. A bevonulás nagyon ünnepies volt. Vukolics montenegrói tábornok vezette a bevonuló csapatokat. Nikita király nevében kihirdette, hogy birtokba veszi Szkutarit, aztán a konokba ment és ott fogadta az előkelő polgárság küldötteit. Kinyilatkoztatta, hogy mostantól fogva Szkutari lakói montenegrói polgárok és minden engedetlenséget a haditörvényszék fog megtorolni. A tábornok értesítette az idegen konzulokat is, hogy a montenegrói király nevében birtokába vette Szkutarit. A Vossische Zeitung-ok táviratozzék Luganóból. A Giornale d'Italia szerint Szerbia tudtára adta a négyesszövetségnek, hogy Szerbia és Montenegró albániai akciójának nincs egyéb célja, csak az, hogy az Ausztria ellen operáló seregük hátát födözze. Akciójuk nem akarja bevégzett tény elé állítani a szövetségeseket. Hivatalosan jelentik: A szerbeknek egy Sábác melletti támadására, válaszul repülőrajaink egyike tegnap reggel igen jó eredménynyel hős és a vértanú — mészárosok is egyúttal. A fronton, vagy a kórházakban nyíltan látható a „királyok játékának“ e rettenetes és piszkos része, — de ezek csak nagy kisebbségnek mutatkoznak s a realisztikus leírások nem adják az igaz valóságot. Az emberek nagy része romantikus világításban látja a háborút és az ilyen közhangulat hipnotikusan hat majdnem mindig az áldozatokra is. A gyógyuló sebesültek megelégedettek és a holtak nem mesélhetnek. A leletnek fölött fű és virág nő és újra szépségben ragyog a mező, — a ki ellen valóságokat meg a költészet hinti be színes virágokkal. A nemzet raktárai megtelnek uj háborús verssel, nagyszerű háborús képpel, amelyek olyanok, mint a vérből pattant rózsabimbók, — és a következő nemzedék még inkább tiszteli és óhajtja a háborút. Háború szüli a háborút, mint pénz a pénzt. Születésünkkor bennünk él csírája. Érdekes és jellemző, hogy Mr. Wells például, irodalmi működésének forrását háborúban leli. És biztos, hogy háború lesz majd ezután is az ifjúsági irodalom, amely semmiképp sem vezethet békés gondolatokhoz. De minthogy a háború olyan hazugság, melynek igaz a fele — a béke olyan igazság lehet csak, amelyben van nagy adag hazugság is. Ha béke lesz és újra Mammon uralkodik majd az embereken, — akkor a gondolkozás ismét a féligazság felé fordul majd tragikus türelmetlenségében. A háború oka még: a hadsereg és a tengerészet létezése, melynek történelmi múltja, ősi szokásai, muzsikája és glóriája van. Tagjaiban él a vágy, hacsak öntudatuk alatt is, ahogy a „valóságban“ próbálják ki tudásukat; a nemzetekben meg megvan a hajlandóság, hogy bombázta a belgrádi hajógyárat és az Obrenováctól délnyugatra levő orasaci csapattábort. Höfer altábornagy, Románia állsfoglal.??« A Secolo tudósítója, Magrini, két igen érdekes táviratot küld a Balkánról. Az első e hó 21-iki kelettel a bukaresti helyzetet vázolja és egy beszélgetést ad vissza Filippescuval, a volt miniszterrel, tiki panaszkodik, hogy egészen elkedvetlenedett, mert Bratianu kétszer megígérte már, hogy Románia beavatkozik s mind a kétszer megszegte a szavát. Egy odavaló diplomata, valószínűen a bukaresti olasz követ, ezt mondta Magrininek: — Románia magatartása kizárólag a bulgáriai eseményektől függ. A másik sürgöny Szófiában kelt e hóly-én. Itt meg egy másik diplomata, valószínűen a szófiai olasz követ, oda nyilatkozik, hogy a bolgár kormány annyira az oroszok vereségének és a német hatalom hipnózisának hatása alatt ált, hogy csakis egy nagy orosz győzelem vagy a Dardanella-akció végleges sikere indíthatná őket a beavatkozásra. Bizalmatlan Bulgária az entente iránt azért is, mert ez Bulgária balkáni aspirációinak teljesítését a beavatkozás föltételéhez kötötte, míg a központi hatalmak csak a semlegességet kívánják Bulgáriától. Bukarestben sok ezer ember részvételével nemzeti gyűlést tartottak Romániának a négyesszövetség mellett a háborúba leendő beavatkozása érdekében. A népgyűlést az Alteiunea Nacionale és a Kulturliga Mandrescu egyetemi tanár közreműködésével hívták egybe. A hangulatot már Lahovary halála is nagyon lehűtötte, de a közbejött hatalmas zápor, mely a fedetlen Arénában összegyűlt tömegre zuhogott, végleg elrontotta. A népgyűlés incidens nélkül oszlott szét. Az Independance Roumaine megállapítja, hogy a vasárnap megtartott meeting, melyet a román intervenció érdekében hívtak össze, balul ütött ki és e balsiker okát abban a körülményben látja, hogy ezt a meetinget az Adeverul szervezte, ahol mindig üzletet csináltak a politikából, aholminden eladó és megvásárolható volt, ahol a legnemesebb érzelmekkel is üzletet csináltak. Kezdettől fogva halálra van ítélve az olyan mozgalom, mint a vasárnapi volt, amikor az Adventi igazgatója a meeting előestéjén forradalomra szólította a népet az állami hatalom ellen és a polgárba- boknit akarta a mindenkinek drága nemzeti nagy befektetéseiknek hasznát lássák. Vájjon melyik nemzet érett meg arra, hogy meglehessen katonaság meg flotta nélkül? A léghajók és a tengeralattjárók, csak kedvező, új tényezői a háború romantikájának. Háború okozója még: a nemzetiségek létezése, amelyek előbb csak helyért küzdenek, azután már egy napsugaras vidékért, majd hamis nemzeti dicsőségű eszmékért. A háború a nemzetiségek ára. S amíg nem fogják sokaim ezt az árat, addig lesz háború. A nemzetek határai vérrel vannak megrajzolva. Ha ellenséges nyomás nem nehezednék a határvonalakra, a nemzeti érzés idegei át lennének vágva. Anyagi oka is van a háborúnak. Költségei borzasztó nagyok. Kiszámították Londonban, hogy a háború első évének költségei 10 ezer millió font sterling. Békében is, millióknak keresetforrása a gyilkoló eszközök gyártása. És a fegyverek letevése ezeknek nagy ellentállásába is ütközik; ide tartoznak még az ipar monopóliumok, az olajforrások, élelemszállítók, mint a háború szitei. Gynasztikus vagy szent háborúik ritkák, de a papság még ma is megáld azért minden zász-lót, azt az illúziót keltve, hogy minden háborút — szent. Emberi fajok gyűlölik meg egymást, s ez is forrása a háborúnak. Autokrácia is követel háborút, hogy az otthon elkövetett hibákat, ügyes „külpolitikával“ leplezze. A demokrácia meg könnyen lobbanó és kapható háborúra. E háborús tényezőkhöz adjuk még azt is, hogy a fejedelmek, államférfiak, sokszor asszonyok és más véletlen lehetőségek VILÁG CsütörfSK